A Nyugat fel akarja gyorsítani a fegyverszállítást Ukrajnába, ahogy a háború új szakaszába lép....
A szövetségesek hosszú távra készülnek, de gyorsan nehézfegyverzetet szeretnének küldeni.
Ukrán katonák Szeverodonyeck városában, a Donbas régióban | Fadel Senna/AFP a Getty Images segítségével
ÍRTA:
LILI BAYER ,
HANS VON DER BURCHARD ÉS
CRISTINA GALLARDO
Nyugati tisztviselők harckocsik és nehézfegyverek után kutatnak Ukrajnába, miközben a derengő valósággal küszködnek: szükségük lehet az ország hadseregének ellátására – és utánpótlására – még hónapokig, sőt évekig az orosz megszállók elleni harcban.
Rövid távon az országok olyan felszereléseket különítenek el, amelyeket Ukrajna könnyen használhat. Csehország például
állítólag olyan szovjet tervezésű tankokat küld, amelyek már ismerősek az ukrán erők számára.
Hosszabb távon a tisztviselők Ukrajna új követeléseit vizsgálják meg– és meghatározzák, hogy a szövetségesek mit hajlandóak teljesíteni. Az Egyesült Királyság igyekszik fokozni az ellátást biztosító országok közötti koordinációt, és a múlt héten donorkonferenciát tartott 35 résztvevővel. Az Egyesült Államok pedig olyan partnereket keres, amelyek képesek nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereket szállítani, miközben a
hírek szerint felgyorsítja saját páncéltörő és légvédelmi rakéták gyártását.
Eközben Németországban a tisztségviselők azon vitatkoznak, hogy
átadjanak -e 100 "harckocsit"(Marder by Wilson) amihez az ukrán erők kiképzésére is szükség lenne.
„A konfliktus – mondta Liz Truss brit külügyminiszter – „új és más szakaszba lépett egy koncentráltabb orosz offenzívával”. Ennek eredményeként a NATO-külügyminiszterek találkozóját követően hozzátette: támogatták „új és nehezebb felszerelések szállítását Ukrajnába”.
Ám mindenre kirajzolódik a kínálat szűkös félelmei. A katonai szakemberek pedig azt mondják, hogy a gyártósorokat nehéz gyorsan elforgatni.
És bár a háború sokáig tarthat, a nyugati és az ukrán tisztviselők attól is tartanak, hogy ha nem lépnek gyorsan, Oroszország a korai vereségek ellenére jelentős előnyökre tehet szert a csatatéren, különösen Kelet-Ukrajnában.
„Két héttel ezelőtt elég volt megmondani, mit adnak” – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a NATO-miniszterek előtt. „Ma fontosabb tudni, hogy mikor adják át – és ezt a szövetségeseknek kell megoldaniuk, és megfelelő megoldásokat kell találniuk.”
Bármilyen döntést is hoz a Nyugat, az kritikus lesz a háború következő szakaszának kialakításában. Nyugati tisztviselők szerint Oroszország visszavont néhány erőt Kijev, Ukrajna fővárosa környékéről, és most keleten büntető offenzívát tervez, amely valószínűleg heteken belül megkezdődik.
Ukrajna fellebbezése
Kuleba csütörtök reggel érkezett egy egyenes kéréssel a NATO-tagokhoz.
„A napirendem nagyon egyszerű” – mondta. „Csak három elem van rajta. Fegyverek, fegyverek és fegyverek.”
Kuleba bejelölt néhány konkrét elemet, amelyeket Ukrajna keres: vadászgépek, több rakéta, páncélozott járművek és nehezebb légvédelmi rendszerek.
E felszerelések egy részét, például a repülőgépeket, az Egyesült Államok kizárta, mivel túlságosan eszkaláló tényező lenne. De más kérdések, például a harckocsik és a robusztusabb légvédelmi rendszerek is napirenden vannak, ahogy a háború a következő fejezetébe lép.
"A mai találkozó egyértelmű üzenete volt, hogy a szövetségeseknek többet kell tenniük, és készek többet tenni" - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a külügyminiszterek összejövetelét követően. – Felismerték ennek sürgősséget.
A NATO-főkapitány nem kívánt konkrétumokat közölni erről a „többről”, csak annyit mondott, hogy „a szovjet korszak rendszereit, de a modern berendezéseket is magában foglalja”.
A nyugati szövetségesek eddig arra összpontosítottak, hogy könnyűfegyvereket, valamint egyéb felszereléseket, például páncélokat és egészségügyi felszereléseket szállítsanak Ukrajnába. Március előtt egy héttel egy amerikai védelmi tisztviselő
azt mondta a CNN-nek, hogy szövetségesei nagyjából 17 000 páncéltörő rakétát és 2 000 légvédelmi rakétát küldtek Ukrajnának, ez a szám azóta minden bizonnyal nőtt.
De a gondolkodás átalakul, ahogy Oroszország megváltoztatja katonai taktikáját.
Nyugati tisztviselők kezdetben úgy értékelték, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök arra számított, hogy erői gyorsan bekerítik Kijevet és más kulcsfontosságú városokat az ukrán kormány megdöntésének reményében.
Miután ez nem sikerült, Putyin tisztségviselők szerint most Donbászba, Ukrajna keleti régiójába helyezi át harc csoportjait, ahol Oroszország már nyolc éve szított nyugtalanságot, talán azzal a céllal, hogy felőröljön egy nagyobb területet igénylő offenzívát.
Oroszország változó stratégiája felvetette egy hagyományosabb, hosszú távú szárazföldi háború lehetőségét, amely a belátható jövőben súlyos harcokkal jár. Ez egy olyan háború, amelyre a nyugati szövetségesek nem igazán számítottak, így nem készültek előre megfontolt tervekkel Ukrajna haderejének felfegyverzésére egy ilyen forgatókönyv esetén.
Ukrajna „szükségletei nyilvánvalóan fejlődnek” – mondta egy nyugati tisztviselő. „A szövetségesek étvágya nagyon nagy, hogy megfeleljenek ezeknek az igényeknek, de még bőven van tennivaló annak biztosítására, hogy megkapják, amire szükségük van.”
A döntések megvitatása
Washingtonban a védelmi minisztérium sajtótitkára, John Kirby csütörtökön azt mondta, hogy az Egyesült Államok azon fáradozik, hogy beszerezze az Ukrajnának kívánt felszerelést.
„Szövetségeseinkkel és partnereinkkel dolgozunk, szó szerint minden nap, hogy megnézzük, tudnak-e biztosítani néhány ilyen nagy hatótávolságú légvédelmi rendszert, amelyekről tudjuk, hogy az ukránok tudják, hogyan kell használni, és nagyon hatékonyan is használják, mert nálunk nincsenek ilyenek. ” – mondta az MSNBC tévének.
Kirby arra is ösztönözte szövetségeseit, hogy küldjenek tankokat, ez a téma a vita középpontjába került Európában.
Négy, a helyzetet jól ismerő személy szerint Németországban Olaf Scholz kancellár egy ukrajnai „Marder” harcjárművek küldésére vonatkozó terv jóváhagyását tartja fenn, kormánykoalíciójának ellenkezése ellenére.
A lépés fontos változást jelezne, és ez az első alkalom, hogy egy nyugati szövetséges olyan nehézfegyvereket szállított le, amelyek jelentős kiképzést igényelnek az ukránok számára, valamint egy karbantartási és hadianyag-biztosítási folyamatot. Az emberek azt mondták, Scholz azt szeretné, ha a nyugati szövetségesek közös álláspontra jutnának az ilyen "harckocsi" szállításokkal kapcsolatban, mielőtt továbblépnének.
A berlini félreértés miatt Ukrajna elkeseredett.
„Egyértelmű, hogy Németország többet tud tenni tartalékai – tartalékai és kapacitása – birtokában” – mondta Kuleba csütörtökön. „A leginkább foglalkoztató kérdés a berlini eljárások és döntéshozatal hossza. Mert míg Berlinnek van ideje, Kijevnek nincs.”