Nekem van saját rendszerem.
Minden tank első generációs, amelyik hagyományos acél páncélt, kis nyomású (3-400 Mpa) ágyút, manuális töltést, nem fekvő sofőrt és jelképes éjjel látót használ eredetileg. (Utólag lehet pimpelni, csak az képesség növelés nem generációs ugrás)
Innen nézve egy Párduc és egy Chieftain vagy Leopárd 1-es ugyan az a generáció, csak más megvalósításban.
Második generáció: Fekvő sofőr, kompozit páncél, nyíllövedékek lehetőleg sima csövű ágyúból, nagy ágyúnyomás (min. 500 MPa), értelmes éjjel látó és lehetőleg automata töltés.
Ebből az első madár a T-64-es. Nyugaton tíz évvel későbbiek az első ilyen tankok.
3. Generáció: Egyenlőre az Armata.
Szeparált személyzet páncélkapszulában, full autó töltés, teljesen automata torony, aktív (APS) védelem, teljes valós idejű hálózati hadviselés stb...
Ez valóban nehéz téma, mert a HH-s harckocsik túl sok VH-s elemet tartottak még, és csak kevés olyan harckocsi volt, ami eleve technológiai ugrás felszereltséggel jött ki, mint a T-62-es vagy a T-64-es.