M
molnibalage
Guest
Ez tök jó, csak átlagostól eltérő esetekben használhatatlan.Hát pedig eléggé elterjedt fogalom (battlesight zero) és ugyanúgy érvényes a harckocsiknál, mint a lövészeknél.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
Hát pedig eléggé elterjedt fogalom (battlesight zero) és ugyanúgy érvényes a harckocsiknál, mint a lövészeknél.
Ezt az ábrát így nem biztos,hogy be kellett volna tenni.Ugyan is z orosz
Mire gondolsz?Pl be van ásva a harckocsi és csak a tornya látszik?Így nem tudsz alsó széle közepét lőni mert nem látazik a teknő alsó széle?
M
molnibalage
Guest
Már leírtam. Ha totál szélcsend van, csak más a hőmérséklet és tengerszint feletti magasság és kicsit átlagostól eltérő légnyomás van az adott magassághoz képest elég szépen mellé fogsz lőni a pásztázott ponthoz képest adott távolságban.
Azért mert te egy full elméleti ember vagy.
Gondold át, ha különböző távolságon lévő célokra gyorsan egymásután kell lőnöd.
Mi az egyszerübb?
Ha állítgatod az irányzékot, vagy állítgatás nélkül lövöd az összes célt?
A pásztázó lövés nem pontlövés.Arra jó,hogy a célpontodat valahol eltaláld.Annyit pedig nem befolyásolnak a külballisztikai tényezők,hogy azok miatt lőjj mellé.Pl ha Budapesten belövöd a fegyvered akkor az Alpok magasabb részei meg a Kaukázus magasabb részeit leszámítva mindenhol jó lesz a fegyvered Európában.
M
molnibalage
Guest
A kérdést sem értem. A pásztázott lőtáv lényege az, hogy ha pont 1500 méter táján lennél az ominózus T-72 optikával, akkor lősz egyet és megnézed, hogy mennyre ment rövidre vagy hosszúra és azzal helyesbítesz.
Ettől +/- 20% távban és nem standard körülmények esetén kb. semmire sem jó ez, még becslésre sem nagyon. Ezen felül, ha minden célra így tüzelnél igen hamar kifogynál a gránátokból.
Mondom, ez simán nem igaz. Ha igaz lenne, amit mondanál, akkor nem kellene minden szart mérni, amit felsoroltam a korábbi posztban. A levegő sűrűsége olyan döntő faktor, hogy beszarsz. Tengerszinten lehet 10% feletti eltérés évszakonként.
Túlgondolod. Sajnos nem először.
Akkor optikát is magasságra kell gyártani?
Persze válltoznak az értékek de ez nem mesterlövészkedés
A lényeg, hogy eltaláld a célt.
Itt nem fejre,karra,szívre lőssz.
Ráadásul amit írsz azt jelenti pl egy karabélynál cserélgetni kellene az irányzékot ha az alföldön harcolsz. Ha a kékesen. Ha afganisztán hegyeiben.
Írd már meg melyik sereg cserélgeti az irányzékokat a fegyverein ezen ok miatt.
Akkor optikát is magasságra kell gyártani?
Persze válltoznak az értékek de ez nem mesterlövészkedés
A lényeg, hogy eltaláld a célt.
Itt nem fejre,karra,szívre lőssz.
Ráadásul amit írsz azt jelenti pl egy karabélynál cserélgetni kellene az irányzékot ha az alföldön harcolsz. Ha a kékesen. Ha afganisztán hegyeiben.
Írd már meg melyik sereg cserélgeti az irányzékokat a fegyverein ezen ok miatt.
M
molnibalage
Guest
Tényleg ennyire nehéz felfogni? A harckocsik azért küzdenek, hogy egyáltalán stabilan eltalálják egymást amikor mozognak 2 km felett. A görög tender eredményeit hányszor linkelje az ember? A T-80U, ami fényévekkel modernebb, mint a szutyok T-72 8/20-at lőtt álló célokra 1500 méterről.
Na, akkor szerintetek mit a túrót találna el egy szutyok optikás kőkorszaki T-72?
Ne fárasszatok már.
A linkelt T-62-as anyagot megnéztétek? Álló célra 1500 méterre 40% az első találati arány esélye.
Az alapállás abból indúl ki, hogy nincs időd az irányzékod állítgatásával bibelődni harc közben. Kell találj egy olyan beállítást rajta, ami az esetek legynagobb részében a legnagyobb eséllyel biztosítja, hogy eltalálod a célt. Ha átlagostól eltér az eset akkor azt jelenti, hogy van időd állítgatni az irányzékot.
Hírtelen ezt találtam.
Molni nem mesterlövészetről beszélünk amikor pásztázó lövést használsz.És azt is leírtam,hogy ez harckocsiknál a közelharcban használatos nem pedig 1500 méteren annak ellenére,hogy ennyi a T-72 pásztázott lőtávolsága.
Az ábra jó csak az amerikaiak meg az oroszok máshová céloznak pásztázó lövéskor azonos méretű célra.Az oroszok a cél alsó széle közepére(és ehhez választanak irányzékállást amire azt mondják,hogy pásztázó irányzékállás)az amerikaiak meg a cél közepére(és ehhez választanak irányzékállást amire azt mondják,hogy pásztázó irányzékállás).
A pásztázott lőtáv azt jelenti pl AK63d.
Ha megcélzod egy célpont alsó,széle közepét (mellalaknál)350m en belül biztosan eltalálod.
Nem bonyolult.
Persze ha ezt egy tornádó közepén csinálod akkor nem.
Na jóéjt.
Az AK-74-nek laposabb a röppályája mint egy M4-nek még is alsó szélét kell célozni.Ennek inkább ahhoz van köze,hogy ha alsó szélét célzol akkor a találat mindig a célpont felett lesz ha közepét akkor meg egy bizonyos távolság után a célpont alatt.Egyszerűbb úgy kiképezni,hogy nem kell azzal foglalkozni,hogy meddig van a találat a célpont felett és honann van alatta.
Ezuttal Dudinak van igaza.A pásztázott lőtáv az a távolság,ahol a pásztázott lőtávhoz igazitott irányzék beálitással a lövedék ballisztikája minden a pásztázott lőtávon belúli távon biztositja a cél eltalálását.Ez az AKM esetében a 300m-es beállitás,mert azzal az alapvető célalaknak tekintett mellalak célon belül lesz a találati pont-300méteres lőtávon belül.Tehát a pásztázott lőtáv csak addig a távig tarthat maximum,amig a találati ponthoz tartozó ballisztikai pályagörbe magassága nem haladja meg a célalak magasságát.Tehát a ppásztázott lőtáv csak addig tarthat,amig a lövedékballisztika azt megengedi.Azon túl nem.
Pásztázott lőtávon beül az extrém eseteket kivéve nincs olyan külballisztikai tényező ami(vertikálisan)befolyásolná annyira a röppályát,hogy ne találd el a célt.
Ha egy .308-as puskát 15 fokon lősz be akkor 450 méteren(nagyságrendileg ennyi a pásztázott lőtávolsága ennek a kalibernek mellalakra 830m/s kezdősebesség mellett)
129,7cm a lövedék esése ugyan ezen a távon de -20 fokos hőmérsékleten 135mm a lövedék esése.
A 8/20 is 40%, tehát az orosz tankok nem fejlődtek 1960 és és 1990 között, ez biztató, mert akkor a mi T-72 tankjaink is jók.
