Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
Sima T-72M1-ről írtam ERA nélkül. Töltenék is fel képet ha rájönnék hogyan kelljOkA
Amennyire én tudom T-72B+Kontakt1 (5?)-re lőttek pár 10 méterről és semmi sem lőtte át a T-72B-t. A 105 mm-s lőszerek hatása általában el sem érte a főpáncélt, a kontakt ERA megette őket
A 120 mm-s nyíllövedék átment az ERA-n, de nem volt képes átmenni a front páncélzaton. De már elég rég olvastam erről.
A T-72M-s sztorit nem ismerem
Mai modern 120-as lövedékekről nincs ilyen teszted? Esetleg arról tudsz-e, hogy a "szegényített" uránból készített nyíllövedékek mennyivel jobbak mint a volfram-karbidosok?! Biztos erősebb, de erről valami tesztelés esetleg?A Kontakt EDZ ("kontakt-1") nem véd sokat kinetikai lövedékek ellen, a Kontakt-5 már igen, mivel jelentősebb volt az elmozduló lemez vastagsága és a mozgás energiája, így a nyíró irányú erőkre nem felkészített nyillövedékek eltörtek (így az adott darab tömege és ezáltal mozgási energiája ugye jelentősen csökkent) és elhajlottak (nagyobb felületen adja át a mozgási energiáját a páncélzatnak, így csökkent az átütőképessége).
Az adott tesztben tényleg az volt a meglepő a nyugati megfigyelők számára, hogy nem voltak tisztába a Kontakt-5 ilyen jellegű hatásával, és igen, a Kontakt-5 plusz a T-72B páncélzata már képes volt megállítani az akkori 120mm-es NATO páncéltörő nyíllövedékeket.
De ahogy korábban is írtam: az az akkori lövedékekre volt igaz. Azóta megjelentek a köppenyes nyillövedékek, amelyek ma már "standard" megoldások, és jelentősen csökkentik az ERA / NERA blokkok ilyen hatását. Vagyis hiába nem tudta anno az akkori 120mm-es APFSDS lövedék átütni a Kontakt-5-el szerelt T-72B-t, egy mai 105mm-es APFSDS ugyanerre már képes (lehet)...
Itt a képen fent látható, hogy mi történt a "hagyományos" APFSDS átütő rúdjával (penetrator rod), több darabra tört, amely így kisebb hatásfokkal képes az ERA / NERA mögötti páncélzat átütésére. Alul keményfém (WHA) és acél (Steel) köpenyes APFSDS rúd esetében látható ugyanez, a keményfém köpenyes kisebb, az acélköpenyes nagyobb mértékben elhajlott, de nem tört el:
Nem erősebbek csak olcsóbbak mert az urán amiből készül kvázi szemét.
Kína két új páncélost is rendszeresített 105 mm löveggel, miért ne fejlesztené a lőszereket hozzájuk?
Amit tudunk, az nagyjából szerencse meg szivárogtatás kategóriája.
Újabban már a kiállításokra is direkt fals maketteket visznek, mert egy időben a valódi lövedékek "metszetei" szépen elárulták a technikai megoldásokat, amit a gyártók (és alkalmazók) nem kívántak volna a nagyközönség elé tárni.
Itt egy példa az amerikai M829 fejlődéséről: a leglátványosabb, hogy egyre hosszabb lett maga a nyíllövedék (az A3-nál már teljesen végigér a hüvelyben), illetve hogy néz ki a levállóköpeny (az A2-től kompozitból készült, a kisebb tömegű leválóköpeny ugyebár nagyobb mozgási energiát hagy a lövedéknek). Az is megfigyelhető, hogy a hajítótöltet ("lőpor") hogyan lett elhelyezve - a hengeres hosszában való elhelyezés hatásosabb, mint a korábbi ömlesztett megoldás.
Az E4-ről viszont nincs metszeti ábra...
Ez egy hasonló kép, a német APFSDS lövedékekről, a hosszuk nőt, az átmérőjük csökkent (emiatt viszont "törékenyebb" a nyíró irányú erőkkel szemben), viszont a DM-63-ról már nincs ábra...
Sajnos dedikált, megbízható adat nincs a DU vs. Wolfram magvas APFSDS lövedékekről. Itt egy régi, 1980-as doksi e szerint a DU jobb hatásfokú, valamivel olcsóbb összeségében, ám környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot rejt alkalmazása.
Részinformációkkal viszont bírunk - az amerikaiak azért nem erőltették az L/55-ös csőhosszúságú 120mm-es löveget az Abrams esetében, mert az M829A2 és A3 megfelelően nagy átütési értéket hozott. A németeknél viszont DU nélkül a Wolfram magvas DM 53 és DM 63 lövedékhez a hasonló átütési mértékhez kellett a hosszabb cső. Ez alapján a DU továbbra is hatékonyabb (érthetően, hiszen sűrűbb...).
Izraelben a Magach-ok meg a Merkavák is 105-ös löveggel felszereltek.És annó suliban az a hír járta,hogy eléggé jó hatásfokkal használják őket.
Plusz az urankarbd porifrikussabb,ez is növeli a hatását.A körnezetvédelmi problémát az u sugárzó izotópja okozza.Túl drága a tkéletes izotpszétválasztásAmit tudunk, az nagyjából szerencse meg szivárogtatás kategóriája.
Újabban már a kiállításokra is direkt fals maketteket visznek, mert egy időben a valódi lövedékek "metszetei" szépen elárulták a technikai megoldásokat, amit a gyártók (és alkalmazók) nem kívántak volna a nagyközönség elé tárni.
Itt egy példa az amerikai M829 fejlődéséről: a leglátványosabb, hogy egyre hosszabb lett maga a nyíllövedék (az A3-nál már teljesen végigér a hüvelyben), illetve hogy néz ki a levállóköpeny (az A2-től kompozitból készült, a kisebb tömegű leválóköpeny ugyebár nagyobb mozgási energiát hagy a lövedéknek). Az is megfigyelhető, hogy a hajítótöltet ("lőpor") hogyan lett elhelyezve - a hengeres hosszában való elhelyezés hatásosabb, mint a korábbi ömlesztett megoldás.
Az E4-ről viszont nincs metszeti ábra...
Ez egy hasonló kép, a német APFSDS lövedékekről, a hosszuk nőt, az átmérőjük csökkent (emiatt viszont "törékenyebb" a nyíró irányú erőkkel szemben), viszont a DM-63-ról már nincs ábra...
Sajnos dedikált, megbízható adat nincs a DU vs. Wolfram magvas APFSDS lövedékekről. Itt egy régi, 1980-as doksi e szerint a DU jobb hatásfokú, valamivel olcsóbb összeségében, ám környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot rejt alkalmazása.
Részinformációkkal viszont bírunk - az amerikaiak azért nem erőltették az L/55-ös csőhosszúságú 120mm-es löveget az Abrams esetében, mert az M829A2 és A3 megfelelően nagy átütési értéket hozott. A németeknél viszont DU nélkül a Wolfram magvas DM 53 és DM 63 lövedékhez a hasonló átütési mértékhez kellett a hosszabb cső. Ez alapján a DU továbbra is hatékonyabb (érthetően, hiszen sűrűbb...).
Kösz az infot. Akkor az urán még is csak hatékonyabb valamivel. Ruszkik mit használnak? Régen nem volt pénzük wolframra azt olvastam.Amit tudunk, az nagyjából szerencse meg szivárogtatás kategóriája.
Újabban már a kiállításokra is direkt fals maketteket visznek, mert egy időben a valódi lövedékek "metszetei" szépen elárulták a technikai megoldásokat, amit a gyártók (és alkalmazók) nem kívántak volna a nagyközönség elé tárni.
Itt egy példa az amerikai M829 fejlődéséről: a leglátványosabb, hogy egyre hosszabb lett maga a nyíllövedék (az A3-nál már teljesen végigér a hüvelyben), illetve hogy néz ki a levállóköpeny (az A2-től kompozitból készült, a kisebb tömegű leválóköpeny ugyebár nagyobb mozgási energiát hagy a lövedéknek). Az is megfigyelhető, hogy a hajítótöltet ("lőpor") hogyan lett elhelyezve - a hengeres hosszában való elhelyezés hatásosabb, mint a korábbi ömlesztett megoldás.
Az E4-ről viszont nincs metszeti ábra...
Ez egy hasonló kép, a német APFSDS lövedékekről, a hosszuk nőt, az átmérőjük csökkent (emiatt viszont "törékenyebb" a nyíró irányú erőkkel szemben), viszont a DM-63-ról már nincs ábra...
Sajnos dedikált, megbízható adat nincs a DU vs. Wolfram magvas APFSDS lövedékekről. Itt egy régi, 1980-as doksi e szerint a DU jobb hatásfokú, valamivel olcsóbb összeségében, ám környezetvédelmi és egészségügyi kockázatot rejt alkalmazása.
Részinformációkkal viszont bírunk - az amerikaiak azért nem erőltették az L/55-ös csőhosszúságú 120mm-es löveget az Abrams esetében, mert az M829A2 és A3 megfelelően nagy átütési értéket hozott. A németeknél viszont DU nélkül a Wolfram magvas DM 53 és DM 63 lövedékhez a hasonló átütési mértékhez kellett a hosszabb cső. Ez alapján a DU továbbra is hatékonyabb (érthetően, hiszen sűrűbb...).