A Kontakt EDZ ("kontakt-1") nem véd sokat kinetikai lövedékek ellen, a Kontakt-5 már igen, mivel jelentősebb volt az elmozduló lemez vastagsága és a mozgás energiája, így a nyíró irányú erőkre nem felkészített nyillövedékek eltörtek (így az adott darab tömege és ezáltal mozgási energiája ugye jelentősen csökkent) és elhajlottak (nagyobb felületen adja át a mozgási energiáját a páncélzatnak, így csökkent az átütőképessége).
Az adott tesztben tényleg az volt a meglepő a nyugati megfigyelők számára, hogy nem voltak tisztába a Kontakt-5 ilyen jellegű hatásával, és igen, a Kontakt-5 plusz a T-72B páncélzata már képes volt megállítani az akkori 120mm-es NATO páncéltörő nyíllövedékeket.
De ahogy korábban is írtam: az az akkori lövedékekre volt igaz. Azóta megjelentek a köppenyes nyillövedékek, amelyek ma már "standard" megoldások, és jelentősen csökkentik az ERA / NERA blokkok ilyen hatását. Vagyis hiába nem tudta anno az akkori 120mm-es APFSDS lövedék átütni a Kontakt-5-el szerelt T-72B-t, egy mai 105mm-es APFSDS ugyanerre már képes (lehet)...
Itt a képen fent látható, hogy mi történt a "hagyományos" APFSDS átütő rúdjával (penetrator rod), több darabra tört, amely így kisebb hatásfokkal képes az ERA / NERA mögötti páncélzat átütésére. Alul keményfém (WHA) és acél (Steel) köpenyes APFSDS rúd esetében látható ugyanez, a keményfém köpenyes kisebb, az acélköpenyes nagyobb mértékben elhajlott, de nem tört el: