A szovjetek szerint nem volt. Elég megnézni a manuálokat. Tűzvezető rendszer = Система управления огнём (СУО), ilyen pedig egyedül az 1A33 (T-64B, T-80B), 1A45 (T-80U,UD, T-90) és a Volna. (T-55AM, T-62M)
Pl. a T-72-nél a TPD-K1 attól még hogy van egy lézertávmérője, nem tűzvezetőrendszer. A szovjet is csak úgy utal rá, mint célzókészülék-távmérő (прицел-дальномер). Egyetlen adattal dolgozik, a távolsággal, lényegében ez csak egy egyszerű lőelemképző.
Ezzel szemben pl. az 1A33-nak ott van a távolság, légnyomás, hőmérséklet, töltethőmérséklet, szélsebesség, csőtengelydőlés. A torony forgási sebességéből és a távolságból automatikusan számolja az előretartást. Az irányzóműszer (1G42) főtükre ráadásul két síkban stabilizált (amúgy ezt az Abrams a 90-es évekig nem tudta!), és csak akkor teszi lehetővé a rendszer a tűzmegnyitást ha a főtükör és a löveg stabilizátora között az eltérés a tűréshatáron belül van. N.Moran úgy határozta meg, hogy a valódi tűzvezetőrendszereknél az irányzó nem a tornyot és a löveget irányítja, hanem mindössze az optika főtükrét. A tornyot és a löveget maga a rendszer vezérli. Ez különben tökéletesen látszik ezeken a videókon:
Itt a löveg rögzített, de az optika főtükre stabilizált üzemben van:
Itt meg az automatikus előretartás számítás látszik jól. Ismét az irányzó csak a főtükröt irányítja, a löveget és a tornyot a rendszer kezeli. Ez minden modern tűzvezetőrendszernél így működik, akár keleti, akár nyugati.
A zsidók elég hamar ki is kapták a Centurionjaikból
