Az igazság valahol félúton lehet. Az ukrán vezetés szerintem már belenyugodott abba, hogy a keleti területek elvesznek (bár nem ezt mondják), és így a még valamit érő katonákat Nyugaton tartják.
Pár éve már kiemelt NATO
tagok partnerek, ahogy azt valaki már emlegette itt: közös hadgyakorlatok, külföldön bevethető alakulatok, stb. Abba bőven belefér, hogy van egy kemény mag, aki NATO-kompatibilis kiképzést kapott, rendesen fel van (még) szerelve, és Kijev környékén tartják, vésztartaléknak.
De azt nem hiszem, hogy nagy számosságban rendelkezésre állnának. Azt meg egyáltalán nem, hogy ezeket küldenék a keleti darálóba... Talán majd Odesszába, ha az oroszok egyáltalán eljutnak oda.
Az állítólag épp külföldi kiképzés alatt állók száma meg biztos nem lesz több ezres nagyságrendűnél.
Amit még mindig nem értek, az az orosz légierő csökkentett habzású bevetése. Gondolkodok itt már egy ideje ezen, vajon miért lehet.
Az USAF ugye erősen támaszkodik mindenféle előretolt megfigyelőkre (JTAC). De őket az elmúlt 30 évben eléggé "belátható" terepen alkalmazták (=sivatagok). Ukrajna meg minden, csak nem az - bár a terep többnyire sík, ugyanakkor erősen erődített ráadásul mindenhol erdősávok szabdalják. Lehet, hogy egész egyszerűen nincs LOS a földi célmegjelölőknek, hogy tartósan pontcélokat határozzanak meg? Egyébként ha ismert mondjuk egy megerősített pozíció (lövészárok), mennyi értelme van ezeket "sima" (nem-termobár) bombákkal támadni?
Végülis a "lassú" haladás oka valahol itt lehet: hatalmas síkságok, minimális domborzattal, erdőkkel-városokkal szabdalva. Az ellenség meg szó szerint bárhol lehet. De tipikusan közel valamilyen civil infrastruktúrához és/vagy beásva. Olyanok, mint a hangyák
Olyan hírszerzése meg szemmel láthatóan nincs az oroszoknak, hogy ezeket a gócpontokat módszeresen felszámolják.
És akkor ott van a millió rubeles kérdés: miért áll még a Rada? Miért áll még a hadügyminisztérium? Miért él még Z?
... miért működik még a vasúti infrastruktúra Nyugat-ukrajnában?