Egy kis elemzés,nem az én tollamból,ajánlom a ruszofóbiás örömködök figyelmébe,remélem az épülésükre válik,bár ebben én magam sem hiszek.Elgondolkodni az olvasottakon biztos hogy nem fognak pedig jobban tennék lesz rá egy hétvégéjük,és átértékelhetnék a csodálatos Amerikai Egyesült Államok és európai csicskásaik globális tevékenységét.
Elemzés
1. Mi a háború valós háttere?
Jelenleg három világnagyhatalom rivalizál egymással: USA, Kína és Oroszország. Kína gazdasága túlnőtte az eddig vezető USA-ét és egyre nagyobb fenyegetést jelent az USA hegemóniájára. Gazdasági túlsúlya elkezdte megingatni a dollárt, amely mögött nincs aranyfedezet. Nagyjából 30 trilliárd dollár. Értékét az adja, hogy az USA világszerte kieszközölte a közel keleti olajtermelő országoknál, miszerint olajat csak és kizárólag dollárért értékesíthetnek (petrodollár). Ez elterjedt és általános lett a világban, ami szinten tartja a dollár iránti keresletet, ami biztosítja a dollár értékét, aranyfedezet nélkül is. (Aki ezt eddig megszegte, az ellen az USA beavatkozott, háborút indított. Pl. Irak.) Az élre törő és roppant erős Kína azonban most mégis megegyezett Szaud Arábiával hogy az dollár helyett Juanért adja neki ezután az olajat. India pedig Rubelért vásárolja fel az orosz olajat. Sok milliárdos tételben. Ez hamar el fog terjedni, ami azonnal a fedezetlen dollár törvényszerű romlását fogja eredményezni. Mivel a világ nagy része dollárban tartja pénzét, egy nagyobb értékcsökkenés azt indítja be, hogy más valutát választanak, ezáltal a dollár értéke még inkább csökken. Ha ez megtörténik, az romba dönti az USA teljes gazdaságát. Ebben a helyzetben az USA egyet tehet: helyreállítja az erőviszonyokat a Kína-Orosz ellenféllel szemben, a közülük gyengébb Oroszország megrogyasztjásával. Ezt szankciókkal és háborúval érheti el.
Az orosz bevonulás célja pedig az USA hegemónia megszüntetése. Ezt Lavrov orosz külügyminiszter a napokban ki is mondta.
Mivel a két fél a kölcsönös atomfenyegetés okán kerüli az egymással való harcérintkezést, így a háborút ún. pufferzónában vívják. Ez jelenleg Ukrajna. Az ukrajna területén zajló háború valójában Oroszország és az USA összecsapása.
2. Mi lett volna, ha Putyin nem indul meg Ukrajnában?
Akárki lenne Oroszország élén, ez a háború ugyanúgy elkezdődött volna, mivel egyetlen nagyhatalom sem tűrheti, hogy a pufferzónában ellenséges katonai potenciál települjön. (Ezt az USA sem tűri. Lásd 1962-es kubai válság. Akkor sem tűrte és ma sem tűrné.) Az USA is tudta ezt. Joe Biden elnök már 1997-ben kijelentette, hogy a NATO orosz határra való kiterjesztése az, ami biztosan beindítja az orosz hadi reakciót. Ezt mostanra realizálták. Az USA tökéletesen tudta, hogy ez lesz Oroszország egyetlen lehetséges reakciója, ennek tudtában folytatta az ukrajnai "provokációt" (fegyverek szállítása, vegyi laborok, oroszellenes kormányzat hatalomra segítése már 2015-ben) majd a "robbanás" előtt hirtelen - a mit sem sejtő világ csodálkozására - kivonult Afganisztánból is, hogy erejét az Oroszországgal való leszámolásra koncentrálhassa.
3. Ki fog- e terjedni a háború máshova is?
Az USA (és a befolyása alatt álló EU) célja egy pufferzónában tartott háború Oroszország ellen, az orosz gazdaság és hadi potenciál legyengítése céljából. Amíg ez megvan, kicsi az esélye a háború nyugatra terjedésének, bár további frontnyitás Oroszország gyengítését szolgálná, tehát a nyugat érdeke. Erre az Oroszországgal szomszédos nem NATO országok a legalkalmasabbak. Pl. Grúzia.
Amennyiben az ukrán hadi potenciál a végére ér, vagy békét köt Oroszországgal, mindenképp új pufferzónára lesz szükség, azaz máshol kell folytatni az Oroszország és USA közti viadalt. Ezek előkészítése már zajlik. A titkosszolgálatok és a média gőzüzemben dolgoznak, növelik a háborús félelmet, területi fenyegetést vizionálva szerte Európában. Mivel ismert, hogy Oroszország nem tűr új közvetlen NATO szomszédot, a recept adott az új pufferzónához: nem NATO szomszédok NATO-ba való csatlakozásának beindítása. (Pl. Finnország) Amennyiben komollyá válik a fenyegetés, az orosz hadi reagálás még a csatlakozás előtt be fog indulni, pont úgy, mint február 24-én. Az új pufferzóna máris adott lesz.
4. Mi lesz, ha Ukrajna megegyezik Oroszországgal?
Mivel ez ellentétes lenne az USA jelenlegi érdekeivel, erre nem kerülhet sor mindaddig, amíg el nem fogy az ukrán emberanyag, vagy Oroszország térdre nem rogy. Erre az USA által támogatott ukrán elnök és kormányzata a garancia. Teljes biztosíték továbbá a régióban tevékenykedő titkosszolgálatok. Pl. Lásd a látszólag előrelépett tárgyalások másnapján orosz területet ért ismeretlen eredetű helikopteres rakétatámadás, amelyet Ukrajna nem ismert el magáénak. (Hamis zászlós hadműveletek) Az Ukrajnával való békekötés jelenlegi feltétele az orosz fél szerint az ukrán katonai semlegesség, valamint az Ukrajnából kivált Dombassz és Luhanszk területéről való ukrán kivonulás. Ezt az ukrán elnök teljes mértékben elutasítja, inkább vállalva a további háborút.
Ha az orosz haderő valamely okból váratlanul kivonulna, az USA katonai jelenlét azonnal visszatérne, látványosan és egyre jobban fenyegetve Oroszországot, egészen az ismételt bevonulásig. (Lásd fent, 1. pontban!)
5. Ha elesne Ukrajna, az oroszok tényleg tovább jönnének nyugatra?
Amíg nincs hadi állapotban a NATO-val, Oroszország célja Ukrajna semleges állapotban tartása, pufferzónaként közte és a NATO között. A mai nagyhatalmi doktrínáknak nem része idegen (értsd kisebbségeik nélküli, távoli) erőszakos területszerzés, "birodalomhoz csatolás". Hegemóniát ma már kormányok feletti gazdasági és politikai kontrollal szereznek. Ez a háború dollár milliárdokból folyik, nem x hektár kukoricatábla a tétje... Ha elesne Ukrajna az azzal járna, hogy elvesztené az oroszlakta keleti régióit és vállalnia kéne a semleges státuszt. Megszállással nem járna.
6. Lesz-e háború Magyarországon?
A fentiek figyelembe véve: amennyiben Ukrajna hadi potenciálja elfogy, azaz békét köt és a szóba jöhető Grúzia, Finnország, Moldávia valamiért nem lesz alkalmas frontot nyitni, vagy ha már az ő hadi potenciáljuk is elfogy és nincs más ütközőzóna, ahol Oroszország kivéreztethető, úgy jobb híján Kelet Európában lesz front nyitva, függetlenül attól, hogy NATO tagállamok. Erre legalkalmasabb a Baltikum (Lettország, Észtország, Litvánia) esetleg Románia, vagy Lengyelország. (Lengyelország és az oroszpárti Fehéroroszország közt már most roppant feszült a helyzet) Egy frontnyitás a jelen helyzetben egy hamis zászlós művelettel, vagy pánikkeltéssel azonnal kiprovokálható. (pl. "az oroszok vegyi támadást terveznek Varsó ellen. Megelőző csapásra van szükség.")
Mivel a Balti országok, Románia és Lengyelország NATO tagállamok, így az ő belesodródásuk egyet jelent hazánk hadbalépésével is. Ez azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy területünkön szárazföldi harcok legyenek, mert egy NATO-orosz háború is első időszakban egy pufferzónában zajlana. A felek valószínűleg Fehéroroszországban és ismét az elesett Ukrajnában, vagy Moldáviában vívnák meg a hadműveleteket, mivel Oroszország területe az atomfenyegetés miatt továbbra is tabu fog maradni. (Az orosz doktrina szerint akkor vetnek be atomfegyvert, ha országuk léte, területi épsége veszélybe kerül.) Természetesen a kelet-európai országokba telepített rakéták, repülőterek nem maradnak ellencsapás nélkül, de szárazföldi hadműveletekre nyilván akkor kerülhet csak itt sor, ha a NATO erők visszaszorulnak a puffer zónákból. Ez azonban megjósolhatatlan. Még egy esetben lehetünk mi magunk frontterület, ha Oroszország magához csatolná teljes Ukrajnát, mert akkor mi lennénk az új pufferzóna háború esetén. Erre azonban nagyon-nagyon kicsi az esély, pont azért, mert Oroszországnak szüksége van nem NATO tag pufferzónára és mint fentebb írtam, az erőszakos megszállás fenntartása gazdaságilag nem kifizetődő és nem is cél.
7. Melyik propaganda hazudik?
A háború nem csak a harctéren, de propaganda szinten is zajlik, így teljesen természetes, hogy mindkét fél egyformán dezinformál igyekezve a közhangulatot a maga oldalára állítani. Mivel Európa az USA hegemóniája alá tartozik, így itt az USA narratívát erősítő propaganda nyert teret,, melynek lényege Oroszország és egyedülálló módon az orosz emberek elleni hangulatkeltés.
A világ más, nem USA befolyás alatti térségeiben többnyire az orosz álláspont van elterjedve, amely az ukrajnai orosz kisebbségek védelmét és az ellenük elkövetett ukrán atrocitásokat hangoztatja, fő ellenségként természetesen az USA-t megnevezve.
Mindkét propaganda lényege a másik fél démonizálása (háborús bűntettek egymásra fogása) és főleg a lakosság érzelmi felkészítése a háború kiterjedésére és elhúzódására.
8. Ha a NATO és Oroszország összecsapna, az atomháborút jelent- e?
1945 óta több száz háború zajlott világszerte, köztük több atomhatalom részvételével, de nem vetettek be atomfegyvert. A háborúkat a kölcsönös atomfenyegetés miatt, láthatóan továbbra is kizárólag hagyományos fegyverrel vívják. Ennek feltétele, hogy atomhatalom területe az tabu.
Azonban, amennyiben a helyzet úgy eszkalálódik, hogy atomfegyver kerülne bevetésre, az a közhiedelemmel ellentétben nem jár feltétlenül nukleáris sivataggal és teljes kihalással. A taktikai atomfegyver lényege ugyanis az, hogy gyengített erejű, ami a gyakorlatban a megszokottnál nagyobb pl. kerület szintű területet leromboló robbanást jelent, tartós nukleáris következmények nélkül. A stratégiai atomfegyver az, amely viszont városokat, országokat, egész kontinenseket tenne évszázadokra lakhatatlanná. Vélhetően - és remélhetleg - hacsak nem kerül az egyik fél teljes létezése veszélybe,a logika szerint ez sosem lesz bevetve, hiszen minden fél tudja, hogy ez az ő pusztulását is jelenti. Azonban az emberi tényezőket (beszűkült tudatállapot, reménytelenség, félreértés, hamis információk, tévedés, szuicid zavar stb) lehetetlen megjósolni.
(Meg azok, akik csak olvassák, mint én.)
Persze komoly kétségeim vannak a valóságtartalmát illetően
www.navylookout.com
