A különböző eredetű löszerek témájához:
A tüzérségi lőszerek közötti minimális eltérések is nagyban növelik a pontatlanságot. Ma a kifinomult mérési és gyártási technológiának köszönhetően sokkal egyöntetűbb lőszereket (gránát, hajítótöltet, gyújtó) tudnak gyártani, mint régen, ami jelentősen csökkenti az adott lőszertípusok szórását. Azonban, hiába beszélünk egységes NATO szabvány lőszerekről, az eltérő nemzetiségű gyártók gyártási technológiája, esetleg minimálisan eltérő nemzeti szabványoknak, nemzeti hadseregeknek való elsődleges megfelelés okozhat eltéréseket a minőségben, amire a tüzérség nagyon érzékeny.
Egyik ilyen tényező lehet a hajítótöltetek kémiai/fizikai összetételének különbségei. A lőpor határozza meg az égés hőmérsékletét és az égés hosszát, amely a belső ballisztika egyik legfontosabb alkotóeleme. A rövidebb égésidejű és nagyobb hőmérsékleten elégő lőpor gáznyomása nagyobb lesz, így a lövedék nagyobb távolságra repül, mint az ellenkező, un. nyújtott égésű gázképződéskor keletkezett energia. Még a töltetzacskók "éghetősége" és a lőpor fizikai formája is befolyásolja, hiszen az az ideális, ha a teljes lőpor és hordozó felülete közel egyszerre ég el. Ezeket a feltételek a különböző gyártók nem tudják ugyanolyan minőségben garantálni.
A gránátok teste. Még az azonos típusú gránátok esetén a gyártás/megmunkálás okozhat olyan tömeg és súlypont eltéréseket, ami a repülés karakterisztikáját megváltoztatja. Az is fontos, hogy mivel kezelik a testfelületet, mennyire "légellenálló". A modern iparban ezek a részletek a gyártó titokvédelme alatt állnak.
Amit nem említettetek, az a gránáttestre szerelt gyújtó. Minden lőtáblázatban külön vannak a szerelt gyújtókra is megállapítva a lőelemek.
A lőtáblázati értékek ezért mindig egy adott lövegre, annak külön gyújtóval ellátott gránáttípusaira és minden töltetre vanak megállapítva. Ezekből látszik, hogy igen sok lőtáblázati adat van, amik az un. standard középértékek. Ezeket több száz vagy ezer különböző körülmények között és különböző beállítással leadott próbalövések középértékei melyeket a gyártó nyilván a saját vagy egy általa preferált gyártó gránátjaival hatja végre. Ezek a lövészet megkezdéséhez is csak kiinduló értékek, mivel a valóságban még számos, aktuális "javítási" tényezőt veszünk alapul. Pl. gránátok átlagsúlytól való eltérés, töltethőmérséklet stb.. Ebből kiindulva nem nehéz belátni, hogy a számtalan különböző forrásból származó gránát, hajítótöltet és gyújtó keveredése nem tud igazodni az adott lövegre megállapított standard elemekhez, így a lövések nem hozzák az elvárt pontosságot. Nem lehetetlen megállapítani mindre a lőtábla értékeit, de ez most komoly nehézség lenne az ukránoknak, akik amúgy is hiányban szenvednek. Ilyen esetben kénytelenek a saját csapatoktól kissé távolabb operálni és összpontosított tűzzel csökkenteni a szórást.
Ha majd gyártjuk az RM lőszereit, bármely ugyanolyan űrméretű löveghez létrehozhatjuk a megfelelő lőtáblázatot, így nem kell feltétlen az RM lövegeit választani.
Akit érdekel egy lőtáblázat felépítése a
https://kalasnyikov.hu/index.php?page=dokumentumok oldalon a 122 mm-es 38M tarack lőtábláját megtalálja.