Hja meg van benne egy 63%-kal erősebb motor, meg úgy 35%-kal nagyobb felszállótömeg. Nyilván nem a Gripen fog többet zabálni
A JAS-39C/D egyik vitathatatlan előnye - legalábbis a közzétett adatok alapján - hogy a 3000 liter belső és a további, mintegy kb 3600 liternyi külső tartályokban (és ezáltal természetesen nagyobb légellnállással és extra tömeggel) hordozott kerozin készletével az átrepülési távolsága közel azonos az F-35A átrepülési távolságával, amihez ennek a gépnek több, mint 8 tonnányi kerozinra van szüksége. Még úgy is, hogy azt 100 százalékban belül hordozza.
Namost ez az átrepülési távolság, nem pedig a levegőben eltöltött idő.
Ez egy elméleti, maximális érték, ahol a hajtómű az útvonalrepülés legnagyobb hányadában a gép pillanatnyi tömegéhez és légellenálláshoz mérten végig a lehető legoptimálisabb üzemmódon dolgozik.
Ha a Gripen-nek ezzel a konfigurációval konkrétan harcászati feladatot kellene végrehajtania, amiben különféle repülési magasságok, váltakozó sebességek és hajtómű rezsimek szerepelnek, akkor már jelentősen csökkenne a levegőben eltöltött idő, mert bár a póttartályok ledobhatóak, a fegyverzet légellenállásával még számolni kell.
Mivel a Gripen a külső tartályaiban több üzemanyagot tud elvinni, mint a belső mennyiség, így az is látszik, hogy az objektív képhez azt sem árt tudni, hogy egy adott felszállási számra vetítve, hányféle pótratály kombináció, ennek megfelelően tulajdonképpen milyen kerozin töltések és ezekhez kapcsolódóan milyen levegőben eltöltött repülési óraszámok tartoznak.
Vagyis csak a maximális átrepülési távolságokból egyátalán nem lehet valódi képet kapni arról, hogy a két gép közül melyiknek mennyi lesz egy adott repülési óraszámra vetítve a felhasznált kerozinmennyisége.
Totálisan életszerűtlen gondolatkísérlet, de jól mutatja az arányokat:
Az F-35A 50 százalékos töltése az kb megegyezik a Gripen 100 százalékos belső töltés plusz egy darab 1200 literes póttartályával.
Tegyük fel, hogy van párhuzamosan egy egyszázados F-35A és mellette egy egyszázados Gripen flottánk.
Az F-35A csapatnak egy éven át tilos utánégetést kapcsolnia, de a kerozintöltés gépenként nem lehet több, mint amit a Gripenes csapat kap a plusz egy függesztett tartályával.
Kérdés, hogy a Gripen így mennyivel lesz majd szélesebb körben használható (repülési sebesség, repülési magasság, elfogásokhoz szükséges emelkedőképeség és gyorsulás, hordozott függesztmények nagysága és tömege) és felszállásonként hogyan alakul a két típus levegőben eltöltött ideje.
Ha kiderül, hogy az F-35-ös így nem képes a Gripennel azonos spektrumban harcászkodni, vagy az utánégető használatával képes lesz ugyan, de akkor meg az 50 százaléknyi töltés lesz kevés, egyből láthatóvá válik, hogy az egységnyi F-35-ös flottánk kerozin igénye magasabb lesz, mint a Gripeneké.
Viszont ha több lesz, akkor meg kell nézni, hogy ez a plusz mennyiség mennyi többletképességet biztosít (ha biztosít egyátalán) és arra van-e szükségünk.