MiG-31 Foxhound (Mikojan-Gurjevics)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Igen, a Szu-35BM és 35Sz dizájnról, nem a T-10M/Szu-27M/Szu-35-ről.
Ahogy a Tanú c. filmben is volt: "Minden politika...", de lehet, a MiG-31-es ilyen-olyan politikai-történelmi aspektusait már egy másik topikban kellene folytatni.
Ha a határtól 200-300 km re repül az AWACS nem.AIM120D hatótávja 160 km nagy sebességgel közeledő célpont ellen.Még bőven saját légtérből tudna indítani rá egy F22/F35 az amraamot.Az viszont igaz hogy ebben az esetben a 31-es Orosz légtérben érné találat.De tegyük fel ha konfliktus van egyik felet se fogja érdekelni ha az ellenfél gépét még annak légterében éri találat.
Ha a határtól 2-300 kilométerre repül az AWACS, az egy Oroszország méretű ellenfél légterének csak egész kis részét fogja lefedni.
"Békeidőben" természetesen repülnek a határ mentén.De éles helyzetben "öngyilkosság" lenne közvetlenül az Orosz határon repülni ahol még a nagy hatótávú légvédelmi komplexukok is elérik könnyedén.De ez forditva is igaz az Orosz A50-esekre is.
Új, szigorúan titkos fotók kerültek elő, amelyből világossá vált, hogy elkezdték módosítani a MiG-31-et az XXL verzióra.
Új, szigorúan titkos fotók kerültek elő, amelyből világossá vált, hogy elkezdték módosítani a MiG-31-et az XXL verzióra.
Piha,de erre mekkora Kinzsal fér fel?
A szovjet gépek kifejezetten nyúlánkak voltak.
Tu128 kicsinkét-dögnagy gép volt elfogó vadásznak.Eredetileg bombázónak készült.És egy kicsinként nagyobb is,mint egy Mirage IV,vagy egy A5-ezért nyúlánkabb.A szovjet gépek kifejezetten nyúlánkak voltak.
Ez a "nyúlánk" jelző az aerodinamikát fedi. A második-harmadik generációs típusok fejlesztésében a legelső helyen az alaktényező javítása szerepelt.
Érdemes összevetni a MiG-25-öst, főleg az R alváltozatokat mondjuk a mai F-35-össel.
Hogy olyan kifejezetten gnóm fazonú gépeket ne is említsek, mint az új koreai, vagy török gépek.
Egyszerűen ma már máshová optimalizálják az aerodinamikai formát és így olyan "földi hívságokra" is van mód, mint a tökéletes kilátást biztosító hatalmas kabin.
Ami nem mellesleg a korai negyedik generációs F-15-ösnél és különösen az F-16-osnál még olyan elegánsan illeszkedett a törzs kontúrjába, pedig a kilátásnál egyikre sincs panasz.
Habár a tények makacs dolgok, hiszen az F-16-os nem nagyon lépi át a Mach 2-t, míg a 15-ös csak pucéran és akkor is elég kelletlenül.
Gyorsulna még, de ahogy a pilóták megjegyzik, "már szaga van".
Az F-22-esnél aztán megint egy áramvonalasabb dekket látunk, mindjárt jobban is érzi magát az a gép Mach 2 környékén, igaz, az a gép nem hegyes, inkább lapos.
A gép szárnya erősen nyilazott és az orr hegyétől elég hátra van húzva, így a lökéshullám kúpokon belül marad.
Tehát a gép szuperszonikus alaktényezője összességében a harmadik generációs gépekét idézi.
De az igazi nyúlánk gépek a harmadik generációsak voltak, ahol a hosszú, hegyes orr után csak sokkal tovább kezdődött az egészen kis kabintető.
Kis túlzással egy MiG-25 kabinkontúrja olyan egy F-16-oshoz képest, mint egy Reno-i verseny Mustang kabinteteje egy P-51D-hez képest.
De a hosszú orrú MiG-25-ös meg is hálálja ezt, mert a szubszonikus tartományban amúgy a méretéhez képest nem túl erős, de annál gazdaságtalanabb hajtóműveivel Mach 1.5 és 11 ezer méter felett egyszer csak elkezd élni a gép és meg sem áll Mach 2.7 - 2.8-ig.
Érdemes összevetni a MiG-25-öst, főleg az R alváltozatokat mondjuk a mai F-35-össel.
Hogy olyan kifejezetten gnóm fazonú gépeket ne is említsek, mint az új koreai, vagy török gépek.
Egyszerűen ma már máshová optimalizálják az aerodinamikai formát és így olyan "földi hívságokra" is van mód, mint a tökéletes kilátást biztosító hatalmas kabin.
Ami nem mellesleg a korai negyedik generációs F-15-ösnél és különösen az F-16-osnál még olyan elegánsan illeszkedett a törzs kontúrjába, pedig a kilátásnál egyikre sincs panasz.
Habár a tények makacs dolgok, hiszen az F-16-os nem nagyon lépi át a Mach 2-t, míg a 15-ös csak pucéran és akkor is elég kelletlenül.
Gyorsulna még, de ahogy a pilóták megjegyzik, "már szaga van".
Az F-22-esnél aztán megint egy áramvonalasabb dekket látunk, mindjárt jobban is érzi magát az a gép Mach 2 környékén, igaz, az a gép nem hegyes, inkább lapos.
A gép szárnya erősen nyilazott és az orr hegyétől elég hátra van húzva, így a lökéshullám kúpokon belül marad.
Tehát a gép szuperszonikus alaktényezője összességében a harmadik generációs gépekét idézi.
De az igazi nyúlánk gépek a harmadik generációsak voltak, ahol a hosszú, hegyes orr után csak sokkal tovább kezdődött az egészen kis kabintető.
Kis túlzással egy MiG-25 kabinkontúrja olyan egy F-16-oshoz képest, mint egy Reno-i verseny Mustang kabinteteje egy P-51D-hez képest.
De a hosszú orrú MiG-25-ös meg is hálálja ezt, mert a szubszonikus tartományban amúgy a méretéhez képest nem túl erős, de annál gazdaságtalanabb hajtóműveivel Mach 1.5 és 11 ezer méter felett egyszer csak elkezd élni a gép és meg sem áll Mach 2.7 - 2.8-ig.
Mikor felszáll egy MiG-31K már légiriadó van Ukrajnában.
Valszeg krími példány lesz a gép, mert emlékszem pár hónappal ezelőtt volt olyasmi hír, hogy a Nyikolajev/Odessza irányából érkező Storm Shadow-k egyikét még menet közben kapta el az egyik 31-es
Elvileg a létrehozásának egyik célja ez volt? Szibéria fölött a sarkkör felől érkező tomahawkokat elkapni. Nagyon csípem ezt a gépet. Igazi klingon technika.