fip7, fradelma és aki esetleg még a kormányzás-mentes "kormányzás" támogatója.
A kerék nem véletlenül nem gömb formájú, a feladata az, hogy egy adott sík mentén biztosítsa a haladást minél kisebb ellenállással. Ez a sík a forgástengelyére merőleges. Alább skicceltem egy ábrát, amely szemléltei a két - hagyományos és kormánymű nélküli - irányítási módot működés közben:
A fekete vonalak jelölik azokat a síkokat, amelyekről fentebb beszéltem, illetve a piros nyilak a kerékre ható eredő erők irányát. Mint láthatjátok, a kormányzott kerekek esetében ez az eredő erő párhuzamos a síkkal, ellenben a másik esetben attól eltér és minél kisebb sugárban kanyarodik a jármű annál nagyobb lesz ez az eltérés.
Mivel a kerék "haladási síkjától" eltérő irányban ébrednek az erők, ezért a hagyományos felfüggesztést és kereket új, jóval nagyobb igénybevételekre kell méretezni (gondoljatok csak bele, egy autóba belerohannak oldalról és ekkor a kerekek haladási síkjára merőlegesen ébredő hatalmas erő miatt a kerekek, vagy az egész felfüggesztés szimplán letörik a helyéről). Azonban az új, megerősített kerék és felfüggesztés jelentős (ráadásul rugózó) többletsúlyt eredményez, amibe még elképzeléstől függően bekerül egy villanymotor is. Ekkor könnyen elképzelhető, hogy már 1-2 tonnás rugózó súlyról beszélünk, amit csillapítani kell, ami szintén megerősített - és így nehezebb - lengéscsillapítókat és rugóstagokat követel meg, illetve a nagyobb rugózó tömeg erősebb bekötési pontokat is megkövetel. Ezekkel összesen olyan többletsúlyt pakolnánk a járműbe, ami háttérbe szorítaná a kormánymű kivételével és mondjuk a D/E meghajtással elért súlycsökkentést.
Abban igazatok van, hogy így egy helyben is meg tudna fordulni a jármű (a képen az R távolság 0), de gondoljatok bele, hogy a legelső és leghátsó kerekeken milyen erők ébrednének egy ív mentén kanyarodó kerékkel szemben. Csak képzeljétek el az egészet mondjuk homokos területen, a jármű kerekei az oldalfalukkal tolnák maguk előtt a homokot. Ugyanez történik haladás közben is annyi különbséggel, hogy az elfordulás egy külső pont körül történik (R>0). Elméletileg egy végtelen nagy R távolságra levő pont körül a jármű tudna úgy kanyarodni, hogy a kerékre ható eredő erő és a kerék hosszsíkja végtelen kicsi (~0°) szöget zárjon be és így a kerékre ne ébredjen semmi ettől eltérő erő, de a gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy egy csak hihetetlen nagy fordulókörben tudna a jármű úgy kanyarodni, hogy a kerekei huzamosabb ideig is kibírják (~100e km). Ettől kisebb fordulási kör esetében plusz terhelések jelentkeznének arról nem is beszélve, hogy a nagy oldalirányú mozgás miatt maga a felnin lévő gumi is nyíródna.
Ennél jobban nem tudom elmagyarázni ezt, ha ebből nem értitek meg, hogy miért nagyon rossz ötlet a kereket olyan irányú mozgásra kényszeríteni, ami nagyon nem tartozik a "profiljába", akkor feladom.
