Fade
Egyértelmű, hogy átlagban értettem. 1000 fajta kompozit és 1000 fajta alumínium ötvözet létezik.
A példádban szereplő 7058-as számra nekem ezt az alumíniumot hozta ki:
http://www.specialisedwelding.co.uk/t-c-aluminum-tig/TIG_5356/7058%20TIG%205356%202.4mm_BNA-0510.pdf
240 MP a max nyomásállósága.
A 7068-as alumíniumra meg 680 MP értéket adnak meg.
http://www.smithshp.com/downloads/7068_SHP.pdf
A CFRP anyagoknál pedig szintén igen sokféle a nyomásállóság, de általában 1000-2000 MP között vannak.
http://www.ce.ncsu.edu/srizkal/linked_files/103.pdf
Az általad megadott "550"s szénszálas anyagot nem találtam.
Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a szénszállal erősített műanyagok általában nagyon ridegek. Vagyis egy pontig semmi bajuk aztán reccs.
Az alumínium ellenben kifejezetten rugalmas. <i>(Amíg el nem fárad)</i>
Ezekkel szemben a titánium , egy jolly joker. Szinte mindenre jó, a kellő erősségben, rugalmasságban stb...
http://www.rtiintl.com/Titanium/RTI-Titanium-Alloy-Guide.pdf
De vannak más hasznos szálerősítésű anyagok is, mint pl. a Twaron:
http://www.teijinaramid.com/wp-content/uploads/2012/02/1090308_Twaron-productbrochurefinal_051.pdf
A Szál erősítésű anyagoknál a mátrix anyagok is érdekesek:
Nylon 66: (Zytel néven is fut)
http://www.theplasticshop.co.uk/plastic_technical_data_sheets/nylon_66_technical_data_sheet.pdf
Mindenki által ismert PVC:
https://www.plasticsintl.com/datasheets/PVC.pdf
Epoxy:
http://www.epotek.com/site/files/brochures/pdfs/adhesive_application_guide.pdf
De acélból is vannak jók, például a 4340-s "cromoly"
http://www.eaglesteel.com/download/techdocs/4340.pdf
De az acélokról wolfram több információval tud szolgálni nálam
Szóval elég nagy a választék
A szénszál és a szénszálas kompozitok tömeg-szakítószilárdság aránya a legjobb a jelenleg ismert anyagok közül. Előnyük még a rendkívül nagy merevség. Viszont elég drágák. Kopás- és hőállóságuk is behatárolt. És a fémekkel szemben az is problémás a kompozitoknál, hogy nehéz észlelni, ha valamilyen erőhatás miatt sérülnek, mert nem nagyon vannak könnyen felismerhető külső jelei. Javításuk is problémás.
Alumíniumötvözetek olcsónak minősülnek, ezért is alkalmazzák nagy mennyiségben, a tömeg-szakítószilárdság arányuk jónak számít a fémötvözetek között, hajlékonyak, bár nem igazán rugalmasak. Bizonyos ötvözetek hajlamosak a korrózióra. Merevségük elég kicsi, valamivel több, úgy kétharmada a titánötvözetekének. Kopásállóságuk rossz.
Titánötvözetek, drágák, tömeg-szakítószilárdság arányuk jobb az alumíniumötvözeteknél, sőt, bármilyen fémötvözetnél (kivéve talán a fémüvegeket, de az külön történet). Korrózió- kopás- és hőállóságuk szintén jelentősen jobb. Merevségük kb. fele az acélokénak.
Acélokat leginkább költséghatékonyságból használnak a repülőgépeknél, vagy ott, ahol jelentősebb kopásnak vannak kitéve az alkatrészek (a titán ugyan önmagában kopásállóbb, de a titánötvözetek nem "szeretik" a kenőanyagokat, vagyis ezek nem hatékonyak annyira, mint az acéloknál) és pláne, ha fontos a jó hővezetés is (a titán rosszabb ebben).
Inconelt és hasonló ötvözeteket jellemzően a hajtóművekben használnak. Általában egy modern hajtómű úgy néz ki, hogy a ventilátort és a kompresszorfokozat egy részét titánötvözetekből készítik, aztán befelé haladva, ahol már a nyomásviszonyok és a hőmérséklet miatt a titán nem alkalmazható, jönnek a magas hőmérsékletet bíró acélok és a szuperötvözetek (általában nikkel, néha kobalt alapúak), majd a turbinánál már az egykristály szuperötvözetek, vagy legújabban a szilícium-karbid CMC-k (ezek akár ~1600 fokos hőmérsékletet is bírnak). De már léteznek gamma titán-alumínium ötvözetből készült kisnyomású turbinák is, természetesen a tömegcsökkentés miatt. A gamma titán-alumínium ötvözetek sokkal oxidációállóbbak a hagyományos titánötvözeteknél és jobbak a mechanikai tulajdonságaik is magas hőmérsékleten (alacsony hőmérsékleten viszont törékenyek, kevéssé szívósak). Persze a nagynyomású turbinához nem alkalmasak, azokat a viszonyokat nem bírnák.
