Az M1 TTB esetén nem elvetették a dolgot, hanem a hírszerzés által előrehaladottnak vélt szovjet harckocsifejlesztések (mint az Objekt 477 és Objekt 299) kapcsán arra jutottak, hogy nem lesz elég, tovább kell vinni, hiszen jönnek a 152mm-es löveggel szerelt szovjet harckocsik. A Block III projekt lett volna erre a válasz (az M1A2 volt a Block II).
Az US ARMY látva a szovjet fejlesztéseket lépésre szánta el magát, ez volt az ASM (Armored System Modernization). Az ASM egy alvázon szerette volna az új harckocsit (Block III), az új nehéz lövészpáncélost (FIFV), az új önjáró ágyútarackot (AFAS), illetve lett volna még egy "rakétás-páncélvadász" (LOSAT) és egy műszaki segédjármű (CMV majd GMV). A családnak 2004-2005 körül kellett volna hadrendbe állnia, tehát kb. 8-10 évet szántak a fejlesztésre és aztán 5-7 év maradt volna a hadsereg általi tesztelésre és a gyártás felfuttatására.
A Block III egy 120/140mm-es löveget kapott volna (XM291), de ha elégtelennek bizonyul, akkor akár egy 155mm-es löveg beépítését is lehetségesnek tartották (ie.: számolni kellett vele).
Az ASM-t végül a hidegháború vége nyírta ki. Az XM291 fejlesztését még folytatták, de aztán elvetették, mert nem látták indokoltnak. A szükséges módosításokkal (az ERA ellen hatékonyabb M829A2 illetve az új hőkamerák, fedélzeti elektronikák az M1A2 SAP programban) az Abrams elégségesnek volt tartva.
Egyedül az AFAS-t nem engedék el, mert úgy vélték, hogy az új(abb) szovjet-orosz és nyugat-európai önjáró lövegek (MSzTA, Pzh2000, stb.) mellett a Paladin már elégtelen. Ez lett volna Crusader program, amit a célegyenesben dettó elkaszáltak...
Az ASM és a hozzá kapcsolódó programok, illetve az első Öböl-háború tapasztalataiból született aztán a "könnyű" hadseregre vonatkozó elképzelés, a Future Combat System (FCS), ahol a könnyű szállíthatóság volt a fő csapásirány... de az már egy másik történet...
Az ARMS (Automatic Rounds Magazine System) lényege, hogy a tűzkész lőszerek tárolása biztonságos legyen, az nekem sem teljesen tiszta, hogy miért tartózkodtak az Izraeliek az automata töltőtől, de úgy vélték, hogy a lőszerek biztonságos tárolása kiemelt fontosságú lesz az Mk.4-nél, így ugye a nem tűzkész lőszerek külön-külön 4-es tárolókonténerekben vannak a jármű végében, a tűzkész lőszerek pedig az ARMS-ben, amelyből a töltőkezelő rakja át a töltényűrbe. A töltőkezelő kezébe az ARMS azt a lőszert "dobja", amit az irányzó kiválaszt, így téves töltés (elvben) nem lehetséges.