Harckocsik harctéri alkalmazása

Egy távlövésre tervezett lövedékkel,ballisztikailag idális löszöggel szerintem meg több is van.M43nak AMDből 3600méter a max lötávja-mégha ott már csak egy szédelgőn hulló kavics is.
A Quick Load 150gr-es (9.7g Matchking HPBT ) sport lövedékkel maxra töltve lőporral (LOVEX S065) 5500yardot azaz kb5100m-t hoz maximális röppályának ! Hát ez pont 4 és 6 km között van !
 
A céljuk nem mély előrenyomulás, hanem a csatorna keleti partjának visszafoglalása és Izrael tárgyalóasztalhoz kényszerítése volt.
Teljesült a cél?
A Sínai-félsziget ma Egyiptom részét képezi?
Akkor miről beszélünk? A háború nem a kilőtt tankok és lelőtt repgépek számára történő recsizésről szól, hanem politika által meghatározott stratégiai célok eléréséről.
Izrael szerintetek egyenlő félként tekintett volna Egyiptomra, ha a 73-as események megtörténte nélkül ülnek asztalhoz? Úgy, hogy 67-ben rommá verte őket? Nem hinném.
Az egyiptomi hadsereg közel sem harcolt tökéletesen, de a kitűzött célját - ha nem is azonnal - de hosszútávon elérte.
Ez félremagyarázás.67es zsidó támadásra is azért került sor,mert féltek az arab támadástol.Egyiptom meghrdetett célja 73ban is még Izrael állam megszüntetése volt,amit el sem ismertek.A béketárgyalásokon elismerte Izrael államot,és békeszerződést irt alá vele-Szadatot ezért őlték meg.
Vagyis forditva.Egyiptom lemondott Izrael megsemmisitésének szándékárol,és békeszerződésben elismerte az 1967 elötti határait,lemondva a békeszerződésben Gázárol.Zsidók meg kivonultak az Izrael Állam részének nem tekintett,puffer zónának megszállt Sinai félszigetről.
Vagyis Egyiptom lemondott stratégiai céljárol,Izrael megsemmisitéséről.
Konkrétan a 73as háborúban jol nyitottak,szépen megcsinálták a partváltást.De a háború végén a totális vereség szélén álltak.Ha nincs a tüzszünet egy komplett hds szomjanhal.Ezzel felszabadultak volna azok a zsidó csapatok,amiket lekötöttek.Az igy felszabaduló csapatokkal meg a zsidók a másik,addig csak lekötött egyiptomi hds-et is be tudták volna keriteni,és szomjanhalasztani.Ezután az IDF odáig nyomul Egyiptomban,ameddig a logisztikája birja (ami különben édeskevés lett volna Egyiptom méretéhez).Semmilyen olyan egyiptomi haderő nem maradt volna,ami érdemben képes lett volna ezt megakadályozni.
 
Elvesztette? WUT?
Konkrétan Damaszkusz felé vonultak és átkeltek a Szuezi csatin is es mintha Kubot is zsákmányoltak volna.

Konkrétan az egyesített szír, jordán, iraki erők okt. 23.-ára tervezett nagy ellentámadását SZU+USA nyomásra leállították.
De már előtte a szír dél-goláni áttöréskor sem küldött már hadianyagot az SZU.
Az Egyiptomi harmadik hadsereget már a tűzszünet alatt kerítették be az Izraeliek.
De, hogy mennyire komoly volt a helyzet azt minimálisan még az angol wikipedia is érinti.
"The sealift may have included Soviet nuclear weapons, which were not unloaded but kept in Alexandria harbor until November to counter the Israeli nuclear preparations, which Soviet satellites had detected (Soviet intelligence informed Egypt that Israel had armed three nuclear weapons).[413] American concern over possible evidence of nuclear warheads for the Soviet Scud missiles in Egypt contributed to Washington's decision to go to DEFCON 3"
 
Ez a nyamvat net dirket szórakozik velem.Ma néztem a TGY páncélos manuálját az M60 tankhoz,most meg abbol is csak az M1A1ét találom.
https://www.marines.mil/Portals/1/Publications/MCWP 3-12 Marine Corps Tank Employment.pdf
Valaki internet bűvész keresse már ki azt a nyamvadt M68 lövegmanuált,mert már bosszant a dolog.
Ebben a doksiban a 47. oldalon:
The battle positions utilizing tanks must consider the M1A1 tank gun’s standoff ranges: optimal engagement ranges are from 2,300 to 2,700meters for main gun engagements but the guns are capable of engagements over 3,000 meters.
 
A pontosságot az ürmerettethossz is befolyásolja.

Nem.

A helyesen megválasztott lövedékméret és az ahhoz illő kezdősebesség és huzagolás emelkedés határozza meg.

Csőhossz legfeljebb ahhoz kell, hogy megfelelő mennyiségű helyed legyen lőpor elégetéséhez, és ezzel növelhesd a kezdősebességet, aminek viszont semmi köze a pontossággoz. Legfeljebb a röppálya lesz laposabb, ami nem ugyanaz.

Sorozatlövő fegyvernél pedig épp a hosszabb csövű általában a nagyobb szórású..
 
105mm-es L7-es löveg lőtáblázata, benne az 50% szórási értékekkel síkonként.
Azért valahol mulatságosnak találom, hogy öregtank röhögött azon az állításon, amit tettem odafent, hogy 3 km-ről sok lövés kell a garantált találathoz idealizált esetben is, majd lájkolja az adatot, ami ezt alátámasztja...

Nos a táblázat szerint 3 km-nél a szórás 2,4 méter széles X és Y irányban is. Ez a CEP átmérője, akkor a sugár 1,2 méter.
Legyen célpont jellemző mérete 1,2 méter sugarú kör - ezt tessék ráilleszteni egy tetszőleges célra - akkor a találat esélye még sima binomiális tétellel is kiszámolható. Mert a célpont mérete = CEP.

Tehát a kérdés az, hogy hányszor kell feldobni egy pénzérmét, hogy mondjuk 90%, hogy fej vagy írást eltalálja az ember.
1 lövésnél 50%
2 lövésnél 75%.
3 lövésnél 87,5%
4 lövésnél 93%.

És figyelem, ez az 100%-ban idealizált állapot, ami azt feltételezi, hogy a tökéletes a célzás, minden paramétert jól mértünk a löveg tökéletesen a célon van, hogy átfedje egymást a löveg szórásközéppontja és a cél.

Az, hogy egy 2,4 méteres kör hol reális célfelület, azt meg döntse el mindenki maga...
Ha csak picit is célzási hiba van...
És a 2,4 méteres átmérő eleve túllóg a célon...
Vagy, ha csak nagyon a hk szélét találja el, akkor nem semmisül meg.

Ha csak 0.4-re tesszük a geometriából az egy lövés találati arányát, akkor...

1 lövésnél 40%
2 lövésnél 64%.
3 lövésnél 78%
4 lövésnél 87%.

Szóval az, hogy egy hk. 3 km-ről eltaláljon nyílt terepen egy másik hk-t 2 lövéssel is 3 km-ről az kb. csak vakszerencse a számok alapján ilyen szórású löveggel.

ihvuFxH.png
 
Nem.

A helyesen megválasztott lövedékméret és az ahhoz illő kezdősebesség és huzagolás emelkedés határozza meg.

Csőhossz legfeljebb ahhoz kell, hogy megfelelő mennyiségű helyed legyen lőpor elégetéséhez, és ezzel növelhesd a kezdősebességet, aminek viszont semmi köze a pontossággoz. Legfeljebb a röppálya lesz laposabb, ami nem ugyanaz.

Sorozatlövő fegyvernél pedig épp a hosszabb csövű általában a nagyobb szórású..
Sok, különböző dolgot kavarsz ide. A hosszabb csővel pontosabban tudod megvezetni a lövedékeket. A hk. ágyúknál általában huzagolás nélkül.
Az más kérdés, hogy a cső merevsége, a lőpor gázok hatékony kihasználása milyen kompromisszumot enged meg a tervezőknek.
Viszont én arra hívtam fel a figyelmet, hogy az ágyúk ūrmérethossza jelentősen eltér a puskáknál alkalmazottól.
De a csőhossz igen is befolyásolja a pontosságot. Nyilván nem a végtelenségig, de a hosszabb csövű fegyverek általában pontosabbak.
A sorozat lövés más dolog,.
 
Azért valahol mulatságosnak találom, hogy öregtank röhögött azon az állításon, amit tettem odafent, hogy 3 km-ről sok lövés kell a garantált találathoz idealizált esetben is, majd lájkolja az adatot, ami ezt alátámasztja...

Nos a táblázat szerint 3 km-nél a szórás 2,4 méter széles X és Y irányban is. Ez a CEP átmérője, akkor a sugár 1,2 méter.
Legyen célpont jellemző mérete 1,2 méter sugarú kör - ezt tessék ráilleszteni egy tetszőleges célra - akkor a találat esélye még sima binomiális tétellel is kiszámolható. Mert a célpont mérete = CEP.

Tehát a kérdés az, hogy hányszor kell feldobni egy pénzérmét, hogy mondjuk 90%, hogy fej vagy írást eltalálja az ember.
1 lövésnél 50%
2 lövésnél 75%.
3 lövésnél 87,5%
4 lövésnél 93%.

És figyelem, ez az 100%-ban idealizált állapot, ami azt feltételezi, hogy a tökéletes a célzás, minden paramétert jól mértünk a löveg tökéletesen a célon van, hogy átfedje egymást a löveg szórásközéppontja és a cél.

Az, hogy egy 2,4 méteres kör hol reális célfelület, azt meg döntse el mindenki maga...
Ha csak picit is célzási hiba van...
És a 2,4 méteres átmérő eleve túllóg a célon...
Vagy, ha csak nagyon a hk szélét találja el, akkor nem semmisül meg.

Ha csak 0.4-re tesszük a geometriából az egy lövés találati arányát, akkor...

1 lövésnél 40%
2 lövésnél 64%.
3 lövésnél 78%
4 lövésnél 87%.

Szóval az, hogy egy hk. 3 km-ről eltaláljon nyílt terepen egy másik hk-t 2 lövéssel is 3 km-ről az kb. csak vakszerencse a számok alapján ilyen szórású lövegge
2,4X2,4 az pont egy átlagos hk célpont.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
2,4X2,4 az pont egy átlagos hk célpont.
Jah, és hull down pozícióban?
Ezen felül, ha te csak a torony szélét találod el éppenhogy, a lánctalpat vagy mást, akkor az nem lövi ki a hk-t.
Az, hogy te 3 km-ről kilöjél egy hk-t egy találatból annak az esélye közel 0. Mert az a rész, ahol a találat valóban kritikus az a fenti kör 2/3-a kb.
Csak éppen a löveg szórása meg kettős normál, ettől a találat esélye SOKKAL jobban csökken, mint a szimpla geometriai átfedés a CEP-hez képest. De ez benne volt a AAA-s cikkbe is.

És ez idealizált eset. Így már csak 0.3-ra csökkentve mondjuk az esélyt...
1 lövésnél 30%
2 lövésnél 51%.
3 lövésnél 65%
4 lövésnél 76%.

Csak, hogy érzékeljük az arányokat.
És ezért jópofa a T-14, mert a jellemző terület méretét ennyire megvágod, akkor a nagy távolság esetén tökéletesen pontos célzás esetén is szerencse kérdése, hogy siker lesz vagy nem. Mert ennyit tudnak a lövegek.
 

Nem sok segítséget ad, mert semmilyen számítasi metódus nincsen, sem az hogy min alapulnak a számok.

A találati arányokat viszont nagyon úgy néz ki, a fenekükből rántották elő. Pár oldallal előbb a T-62 bemutató anyagban van egy ábra, ott felsorolnak pár adatot, többek között hogy 1500 méterre 1 másodperc alatt ér el a nyílövedéke a T-62-nek.

Az sem véletlen egybeesés, hogy a találati esélynél épp az 50%-on van 1500 méteren, tehát a t=1 sec ponton. 0 méteren meg van egy ex has 95%, 3000 méteren meg azt hiszem 20%. A 3000 méter meg egyszerűen onnan van, hogy addig van skálázva a T-62 irányzéka.

Egész egyszerűen fogtak 3 pontot (t=0, t=1 és Rmax), a középső pontot felfették 50% találati valószínűségnek (mert csak) és ráhúztak egy függvènyt.

Nagyon erős a gyanúm hogy semmilyen valós, mért adat nincs mögötte, hanem valamilyen egyszerű kiindulási alapból való becslés az egész.
 
Nem sok segítséget ad, mert semmilyen számítasi metódus nincsen, sem az hogy min alapulnak a számok.

A találati arányokat viszont nagyon úgy néz ki, a fenekükből rántották elő. Pár oldallal előbb a T-62 bemutató anyagban van egy ábra, ott felsorolnak pár adatot, többek között hogy 1500 méterre 1 másodperc alatt ér el a nyílövedéke a T-62-nek.

Az sem véletlen egybeesés, hogy a találati esélynél épp az 50%-on van 1500 méteren, tehát a t=1 sec ponton. 0 méteren meg van egy ex has 95%, 3000 méteren meg azt hiszem 20%. A 3000 méter meg egyszerűen onnan van, hogy addig van skálázva a T-62 irányzéka.

Egész egyszerűen fogtak 3 pontot (t=0, t=1 és Rmax), a középső pontot felfették 50% találati valószínűségnek (mert csak) és ráhúztak egy függvènyt.

Nagyon erős a gyanúm hogy semmilyen valós, mért adat nincs mögötte, hanem valamilyen egyszerű kiindulási alapból való becslés az egész.
Mert a TARDOC nem erről szól, nem ez a célja...
Nem mérnököknek készült.
A CEP érték és kettős normál eloszlás alapján nekem nagyon is reálisnak tűnik, de természetesen idealizálták.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
A csőhossz abban az egyik kevésbé fontos változó tényező. Nagy sebességhez, távolsaghoz szükséges
Mert a TARDOC nem erről szól, nem ez a célja...
Nem mérnököknek készült.

Az rendben van, hogy ez ilyen egyfajta ‘vezetoi osszefoglalo’. De konyorgom akkor ne hasznaljuk arra hogy konkret fegyverrendszerek konkret kepesseg

A CEP érték és kettős normál eloszlás alapján nekem nagyon is reálisnak tűnik, de természetesen idealizálták.

Nekem max akkor hihető ha egy masszív technikai és kiképzési visszafejlődés indult meg a II vh utan ami valamikor a 60-as evekben csúcsosodott ki. Ugyanis azokhoz kepest ez siralmas. Egyszerűen rettenet alacsony %-ok ezek ‘ideális’, kvázi lőtéri körülményekhez.
 
Jah, és hull down pozícióban?
Ezen felül, ha te csak a torony szélét találod el éppenhogy, a lánctalpat vagy mást, akkor az nem lövi ki a hk-t.
Az, hogy te 3 km-ről kilöjél egy hk-t egy találatból annak az esélye közel 0. Mert az a rész, ahol a találat valóban kritikus az a fenti kör 2/3-a kb.
Csak éppen a löveg szórása meg kettős normál, ettől a találat esélye SOKKAL jobban csökken, mint a szimpla geometriai átfedés a CEP-hez képest. De ez benne volt a AAA-s cikkbe is.

És ez idealizált eset. Így már csak 0.3-ra csökkentve mondjuk az esélyt...
1 lövésnél 30%
2 lövésnél 51%.
3 lövésnél 65%
4 lövésnél 76%.

Csak, hogy érzékeljük az arányokat.
És ezért jópofa a T-14, mert a jellemző terület méretét ennyire megvágod, akkor a nagy távolság esetén tökéletesen pontos célzás esetén is szerencse kérdése, hogy siker lesz vagy nem. Mert ennyit tudnak a lövegek.
Nem,kint a nyilt placcon.
És még nem is számoltál a valós harci körülményekkel.Ezért csak technikai lehetőség.Élméleti képesség.5km már 3lövésre volt számitva.Éles harchelyzetben tudtommal ezt senki meg se kisérlete.Golánon 3km-ről nyitottak tüzet az izraeliek.
Ugyanakkor HESH lövedéket használtak,ami nem olyan érzékeny a találat szögére.Ez kvázi növeli a hasznos célfelületet.
Gyakorlatban a 3km-re is csak a csata nyitányaként lőttek célzottan.Ahogy a füst beteritette a harcteret,sokszor egyszerűen pergótüzet adtak oda,ahol az arab tankot sejtették.Éjszaka meg szakaszonként volt egy db infraszűrős kézi távcsövük,azzal a pk nézte,hogy hol világitanak az arabok infralámpái,és irányszöget adott.Világitó lövedéket lőttek,majd adig volt idejük célozni és lőni,mig az világitott-ugyanis nem volt a tankjaiknak semmilyen éjjellátó műszere....Ha meg kifogytak a világitógránátokbol,becsapódás utáni tűzvezetés egy kézitávcsővel.....
A testfedezett technikát közvetlen lőtávra használták.Ez viszont bevált.
Szerintem 5km-re lőni hk célra nem nagyon volt értelme-de a mi alpesi támadási területünkön pont igen.Alpokban sok olyan szorosban szivott volna az MN,amit a tágulatban szétbontakozott osztrák tankok/pc vadászok belőnek,aztán csak pergőtüzet adnak rá.
 
Az rendben van, hogy ez ilyen egyfajta ‘vezetoi osszefoglalo’. De konyorgom akkor ne hasznaljuk arra hogy konkret fegyverrendszerek konkret kepesseg



Nekem max akkor hihető ha egy masszív technikai és kiképzési visszafejlődés indult meg a II vh utan ami valamikor a 60-as evekben csúcsosodott ki. Ugyanis azokhoz kepest ez siralmas. Egyszerűen rettenet alacsony %-ok ezek ‘ideális’, kvázi lőtéri körülményekhez.
Elnézést, de nem ismerem fel az idézett sorokat.
Ezt én írtam?