Harckocsik harctéri alkalmazása

[ozymandias]

Sajnos az anyagtudományi, pláne a hőtani ismereteim nem elegek ahhoz, hogy ebben segíthessek, no meg képlékenységtant se hallgattam
Viszont ha vannak tesztlövések és mérési eredmények, akkor az adiabatikus nyírás miatti úthosszváltozásból (ami kb. leolvasható az áthatolási nyomot figyelve) nem lehet mondani valamit az értékéről?

Amit csinálok, az ismert méretek és nagyjából ismert paraméterekkel összehasonlított többszörös teszt. Mivel ez viszont keményen gépidő, így ez nem egyszerű. Feltételezem, néhány páncélos járművek értékesítésében érdekelt cégnél vannak ilyen modellek - bár tegnap nézem egy bizonyos német gyártó oldalát egy fejvadász ajánlása alapján, nem nagyon bővelkednek emberanyagban ott sem.

Ha egyenesen haladna át a lövedék, akkor az erővektor vízszintes lenne, mivel azonban elmozdul, így a vektornak lesz egy függőleges, nyíróerő komponense, gondolom ez kapcsolatban van ezzel az adiabatikus nyírással. Ha a szimulációból valahogy kinyerhető a lövedék gyorsulása minden pillanatban, akkor annak függőleges komponensét ismerve m*a=F segítségével valamiféle nyíróerőt kapnánk a lemezvastaság függvényében, nem? Bár így a hőmérsékletnek nem osztanak lapot a dologban.

Akkor haladna egyenesen, ha a hőátadódás nem lenne ennyire jelentős - ami az idő és így a vastagság függvénye. Az olvadék sűrűsége alsó hangon fele akkora, mint a penetrátor anyagának a sűrűsége. Ahogy halad a penetrátor az anyagban, úgy lesz egyre nagyobb ez az olvadt fázis, amibe belemerül a penetrátor eleje. A növekvő hőmérséklet hatására meg egyre nagyobb anyagrész lágyul ki és egyre nagyobb anyagrészt visz magával az egyre jobban lassuló penetrátor.

Plusz ez lehet valami irtó hülye kérdés, de mitől függ, hogy ez a nyírás úgy ébred, hogy a páncéllemezen való áthatolást segíti, vagy úgy, hogy önmagába gyűri a megdöntés, a pozitív szög irányában a lövedéket?

A segítő hatás attól is függ, hogy mivel lőnek mit:

• páncél WC-vel: Ekkor az adiabatikus nyírási hullám csak a páncél anyagában keletkezik.
• páncél DU (szegényített uránnal): Ekkor az adiabatikus nyírási hullám mind a penetrátoron, mind a páncél anyagában keletkezik.

A különbséget ez a kép jól mutatja:

A baloldali képen a WC látható, ahol a kúpos kiképzés a becsapódásnál eltűnik és megnő a homlok-ellenállás, míg az adiabatikus nyírási hullám a DU esetében folyamatosan "élezi" újra magát (ez kicsit olyan, mint amikor forgácsolsz és a leválasztott forgács eltörik, de még hozzá tud olvadni a következő forgácshoz...). Emiatt ha ugyanakkora átmérőjű penetrátorral lősz a páncélra, a WC esetében jóval nagyobb lyukat fogsz tapasztalni. Ráadásként a DU még be is gyullad a páncél átütése után...

Az adiabatikus hatás ugyanúgy jelentkezik döntött, mint merőleges lemezen, nincs olyan szerkezeti kialakítás, amivel védekezni lehet ellene. Ez anyagszerkezeti sajátosság, viszont a bekövetkeztét ki lehet tolni, ha az adott fémrácsot alkotó kristály még nagyobb terhelés alatt fordul be abba terhelési síkba, ami alakváltozást okoz. Ez meg már a szemcseerősítés és társai témakör.

 

[Miskolci Ogre]

Elolvastam emészthető és érthető (le súlytó Dudinak) . Gratula érte !

 

[dudi]

Elolvastam emészthető és érthető (le súlytó Dudinak) . Gratula érte !

Latom a szemelyeskedés szintjet nem nagyon sikerült átlépned.De akkor lesüllyedek a szintedre: ha az igekötő közvetlen az ige előtt áll akkor egybe írjuk...

 

[fip7]

Köszönöm a dicséretet mindenkitől!

 

[LMzek 2.0]

Elolvastam emészthető és érthető (le súlytó Dudinak) . Gratula érte !

Latom a szemelyeskedés szintjet nem nagyon sikerült átlépned.De akkor lesüllyedek a szintedre: ha az igekötő közvetlen az ige előtt áll akkor egybe írjuk...

Személyeskedés nélkül tromfolok:

"...lesujtó..."​

...mindemellett bevallom, hogy én is "emberből vagyok", én is hibázok "helyesírásilag"! (...is? )

Kellemes fejlődési mozzanat volt a témában az ennél nem sokkal több személyeskedés

• Téma indítója desertfox
• Indítva 2013. január 21.

 

[ozymandias]

Köszönöm a dicséretet mindenkitől!

Tényleg nagyon jó lett!

 

[fip7]

Eddig valahogy sose nézztem utána,simán én is elfogadtam azt az elterjedt nézetet,hogy az AMX30 gyenge páncélzatú.Táblázatodat nézve dobtam egy hátast.Frontirányban lazán veri a Leót és a T55/62-t.

Igen az AMX-30B egy meglepően okos konstrukció!
A front teknője az orosz T-64 és az utáni harckocsikhoz hasonló kialakítású, a felső ív dőlésszöge azt hiszem meg is egyezik azokéval.
A torony frontpáncéljának a felső íve hasonlóan lapos, mint az M60 esetén, nagyon nehezen lőhető.
A lövegpjzs széles, ami takarja a torony azon részét, ami alig van döntve. A kettő együtt egy jó kis üreges, legalább két rétegű kialakítás.
Mellette a torony két oldalfrontja pedig szintén elég lapos szögben áll a szemből érkező találatokkal szemben.
Elég jó a harckocsi ballisztikája!
Viszont ami hátrány, hogy öntött a torony és sok helyütt nagyon vékony anyag. E miatt szerintem fokozottan hajlamos a repedésre/törésre ha nagy ütés éri.
Igazából akkor mentek volna nagyott a franciák, ha 10 tonnával nehezebbre tervezik.
Szemből 100 mm körüli teknő lemezekkel, a torony meg 200 mm-s öntvényként, vastagabb oldalfallal. Akár puhább de rugalmasabb acélból.
Úgy feladta volna a leckét a T-55/62 párosnak. Szerintem.

 

[dudi]

Igen az AMX-30B egy meglepően okos konstrukció!
A front teknője az orosz T-64 és az utáni harckocsikhoz hasonló kialakítású, a felső ív dőlésszöge azt hiszem meg is egyezik azokéval.
A torony frontpáncéljának a felső íve hasonlóan lapos, mint az M60 esetén, nagyon nehezen lőhető.
A lövegpjzs széles, ami takarja a torony azon részét, ami alig van döntve. A kettő együtt egy jó kis üreges, legalább két rétegű kialakítás.
Mellette a torony két oldalfrontja pedig szintén elég lapos szögben áll a szemből érkező találatokkal szemben.
Elég jó a harckocsi ballisztikája!
Viszont ami hátrány, hogy öntött a torony és sok helyütt nagyon vékony anyag. E miatt szerintem fokozottan hajlamos a repedésre/törésre ha nagy ütés éri.
Igazából akkor mentek volna nagyott a franciák, ha 10 tonnával nehezebbre tervezik.
Szemből 100 mm körüli teknő lemezekkel, a torony meg 200 mm-s öntvényként, vastagabb oldalfallal. Akár puhább de rugalmasabb acélból.
Úgy feladta volna a leckét a T-55/62 párosnak. Szerintem.

A T-55 és a T-62 "sok" páncélja sem ért sokat a 60-as évek színvonalán álló fegyverekkel szemben.Akkoriban a teknőt is és a tornyot is át tudtad lőni a korszerű HEAT lőszerekkel (legyenek azok gyalogsági vagy pancéltörő ágyú lőszerei).Ugyanez igaz az akkor modern harckocsiágyúk pánceltörő lőszereire is.
A 60-as evek elején a homogén páncélok időszakában nem volt értelme a vastag acélpáncélnak.Ahogy kezdtek terjedni a rétegelt pancélok úgy volt újra értelme vastag páncélzatokat csinálni.

 

[Negan]

Igen az AMX-30B egy meglepően okos konstrukció!
A front teknője az orosz T-64 és az utáni harckocsikhoz hasonló kialakítású, a felső ív dőlésszöge azt hiszem meg is egyezik azokéval.
A torony frontpáncéljának a felső íve hasonlóan lapos, mint az M60 esetén, nagyon nehezen lőhető.
A lövegpjzs széles, ami takarja a torony azon részét, ami alig van döntve. A kettő együtt egy jó kis üreges, legalább két rétegű kialakítás.
Mellette a torony két oldalfrontja pedig szintén elég lapos szögben áll a szemből érkező találatokkal szemben.
Elég jó a harckocsi ballisztikája!
Viszont ami hátrány, hogy öntött a torony és sok helyütt nagyon vékony anyag. E miatt szerintem fokozottan hajlamos a repedésre/törésre ha nagy ütés éri.
Igazából akkor mentek volna nagyott a franciák, ha 10 tonnával nehezebbre tervezik.
Szemből 100 mm körüli teknő lemezekkel, a torony meg 200 mm-s öntvényként, vastagabb oldalfallal. Akár puhább de rugalmasabb acélból.
Úgy feladta volna a leckét a T-55/62 párosnak. Szerintem.

Igazábol szerintem úgy is feladta volna a leckét,ha tényleg olyan vékony a front páncélzat is.Csak mivel nem nagyon volt háborúban,igy valahogy kikerűlt a látókörböl.Tudtommal 91ig sehol nem lett bevetve,akkor meg már elavult volt.
Viszont a lövege nagyon is jol bevált.IDF Ishermanokban a francia 105milis ágyú volt.És jol bevált még 73ban is.Pedig a visszaemlékezések szerint a Shermanokba egy olyan változatot épitettek,ami a sabotot nem tudta használni,franci és angol/amcsi HEAT és HESH löszerekkel használták.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A nyugati tankok közös jellemzóje a lapos torony első-felsőrész.Mig a szovjet hk-kat a rohamhoz kondicionálták,addig a nyugati gépeket nem,inkább testfedezett technikához.@avtomat linkelte legénységi tankönyv rajzai nagyon szépen mutatják a technikát.De ez a kép is szemléletes 91böl
https://i.pinimg.com/564x/7d/e0/2c/7de02c5e3309b594bb65d3f91a4b558a.jpg
Eu-i terepen ritka a teljesen sik vidék,többnyire van az ilyen taktikához terepredő.M60/AMX30 esetében különösen látványos a pk torony kiemelkedése.Úgy állnak a terepredő hátsó lejtőjére,hogy csak a pk torony emelkedik a takarás fölé a megfigyeléshez.Ha célt érzékeltek,kicsit elörementek,Ha megfelelő terepredőt sikerült találni,az ellen lényegében nem is löhetett mást,csak a lövegpajzsot-ha el tudta találni.Olyankor a toronymelső lapos elülső része szinte vizszintesen állta,a pajzson kivűl csak a pk torony és a célzóműszerek emelkedtek ki-nagyon kis célpontok.73ban fényesen bevált ez a taktika.
M60 arra is nagyonjó péda,hogy a vadász-gyikos taktikát az akkori tankok is tudták alkalmazni-persze a korabeli optikai műszerek engedte szinten.

Pk szabadon körbe tud forogni a toronyával,és a tetején van saját optikai keresőperiszkópja.De a T72 pk tornya is forgatható.Valaki meg látta a "Tank-háborús fenevad" cimű filmet,abban a T55Tirránban látható,ahogy a tank pk körbeforog az ülésével és körbenéz.
Francik alighanem jobban jártak volna,ha a Leo 1A3hoz hasonlóan módositják a toronytechnikájukat.Végül meg is tették az AMX32 már azt kapta.

De megkésve,és az ára miatt nem is került sorozatgyártásra.
Szerintem az egész AMX30ra rányomja bélyegét a pénzhiány.A gyártása és a tökéletesitése is elhúzódott,mivel nem igazán volt rá forrás.Nagyon akarták,hogy igazi nagyhatalomként mindenből sajátjuk legyen,és nem is terveztek rossz dolgokat-de nem volt pénzük hozzá.Ugyanúgy,ahogy pl repcsik terén is a gyár ki tudta volna hadihasználatra alkalmas szinten fejleszteni a Mirage 4000 tipust az F15 franci párjának-csak a hadügyminisztérium pénztárcájában nem volt hozzá élég pénz.

 

[Törölt tag]

Igazábol szerintem úgy is feladta volna a leckét,ha tényleg olyan vékony a front páncélzat is.Csak mivel nem nagyon volt háborúban,igy valahogy kikerűlt a látókörböl.Tudtommal 91ig sehol nem lett bevetve,akkor meg már elavult volt.
Viszont a lövege nagyon is jol bevált.IDF Ishermanokban a francia 105milis ágyú volt.És jol bevált még 73ban is.Pedig a visszaemlékezések szerint a Shermanokba egy olyan változatot épitettek,ami a sabotot nem tudta használni,franci és angol/amcsi HEAT és HESH löszerekkel használták.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

A nyugati tankok közös jellemzóje a lapos torony első-felsőrész.Mig a szovjet hk-kat a rohamhoz kondicionálták,addig a nyugati gépeket nem,inkább testfedezett technikához.@avtomat linkelte legénységi tankönyv rajzai nagyon szépen mutatják a technikát.De ez a kép is szemléletes 91böl
https://i.pinimg.com/564x/7d/e0/2c/7de02c5e3309b594bb65d3f91a4b558a.jpg
Eu-i terepen ritka a teljesen sik vidék,többnyire van az ilyen taktikához terepredő.M60/AMX30 esetében különösen látványos a pk torony kiemelkedése.Úgy állnak a terepredő hátsó lejtőjére,hogy csak a pk torony emelkedik a takarás fölé a megfigyeléshez.Ha célt érzékeltek,kicsit elörementek,Ha megfelelő terepredőt sikerült találni,az ellen lényegében nem is löhetett mást,csak a lövegpajzsot-ha el tudta találni.Olyankor a toronymelső lapos elülső része szinte vizszintesen állta,a pajzson kivűl csak a pk torony és a célzóműszerek emelkedtek ki-nagyon kis célpontok.73ban fényesen bevált ez a taktika.
M60 arra is nagyonjó péda,hogy a vadász-gyikos taktikát az akkori tankok is tudták alkalmazni-persze a korabeli optikai műszerek engedte szinten.

Pk szabadon körbe tud forogni a toronyával,és a tetején van saját optikai keresőperiszkópja.De a T72 pk tornya is forgatható.Valaki meg látta a "Tank-háborús fenevad" cimű filmet,abban a T55Tirránban látható,ahogy a tank pk körbeforog az ülésével és körbenéz.
Francik alighanem jobban jártak volna,ha a Leo 1A3hoz hasonlóan módositják a toronytechnikájukat.Végül meg is tették az AMX32 már azt kapta.

De megkésve,és az ára miatt nem is került sorozatgyártásra.
Szerintem az egész AMX30ra rányomja bélyegét a pénzhiány.A gyártása és a tökéletesitése is elhúzódott,mivel nem igazán volt rá forrás.Nagyon akarták,hogy igazi nagyhatalomként mindenből sajátjuk legyen,és nem is terveztek rossz dolgokat-de nem volt pénzük hozzá.Ugyanúgy,ahogy pl repcsik terén is a gyár ki tudta volna hadihasználatra alkalmas szinten fejleszteni a Mirage 4000 tipust az F15 franci párjának-csak a hadügyminisztérium pénztárcájában nem volt hozzá élég pénz.

Egen a támadáshoz tervezett harckocsik alapvetően alacsonyak, hogy kis célfelületet nyújtsanak miközben megközelítik a védőket.
A védekezésre tervezett harckocsik a löveg nagyobb függőleges szögkitérésének igénye miatt magasabbak, hogy kevésbé lógjanak ki, és ezáltal jobban tudjanak tüzelni fedezék mögül.

 

[dudi]

Egen a támadáshoz tervezett harckocsik alapvetően alacsonyak, hogy kis célfelületet nyújtsanak miközben megközelítik a védőket.
A védekezésre tervezett harckocsik a löveg nagyobb függőleges szögkitérésének igénye miatt magasabbak, hogy kevésbé lógjanak ki, és ezáltal jobban tudjanak tüzelni fedezék mögül.

T-14?Ezenkívül a németek a harckocsijaikat védelemben is támadasra használták.
Egyesz egyszerűen azért nagyobb a nyugati harckocsi mert 1 emberrel több van benne és figyelembe vették a legalapvetőbb ergonómiai szüksegleteket.Carius amikor először ült Leopard 2-ben megjegyezte,hogy szűkebb mint amikyen a Tigris I volt,holott nem volt egy óriás...

 

[Negan]

Egen a támadáshoz tervezett harckocsik alapvetően alacsonyak, hogy kis célfelületet nyújtsanak miközben megközelítik a védőket.
A védekezésre tervezett harckocsik a löveg nagyobb függőleges szögkitérésének igénye miatt magasabbak, hogy kevésbé lógjanak ki, és ezáltal jobban tudjanak tüzelni fedezék mögül.

Szerintem ez a kifejezetten védekezésre tervezés igazábol csak a Leo 1re igaz.Pattonok nagyon is alkalmassak támadásra-csak nem a lerohanásos hurrá rohamtaktikára kondicionálva.
Szerintem nem valós a szovjet hk épités technikai fölénye sem a 60as években.A 70es évek fölényét meg pont a nyugati hk fejlesztés túlzott 60as évekbeli ambiciózussága okozta.Shillelagh/ACRE rakétás hk koncepciókra forditott idő és pénz nem térúlt meg,igy kerültek ideiglenesen lépéshátrányba.Ha a Shillelagh nem bukik,hanem beválik,akkor az simán lemossa a T64/72/80 hk-k 70es évekbeli változatait.Az MBT70 bukását is a túlzott technokrataság okozta.Mint az 50es évek végi BVR harcászati koncepcióval,ugyanúgy jártak szerintem a tankokkal is.
Az angol fejlesztési vonal azonban konzervativ maradt,és lépést tartott a 70es években is.Náluk viszont a brit lecsúszás okozta pénztelenség jelei kezdtek mutatkozni.

 

[molnibalage]

Szerintem nem valós a szovjet hk épités technikai fölénye sem a 60as években.

WUT...?

Olvastad fip7 anyagát? Már a páncélzat terén egyértelmű a T-64A fölénye.
És mindez úgy, hogy 115 és 125 mm-es lövegeket használtak már 10+ éve, amikor a NATO-ban a 120 mm-s lövegeket lényegében 1979-től jelentek meg és tömegessé csak a '80-es évek közepétől vált, de nem szovjet szinten.

Nézzed már meg a z M1A1 és a Leo2 gyártási darabszámokat meg a Chally 1-és és kezdjél pislogni.
A szovjetek ezerszámra hasznátlák a T-64B, T-72B és T-80B-t és már volt T-64BV, T-80U is, amikor néhány száz Leo2 létezett, volt már M1IP és kb. legördült az első M1A1.

A 70es évek fölényét meg pont a nyugati hk fejlesztés túlzott 60as évekbeli ambiciózussága okozta.Shillelagh/ACRE rakétás hk koncepciókra forditott idő és pénz nem térúlt meg,igy kerültek ideiglenesen lépéshátrányba.Ha a Shillelagh nem bukik,hanem beválik,akkor az simán lemossa a T64/72/80 hk-k 70es évekbeli változatait.

Egy frászt. Mert attól még a nyugati hk-k páncélzata * mozgékonysága sehol nem volt a T-64A-hoz képest. A Chieftain volt az egyedül jól védett nyugati hk, de azt nem mérném egy T-64/72-höz, mert elfog igen hamar a röhögés.

Az MBT-60 vagy az M60A1 ATGM-es változata legfeljebb köszönhetett az T-64A-nak, de csak nagyon behúzva a nyakát.

 

[Masztiff]

Én tanultam ilyeneket a kohómérnöki karon. De nem állnék neki ilyen számításoknak, mert emlékeim szerint minden kohászati számításban van egy tapasztalati tényező, amit csak gyakorlati méréssel lehet meghatározni. Az értéke pedig akkora mértékben szór, hogy ha rosszul határozod meg, akkor az egész számítás fals eredményt ad.

Nálunk méréseknél volt egy Schwarz-állandó: az az érték, amivel a mért eredményt megszorozva a helyes értéket kaptuk.

 

[dudi]

WUT...?

Olvastad fip7 anyagát? Már a páncélzat terén egyértelmű a T-64A fölénye.
És mindez úgy, hogy 115 és 125 mm-es lövegeket használtak már 10+ éve, amikor a NATO-ban a 120 mm-s lövegeket lényegében 1979-től jelentek meg és tömegessé csak a '80-es évek közepétől vált, de nem szovjet szinten.

Nézzed már meg a z M1A1 és a Leo2 gyártási darabszámokat meg a Chally 1-és és kezdjél pislogni.
A szovjetek ezerszámra hasznátlák a T-64B, T-72B és T-80B-t és már volt T-64BV, T-80U is, amikor néhány száz Leo2 létezett, volt már M1IP és kb. legördült az első M1A1.

Egy frászt. Mert attól még a nyugati hk-k páncélzata * mozgékonysága sehol nem volt a T-64A-hoz képest. A Chieftain volt az egyedül jól védett nyugati hk, de azt nem mérném egy T-64/72-höz, mert elfog igen hamar a röhögés.

Az MBT-60 vagy az M60A1 ATGM-es változata legfeljebb köszönhetett az T-64A-nak, de csak nagyon behúzva a nyakát.

Azért mozgékonyságban a Leopard 2 és az Abrams bármelyik orosz harckocsit megeszi reggelire.Pont te mutattad a Leopard 2 T-72 gorsulási versenyt.Oké ez csak egy faktor,de aki vezetett már automata autót az tudja,hogy klasszisokkal könnyebb vezetni az automatát.
Cőleg ha olyan váltód van mint ami a legtöbb orosz harckocsiban volt.
De az yem vilagos szamomra,hogy a Leopard 1 és az AMX-30 miért volt kevesbé mozgékony mint a kortárs szovjetek.

 

[Masztiff]

Latom a szemelyeskedés szintjet nem nagyon sikerült átlépned.De akkor lesüllyedek a szintedre: ha az igekötő közvetlen az ige előtt áll akkor egybe írjuk...

.... és nem súlytó, hanem sujtó

+ egybeírjuk, ha már cikizzük a másikat, kedves @dudi ...

 

[fip7]

.Ha a Shillelagh nem bukik,hanem beválik,akkor az simán lemossa a T64/72/80 hk-k 70es évekbeli változatait.

Egyrészt, ez a rendszer koncepcionálisan is rossz volt.
Amikor bevezették már létezett a T-64A, azt pedig szemből nem tudta volna átlőni.
E mellet fölöslegesen túl volt bonyolítva ez a rakéta+ágyú kombó. Ez az M551 esetén vicc kategóriás páncélzattal párosult.
Ehhez képest a:
https://en.wikipedia.org/wiki/Raketenjagdpanzer_2
Vagy a :
https://en.wikipedia.org/wiki/Jaguar_2
Egy sokkal okosabb dolog volt! (Szerintem)
Az MBT 70-et ha végig is viszik, akkor sem érték volna be vele a T-64A-t, akár milyen szomorú is ezt a nyugatnak elismernie.

 

[molnibalage]

Azért mozgékonyságban a Leopard 2 és az Abrams bármelyik orosz harckocsit megeszi reggelire.Pont te mutattad a Leopard 2 T-72 gorsulási versenyt.Oké ez csak egy faktor,de aki vezetett már automata autót az tudja,hogy klasszisokkal könnyebb vezetni az automatát.
Cőleg ha olyan váltód van mint ami a legtöbb orosz harckocsiban volt.
De az yem vilagos szamomra,hogy a Leopard 1 és az AMX-30 miért volt kevesbé mozgékony mint a kortárs szovjetek.

Dudi te figyelsz is olvasás közben....?

"páncélzata * mozgékonysága"

Sikerült észrevenni a szorzás jelet?

Egyrészt, ez a rendszer koncepcionálisan is rossz volt.
Amikor bevezették már létezett a T-64A, azt pedig szemből nem tudta volna átlőni.
E mellet fölöslegesen túl volt bonyolítva ez a rakéta+ágyú kombó. Ez az M551 esetén vicc kategóriás páncélzattal párosult.
Ehhez képest a:
https://en.wikipedia.org/wiki/Raketenjagdpanzer_2
Vagy a :
https://en.wikipedia.org/wiki/Jaguar_2
Egy sokkal okosabb dolog volt! (Szerintem)
Az MBT 70-et ha végig is viszik, akkor sem érték volna be vele a T-64A-t, akár milyen szomorú is ezt a nyugatnak elismernie.

Én még a T-72A elleni hatékonyságot is megkérdőjelezem. Nagy távolságból, HA, ismétlem, HA működött volt a rakéta, akkor igen.
De lövegpárbajban nem az MBT-70-nek állt a százló szerintem.

 

[dudi]

Dudi te figyelsz is olvasás közben....?

"páncélzata * mozgékonysága"

Sikerült észrevenni a szorzás jelet?


Én még a T-72A elleni hatékonyságot is megkérdőjelezem. Nagy távolságból, HA, ismétlem, HA működött volt a rakéta, akkor igen.
De lövegpárbajban nem az MBT-70-nek állt a százló szerintem.

Mi az a páncélzat szorozva a mozgékonysággal?Amúgy nem ismertem fel,hogy a * szorzásjel.

 

[Rferi66]

Azért mozgékonyságban a Leopard 2 és az Abrams bármelyik orosz harckocsit megeszi reggelire.Pont te mutattad a Leopard 2 T-72 gorsulási versenyt.Oké ez csak egy faktor,de aki vezetett már automata autót az tudja,hogy klasszisokkal könnyebb vezetni az automatát.
Cőleg ha olyan váltód van mint ami a legtöbb orosz harckocsiban volt.
De az yem vilagos szamomra,hogy a Leopard 1 és az AMX-30 miért volt kevesbé mozgékony mint a kortárs szovjetek.

A 90-es években voltam egy haditechnikai bemutatón Táborfalván. Feltűnő volt, hogy az összes nyugati gép sokkal mozgékonyabb volt, mint a mi gépeink. Még a BMP is lassúnak tűnt. Igaz hogy a kiállított BMP feltűnően leharcoltnak tűnt ahhoz képest, mint amikor én ültem benne.