M
molnibalage
Guest
Pont ezt akartam mondani. Mert a lövegpajzsok "szépsége" pont az, hogy ott adják a védelmet, ahol a találat valószínűsége a legkisebb. Mert a kettős R. szórásnál pontosan látszik, hogy hiába azonos a teljes szóráskép nagysága az egyszeressel, de a szóráskép közepéhez képest sokkal távolabb van az, ahova a találatok nagyobb része esik. Pont ahol már nincs lövegpajzs. Csak nagyon kis lőtáv esetén lesz a találatok többsége a pajzson, ahol meg már nem nagyon véd.Amúgy ha egyszer megcsinálod a lövéspontosságos anyagot akkor lesz igazán érdekes ez a páncélzati doksi.
Ugyanis ha szemből ráhúzod a szórásképes kört egy tank rajzára szemből, akkor ott 4 dolgot kell majd szétválasztani:
1. Ami értelem szerűen mellé megy, hiszen levegőt ér a lövés.
2. Az ami kárt okozhat a tankban, de a személyzetet nem veszélyezteti. (pl. lánctalp, vagy magában a páncél vastagságában végig futó találat)
3. Az a találat amely telibe kapja a tankot, de kárt mégsem tud benne tenni lásd. pl. az M60 tornyának teteje.
4. Az a találat amely tényleg képes behatolni a küzdőtérbe
Ehhez ugye kell a:
1. Szóráskép
2. Lövedék típusa és átütési képessége
3. Adott távolságon a lövedék beesési szöge
Ennek a 4+3 dolognak a kombinációjából, meg lehet becsülni azt, hogy egy adott harckocsi, adot távon, adot löveggel, pont szemből ki tudot volna e lőni egy másik adott harckocsit.
Szerintem a Leopárd 1-et leszámítva meglepően kis számokat fogunk látni....![]()
Sajátos ellentét.
Amúgy még ezt is meg tudom jeleníteni a számoló táblázatommal...
Kell némit alakítani rajta, hogy akkor grafikusan hány találat legyen és odatenni elég a hk arányos rajzát, de megpróbálhatom.