Harckocsik harctéri alkalmazása

[bel]

Huzalvágás,dobják a rakétát és elbújik.

Szia,

Igen, pont ezert nagyon jo es hasznos az a csobol indithato raketa: megved az ellenseges raketaktol, es az ellenseget egyebkent nem optimalis lepesekre kenyszeriti (pl. 5 km tavolsagban is olyan ovatosan kell kozlekednie, mint ezek nelkul 3 km tavolsagban).

 

[dudi]

Bocsánat, de akkor tovább kérdezősködnék még 1 picit:

a DM23 az monolit penetrátoros volt? mert ha igen, akkor azt elvileg a fenti probléma ugye nem érintette...

na de akkor a fentiekből következik-e az, hogy ha a Leo2 valóban kibírta a (hossztengelyhez képest) +/-30 fokban a DM23-at, ami mint említettem 30 fok esetén lényegében merőleges becsapódást jelentett volna a torony frontpáncélján (35 fokos volt a döntés), akkor ebből következik-e az, hogy a Leo2 frontpáncélja merőleges becsapódás esetén bírt legalább 480mm RHA védelmi (ha jól láttam ennyi a DM23 RHA értéke) értékkel...ami viszont szemből érkező lövedék esetén 570mm RHA-t jelentene

egyébként nem ismerem a cirill betűvetést...mit mutatnak azok a diagramok a légréses acéllemezes ábra alatt?

Konkrétan már a DM 13-nak is egy 3kg-s wolfram penetrátora volt, de ott volt acél is ezen kívül.

Kren 1 acél, kren 2 wolfram:

 

[Negan]

Szia,

Igen, pont ezert nagyon jo es hasznos az a csobol indithato raketa: megved az ellenseges raketaktol, es az ellenseget egyebkent nem optimalis lepesekre kenyszeriti (pl. 5 km tavolsagban is olyan ovatosan kell kozlekednie, mint ezek nelkul 3 km tavolsagban).

Igazábol nincs jelentősége szerintem e szempontbol se.Egyrészt az átlag terep amúgy is 2km alatt tartja a lőtávolságot.Ahol meg nem,ott az egyébb rakéták miatt,meg csak az általános rejtés miatt is,amúgy is ködösitenék a terepet,vagy az ellen peremvonalát (vakitás).
Szerintem egyszerűen nem érte meg az árát.Helyükben inkább jobb minőségű sabotra költöttem volna.

 

[speziale]

És jön a csendes robbanás.
Mert a kotschon kívül sehol nem írt TRP5-öt egyik forrásom se.
Legyen az a német wiki https://de.wikipedia.org/wiki/Leopard_1

Az army guide http://www.army-guide.com/eng/product152.html

és még sokan mások, így ebből feltételeztem, hogy azt később heggesztették rá.
Éééés lás csodát:

http://ruestungsexport-info.de/fileadmin/media/Dokumente/Hintergrundinformationen/Bundestag/BT1300388-KA-19950203-TR_Leopard.pdf

A leo1 A5-el jelent meg, amire később átépítették a korábbiakat.
Hoppácska.

De mert te valahol olvastad, hogy volt benne, így egyértelműnek vetted, hogy mindig az volt benne Hát nem.
Előre szólok, ugyanez igaz a peri 12-re, és a PZB 200-ra is

akartam írni az A1-ről is de @Avtomat megelőzött...

1) Nem akarlak megbántani, de Kotsch írását kicsit autentikusabbnak gondolom egy wikipedia-nál


2) én egy k*rva szót nem szóltam PZB200-ról nem tudom feltűnt-e


de tudod mit elfogadom, hogy alapból a Leopard-on nem TRP5 volt...bár az eredeti hsz-emnek nem is ez volt a lényege...csak te éppen ebbe kötöttél bele...hanem azt állítottam, hogy a Leopard-on a parancsnoknak is jobb műszere volt mint a T55/T62-őn a lövésznek

Továbbá a fentiek semmit nem változtatnak azon a tényen, hogy a T55/62-ben stadiometrikus távolságmérő volt max 7szeres nagyítással, ráadásul nem is folyamatos állítási lehetőséggel ("A toggle lever on the left side of the case was used to select 3.5x or 7x magnification.")...

ezzel szemben a Leopardban a lövész TEM műszere sztereoszkópos távolságmérő volt (ami sokkal pontosabb) és valami 16 vagy 20szoros nagyítással...emellett a parancsnok TRP egységének is valami 10szeres nagyítása volt (és ezek mind folytonos állításúak voltak: "sight riflescope has an infinitely variable magnification")

@fip7 rakott ide be vagy 200 oldallal ezelőtt egy linket egy USA harckocsizó kiképzési könyvet, ami többek között a szövetséges hk-kat is bemutatja...ha szépen megkérjük biztosan belinkeli újra...abban benne vannak a pontos értékek

de gondolom szerinted viccből tértek át a T64A-n meg a T72-n a coincidencia távolságmérőre (TPD-2-49). Megjegyzem ez is csak 8szoros nagyítást tudott, és 2km-en 3% volt a mérési hibahatár...vagyis olyan 60m...na ezek után el lehet képzelni, hogy egy 7szeres nagyítású stadiometrikus távmérő milyen pontosan tudott dolgozni...innentől kezdve viszont tök mindegy, hogy volt apfsds-ük a szovjeteknek a T55/T62-höz (bár eleve nem tudom, hogy egy sima csövű ágyú+apfsds kombó mennyivel volt pontosabb egy huzagolt L7+HESH kombónál) ugyanis a 60-as években leginkább a "tűzvezető rendszerek" korlátai határozták meg a tüzelés pontosságát nem pedig az ágyúé

egyébként egy kis összehasonlítás a coincidencia és a sztereszkópos távolságmérésről:


"In general, the German Navy used stereoscopic rangefinders during both World Wars. These had a "mark" which had to be centered on the midships-area of the target. During this same period, the British were using co-incident rangefinders which produced two pictures of the target, which then had to be merged together in order to produce a uniform picture. The British system was (once the range was found) of deadly precision, but better for short ranges than for long ones. The British sometimes got into trouble with their rangefinders, especially in conditions of poor visibility (for example, at the Battle of Jutland). The German stereoscopic system was remarkably good at finding the initial range..."

különösen kiemelném az utolsó mondatot....

 

[Filter]

Megint csak igen és nem.Mert ugyan az oroszok hagyományosan igen erős tüzérségi támogatással birnak-de csak a 70es években lett önjáró a tüzérségük.Ebben a nyugat megelőzte őket.Ráadásul a hagyományos tüzérség beépitett/erdős-hegyes terepen nem olyan hatékony.Ilyen helyeken az aknavetők hasznosabbak,azokban meg a nyugat beelőzött.A hegyvidékeken jobban használható könnyűtüzérség szintén a nyugati oldalon volt jobb.
Plusz jobb volt a nyugati légierő.És a 70es évek első feléig döntően vontatott szovjet tüzérség nagyon érzékeny a légitámadásokra.Oké,hogy van csapatlégvédelem,de az akkoriban a várható támadógépek számához képest meglehetősen kevés célcsatornával birtak.És a várható hatékonyságuk sem volt azért olyan fene impozáns.Védelem meg jol előkészitett volt,Tüzérségi tűz ellen méretezett bunkerekkel,és városokban,hegyes-erdős terepen egy massziv nehéztüzérségi csapás inkább csak járhatatlanná teszi a terepet,önmaguk elött rombolva az útvonalat.
Szóval a számára ideális északi sik és nyilt vidéken robogott volna az orosz páncélos gőzhenger-de amint elfogy ez a vidék,már nem.

D-30? Tökéletesen megfelel az általad említett földrajzi körülmények között.
120AV is volt. Bőven.
Ez a flash egyébként honnan jön hogy a hegyek között akart a muszka páncélos rohamozni?
Voltak spec hegyi egységeik, meg ~50k deszantosuk.

 

[Miskolci Ogre]

Megjegyzem ez is csak 8szoros nagyítást tudott, és 2km-en 3% volt a mérési hibahatár...vagyis olyan 60m...na ezek után el lehet képzelni, hogy egy 7szeres nagyítású stadiometrikus távmérő milyen pontosan tudott dolgozni...

Ezt megkérdőjelezitek és fikázzátok -mellesleg 3% távolsági hiba mennyi eltolódást eszközöl a ballisztikai görbén ?- de a Tigris 2,5x nagyítású TZF9B- istenítitek és kanyar nélkül veszitek , hogy 2km-re lődöztek vele pontosan !

 

[Negan]

D-30? Tökéletesen megfelel az általad említett földrajzi körülmények között.
120AV is volt. Bőven.
Ez a flash egyébként honnan jön hogy a hegyek között akart a muszka páncélos rohamozni?
Voltak spec hegyi egységeik, meg ~50k deszantosuk.

D30 kiváló tarack volt a maga idejében.Sót,még ma is állja a sarat.De vontatott.
Volt aknavetőjük az oroszoknak is,de elmaradtak a nyugathoz képest.
Elég kérdéses,hogy a VDV csapatokat ténylegesen be is tudták volna vetni.Valójában a kelló légiszállitási kapacitás sem volt meg hozzá.Egyideüleg csak egy ho-t tudtak volna deszantolni.Plusz a NATO légierőkkel szembeni légifölény kellet volna hozzá.Gyakorlatilag elit frontgyalogságként tudták volna bevetni őket,hiába volt a maga nemében világelső csapattest.
Szóval az oroszok félelmetes dolgokat tudtak csinálni.Pl a BMDre épitett 2B16 120milis automata aknavető-tarck messze megelózött minden hasonló nyugati fejlesztést-de az általános szinvonal már nem.
A szovjet sereg legfőbb ereje a páncélosok voltak.Szerintem a páncélosoknak kedvező terepen bármilyen atomfegyvert nélkülöző védelmen áttörtek volna.De Afganisztán megmutatta,hogy ez a páncélossereg számára kedvezőtlen terepen elég esendő.

 

[Filter]

D30 kiváló tarack volt a maga idejében.Sót,még ma is állja a sarat.De vontatott.
Volt aknavetőjük az oroszoknak is,de elmaradtak a nyugathoz képest.
Elég kérdéses,hogy a VDV csapatokat ténylegesen be is tudták volna vetni.Valójában a kelló légiszállitási kapacitás sem volt meg hozzá.Egyideüleg csak egy ho-t tudtak volna deszantolni.Plusz a NATO légierőkkel szembeni légifölény kellet volna hozzá.Gyakorlatilag elit frontgyalogságként tudták volna bevetni őket,hiába volt a maga nemében világelső csapattest.
Szóval az oroszok félelmetes dolgokat tudtak csinálni.Pl a BMDre épitett 2B16 120milis automata aknavető-tarck messze megelózött minden hasonló nyugati fejlesztést-de az általános szinvonal már nem.
A szovjet sereg legfőbb ereje a páncélosok voltak.Szerintem a páncélosoknak kedvező terepen bármilyen atomfegyvert nélkülöző védelmen áttörtek volna.De Afganisztán megmutatta,hogy ez a páncélossereg számára kedvezőtlen terepen elég esendő.

Evidens 60-as 70-es évekről beszélünk.
A VDV-t minden hegyi balhéban bevetették, erre voltak tartva. Afgántól kezdve, Dagesztánig, gyakorlatilag folyamatosan a hegyekben hancúrkáztak. Tudomásom szerint nagyon nem ugratták őket, inkább a légi mozgékonyság volt a meghatározó bevetési profiljuk.
A Ruszkiknak olyan a hegyi harcászat mint az amcsiknak a dzsungelharc.
Viszont a hegyek közötti páncélos kötelékek bevetését nehezen tudom elképzelni. Az eddig megvívott háborúikban sem volt jellemző.
Habár ha van valami dokumentum a témában akkor azt szívesen venném.

 

[Törölt tag]

el lehet képzelni, hogy egy 7szeres nagyítású stadiometrikus távmérő milyen pontosan tudott dolgozni...innentől kezdve viszont tök mindegy, hogy volt apfsds-ük a szovjeteknek a T55/T62-höz (bár eleve nem tudom, hogy egy sima csövű ágyú+apfsds kombó mennyivel volt pontosabb egy huzagolt L7+HESH kombónál) ugyanis a 60-as években leginkább a "tűzvezető rendszerek" korlátai határozták meg a tüzelés pontosságát nem pedig az ágyúé

Lehet itt az optikákra így meg úgy recsizni, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a 115mm-es nyíllövedék ~2km-en esik annyit, mint egy kumulatív 400 méteren.
Innentől kezdve ha a célod mondjuk M60-as vagy Leopard 1-es, és 2km-en belül van (márpedig általában ott lesz), akkor te nagyobb eséllyel nyírod ki őt, mint ő téged.
És ez persze nem számol a stabilizátor meglétével és annak a célfelderítésre illetve tűzmegnyitás sebességére ható pozitív hatásokkal.

 

[Negan]

Evidens 60-as 70-es évekről beszélünk.
A VDV-t minden hegyi balhéban bevetették, erre voltak tartva. Afgántól kezdve, Dagesztánig, gyakorlatilag folyamatosan a hegyekben hancúrkáztak. Tudomásom szerint nagyon nem ugratták őket, inkább a légi mozgékonyság volt a meghatározó bevetési profiljuk.
A Ruszkiknak olyan a hegyi harcászat mint az amcsiknak a dzsungelharc.
Viszont a hegyek közötti páncélos kötelékek bevetését nehezen tudom elképzelni. Az eddig megvívott háborúikban sem volt jellemző.
Habár ha van valami dokumentum a témában akkor azt szívesen venném.

Afganisztáni háborút vizslasd végig.A sorozott gépesitett csapatok elég silány teljesitményt nyújtottak.
Ugyanakkor a háború folyamán kidolgoztak a helyi viszonyokra is páncélos harcászatot,amit sikeresen használtak.Csakhogy ezek a pánvéloscsoportok válogatott legénységű,külön kiképzésben részesült elit egységek voltak,nem sima csapatok.

 

[speziale]

Lehet itt az optikákra így meg úgy recsizni, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a 115mm-es nyíllövedék ~2km-en esik annyit, mint egy kumulatív 400 méteren.
Innentől kezdve ha a célod mondjuk M60-as vagy Leopard 1-es, és 2km-en belül van (márpedig általában ott lesz), akkor te nagyobb eséllyel nyírod ki őt, mint ő téged.
És ez persze nem számol a stabilizátor meglétével és annak a célfelderítésre illetve tűzmegnyitás sebességére ható pozitív hatásokkal.

ez tök jó lenne, ha....

ha ezek a görbék nem(csak) a löveg+lőszer szórásából számolódnának

így ugyanis pont azt a problémát nem mutatják meg amiről vakerálok, vagyis azt a problémát ami a tűzvezető rendszer korlátaiból fakad...(pl. hogy nem tudod pontosan milyen távol is van a cél)

azt meg ugye nem akarod bemesélni, hogy amikor a Leopard-ban sokkal nagyobb nagyítású optikák voltak, akkor majd a T62 fogja előbb felderíteni....

 

[dudi]

Lehet itt az optikákra így meg úgy recsizni, csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a 115mm-es nyíllövedék ~2km-en esik annyit, mint egy kumulatív 400 méteren.
Innentől kezdve ha a célod mondjuk M60-as vagy Leopard 1-es, és 2km-en belül van (márpedig általában ott lesz), akkor te nagyobb eséllyel nyírod ki őt, mint ő téged.
És ez persze nem számol a stabilizátor meglétével és annak a célfelderítésre illetve tűzmegnyitás sebességére ható pozitív hatásokkal.

Na nézzük meg ezt a stabilizátort (T-62).
Ha szemből lősz egy álló tank méretű célra 20-25km/h-s sebesseggel mozogva akkor 1000 méteren 47% a találat valószínűség, 1500 méteren 25,8%, 2000 méteren pedig 15,7%.
Stabilizátor nélkül azonos paraméterek mellet 2,6%, 1,15% és 0,65% a talalat esélye.
Jól látható, hogy 1000 méter felett kb felesleges lőszerpazarlás, sokkal többet ér ha megállsz. 1000 méter alatt válik valódi előnnyé a stabilizátor. Vagy akkor ha lépesben haladsz...

 

[Törölt tag]

ez tök jó lenne, ha....

ha ezek a görbék nem(csak) a löveg+lőszer szórásából számolódnának

így ugyanis pont azt a problémát nem mutatják meg amiről vakerálok, vagyis azt a problémát ami a tűzvezető rendszer korlátaiból fakad...(pl. hogy nem tudod pontosan milyen távol is van a cél)

azt meg ugye nem akarod bemesélni, hogy amikor a Leopard-ban sokkal nagyobb nagyítású optikák voltak, akkor majd a T62 fogja előbb felderíteni....

2km-en belül 115-ös nyíllövedéknél szinte semmit sem számít még ha több száz méteres hibával is határozod meg a cél távolságát. Ezt pedig a stadiametrikus távolságmérés is bőven tudja.

Te azt a problémát nem fogod fel, hogy lehet akár milyen nagyítása az optikádnak, de ha az semmilyen módon nincs stabilizálva, akkor te mozgás közben rohadtul nem fogsz látni azon keresztül célokat, azok távolságának meghatározásáról nem is beszélve. Álló, stabil helyzetben kell lenned hogy stabilizálatlan távmérővel meghatározd a távolságukat, miközben a stabilizátorral szerelt gép képes az optikáján át felderíteni a célt, és stadiametrikus mérővel képes durva távolság adatot is szerezni, ami után távolságtól függően vagy megállás nélkül, vagy rövid megállásból nyit tüzet.

Ez a különbség a kettő között.

 

[Törölt tag]

Na nézzük meg ezt a stabilizátort (T-62).
Ha szemből lősz egy álló tank méretű célra 20-25km/h-s sebesseggel mozogva akkor 1000 méteren 47% a találat valószínűség, 1500 méteren 25,8%, 2000 méteren pedig 15,7%.
Stabilizátor nélkül azonos paraméterek mellet 2,6%, 1,15% és 0,65% a talalat esélye.
Jól látható, hogy 1000 méter felett kb felesleges lőszerpazarlás, sokkal többet ér ha megállsz. 1000 méter alatt válik valódi előnnyé a stabilizátor. Vagy akkor ha lépesben haladsz...

Nagyobb távolságra a T-62-es rövid megállással vagy lelassítással tüzel, de ezek a megoldások is lényegesen gyorsabbak mint a stabilizálatlan lövegű és optikájú harckocsikban, hiszen az irányzó már mozgás közben ráállhat a célra. Megálláskor már csak minimális korrekciót kell végeznie, vagy ha mozgásban is elég jól ráált, egyszerűen lőhet.

 

[fip7]

Az irományod 64. oldalán írja az általad beidézett anyag, hogy a Leo2 60°-ban védett a 120mm-es DM23-assal szemben, minden távolságon.
120mm-es DM23-asnál némileg gyengébb a 125mm-es BM26-os. (korábban raktam be orosz táblázatot a lőszerekről)

Nem véletlenül Dudinak tettem föl ezt a kérdést és nem neked. Lásd lejjebb

Szóval @fip7 drámaian alábecsülte a Leo2 páncélvédettségét (legalábbis a МГТУ им. Н.Э. Баумана könyv szerint), és azt képzeli hogy a hidegháborús szovjet 20mm-es Volfrám magos acél nyíllövedék ugyanakkora páncélátütésre képes döntött páncéllapon, mint egy monolitikus.

Hol is képzeltem ezt? Idézd már légyszíves!

könyvet, pedig abban ilyen klasz ábrákkal is szemléltetik miért butaság amit csinált (ugyanaz az össz páncélvastagság, különféle szögekkel illetve lapokkal):

Most már csak az angol korabeli elemzést és a svédek Leopárd 2A4-en elkövetett ballisztikai tesztjét kellene valahogyan megcáfolnod....
Én arra a megoldásra is vevő vagyok, hogy rossz számítással kaptam helyes eredményt (van ilyen), csak ha ez nem ilyen egyszerű (és tekintsünk el a valódi ballisztikai tesztektől) akkor a T-72B páncélzata nem jobb annál, mint amit számoltam?
Csak mert az is NERA.
Vagy a szovjet NERA rossz NERA , a német meg jó/jobb?

Amúgy tudom, hogy nem szép dolog "magán" beszélgetésből idézni de magamat idézem 2021. Július 27.-éről, a dudi val folytatott magánbeszélgetésből:
"Ha több réteg NERA-d van, mint pl. a Leopárdnál és a T-72-nél akkor azok képesek nyírni a KE lövedéket.
Egy 440 mm KE-s átütésű 3BM22 nagyon kis eséllyel megy át a Leopárd 2 350 mm-s páncélzatán, mert nehezen bírja a nyíró erőket.
Ellenben a 3BM42 lazán átlövi a francba, mert az egy NERA ellen tervezett szegmentált nyíllövedék.
Ezek így működnek.
Hiába 350 mm KE a Leopárd 2 védelmi szintje, régebbi lövedékek ellen tud többet is."

Remélem most már leesett neked, hogy miért dudi-nak tettem föl ezt a kérdést és nem neked

 

[dudi]

Nagyobb távolságra a T-62-es rövid megállással vagy lelassítással tüzel, de ezek a megoldások is lényegesen gyorsabbak mint a stabilizálatlan lövegű és optikájú harckocsikban, hiszen az irányzó már mozgás közben ráállhat a célra. Megálláskor már csak minimális korrekciót kell végeznie, vagy ha mozgásban is elég jól ráált, egyszerűen lőhet.

Csak a 70-es évek elejen kapott a T-62 beepített stabilizatoros optikát. Addig össze volt kötve a löveg stabilizátorával ami gyakorlatilag semmint nem tudott stabilitálni az optikán amikor arra volt szükség..

 

[dudi]

Nem véletlenül Dudinak tettem föl ezt a kérdést és nem neked. Lásd lejjebb



Hol is képzeltem ezt? Idézd már légyszíves!



Most már csak az angol korabeli elemzést és a svédek Leopárd 2A4-en elkövetett ballisztikai tesztjét kellene valahogyan megcáfolnod....
Én arra a megoldásra is vevő vagyok, hogy rossz számítással kaptam helyes eredményt (van ilyen), csak ha ez nem ilyen egyszerű (és tekintsünk el a valódi ballisztikai tesztektől) akkor a T-72B páncélzata nem jobb annál, mint amit számoltam?
Csak mert az is NERA.
Vagy a szovjet NERA rossz NERA , a német meg jó/jobb?

Amúgy tudom, hogy nem szép dolog "magán" beszélgetésből idézni de magamat idézem 2021. Július 27.-éről, a dudi val folytatott magánbeszélgetésből:
"Ha több réteg NERA-d van, mint pl. a Leopárdnál és a T-72-nél akkor azok képesek nyírni a KE lövedéket.
Egy 440 mm KE-s átütésű 3BM22 nagyon kis eséllyel megy át a Leopárd 2 350 mm-s páncélzatán, mert nehezen bírja a nyíró erőket.
Ellenben a 3BM42 lazán átlövi a francba, mert az egy NERA ellen tervezett szegmentált nyíllövedék.
Ezek így működnek.
Hiába 350 mm KE a Leopárd 2 védelmi szintje, régebbi lövedékek ellen tud többet is."

Remélem most már leesett neked, hogy miért dudi-nak tettem föl ezt a kérdést és nem neked

Én sem véletlen írtam amit. Mert azon az állításomon röhögtél, hogy a ténylegesen rendszerben lévő szovjet APFSDS-ek közül egy sem volt képes leküzdeni még az AV páncélját sem (holott tudtad, hogy igazam van). Csak én nem léptem meg amit te, mert nem volt cél "megalázni". Mostmár csak arra vagyok kíváncsi, hogy amikor én írtam, hogy még az AV-t sem tudta semmi kilőni szemből akkor arra miért kaptam egy sírva röhögő fejet?


Tehát ott tartunk, hogy sem HEAT sem APFSDS nem lőtte át a Leooard 2-t ellenben a Leopard 2 képes volt kilőni szemből minden T-72-t amin nem volt ERA és a T-80 korai változatainak a teknője sem jelentett akadályt (DM13-ról és 23-ról beszélek). Nem véletlen állítottam, hogy tűzerőben es védettségben jobb volt a Leopard 2 aktualis cáltozata mint a szovjeg kortársa. Nem hasraütésre nyögtem be, hogy 1979-től a minőségi fölény nyugaton volt.

 

[molnibalage]

Nem hasraütésre nyögtem be, hogy 1979-től a minőségi fölény nyugaton volt.

Ez ebben a generális formában nettó vicces / fura...

• ATMG lövegcsővből sehol nem volt nyugaton.
• Úgy teszel, mintha csak T-72 lett volna, A T-64B,BV, T-80B mintha számodra nem is létezne...
• Azért, mert létezik egy markonyi Leo2A0 az még nem technikai fölény. A technikai fölényhez is kell mennyiség. Azért nem 1 db F-15 épült, hanem több száz...

 

[Negan]

ATMG lövegcsővből sehol nem volt nyugaton.

Többi igaz,de ez viszont nem.Silelagh rendszerben volt,a sheriden könnyű hk-n,a 90es években vonták ki.

 

[speziale]

2km-en belül 115-ös nyíllövedéknél szinte semmit sem számít még ha több száz méteres hibával is határozod meg a cél távolságát. Ezt pedig a stadiametrikus távolságmérés is bőven tudja.

Te azt a problémát nem fogod fel, hogy lehet akár milyen nagyítása az optikádnak, de ha az semmilyen módon nincs stabilizálva, akkor te mozgás közben rohadtul nem fogsz látni azon keresztül célokat, azok távolságának meghatározásáról nem is beszélve. Álló, stabil helyzetben kell lenned hogy stabilizálatlan távmérővel meghatározd a távolságukat, miközben a stabilizátorral szerelt gép képes az optikáján át felderíteni a célt, és stadiametrikus mérővel képes durva távolság adatot is szerezni, ami után távolságtól függően vagy megállás nélkül, vagy rövid megállásból nyit tüzet.

Ez a különbség a kettő között.

1) azt te sem gondolod komolyan, hogy a tűzvezetés szempontjából ennyire lényegtelen a távolság...akkor vajon miért került a t64-be meg t72-be már teleszkópos távmérő, ha a stadiometrikus is annyira elég lett volna....szerinted ha egy 1500 méterre lévő célt 1400m-re mérsz, hogyan fogod eltalálni?

2) tankograd:

" the Leopard 1 could achieve a slightly higher probability of a hit with the first shot against a T-62 (57% vs 52% at 1.5 km) "

másrészt emlékeim szerint a zsidók a zsákmányolt tankokon annyira használhatatlannak ítélték a stabit, hogy emlékeim szerint ki is szerelték....de majd @Negan megerősíti vagy megcáfolja, hogy jól emlékszem-e