Harckocsik harctéri alkalmazása

[Törölt tag 4082]

megjegyzem a német wiki-n lévő szövegből is egyértelműen kiderül, hogy amiről te beszélsz, az az a1a1...

"In the years 1975 to 1977 all tanks of lot 1 to 4 were subjected to an increase in combat value and adapted to the fifth construction lot. All vehicles were equipped with additional turret armor attached to rubber elements and the gun mantlet was additionally armored with a steel plate. The tanks converted in this way were called Leopard A1A1."

ugye nézzük csak:

all tanks of lot 1 to 4: ez a más korábban leírtak alapján a Leo1 (1. lot) és a LeoA1 (2.-3.-4. lot)

adapted to the fifth construction lot: az 5. lot amint már írtam az az A2.

Vagyis az A1-ket az A2-nél bevezetett páncél fejlesztésekkel látták el (All vehicles were equipped with additional turret armor attached to rubber elements and the gun mantlet was additionally armored with a steel plate).

de Kotsch írása alapján az A1-en is már TRP5 volt.

"The left picture shows the position of the commander in the Leopard 1A1, 1A2, 1A3 and 1A5 with the TRP-5 and the corner mirrors."

És jön a csendes robbanás.
Mert a kotschon kívül sehol nem írt TRP5-öt egyik forrásom se.
Legyen az a német wiki https://de.wikipedia.org/wiki/Leopard_1

Az army guide http://www.army-guide.com/eng/product152.html

és még sokan mások, így ebből feltételeztem, hogy azt később heggesztették rá.
Éééés lás csodát:

http://ruestungsexport-info.de/fileadmin/media/Dokumente/Hintergrundinformationen/Bundestag/BT1300388-KA-19950203-TR_Leopard.pdf

A leo1 A5-el jelent meg, amire később átépítették a korábbiakat.
Hoppácska.

De mert te valahol olvastad, hogy volt benne, így egyértelműnek vetted, hogy mindig az volt benne Hát nem.
Előre szólok, ugyanez igaz a peri 12-re, és a PZB 200-ra is

akartam írni az A1-ről is de @Avtomat megelőzött...

 

[Törölt tag 1945]

Indokold! Miért nem?

Az irományod 64. oldalán írja az általad beidézett anyag, hogy a Leo2 60°-ban védett a 120mm-es DM23-assal szemben, minden távolságon.
120mm-es DM23-asnál némileg gyengébb a 125mm-es BM26-os. (korábban raktam be orosz táblázatot a lőszerekről)

 

[speziale]

Az irományod 64. oldalán írja az általad beidézett anyag, hogy a Leo2 60°-ban védett a 120mm-es DM23-assal szemben, minden távolságon.

Egyébként a fenti állítást pontosan hogyan kell értelmezni?

a DM23 átütése 0 fok esetén 480mm ha jól láttam...viszont a Leo2 elülső páncélja 35 fokban áll, vagyis ha 30 fokban lőnek rá, az jelenti azt, hogy kb. pont merőleges lesz a becsapódási szög....de @fip7 számítása szerint merőleges becsapódás esetén a Leo2 páncélja csak 350mm körül tud

 

[papi]

Hát,azért erre nem vennék mérget.Az,hogy a 70es évek csúcs hk-ja a T64B volt igaz.De a 70es évek elején azért a VSZ,és benne a Szu is alapvetően T55/62 tipusokkal volt felszerelve.Azok pedig nem voltak minőségi fölényben az M60hoz képest.És bár mi folyton az orosz ATGMeket emlegetjük,de a nyugati világ is tele volt velük,és az RPG7-nek is volt több nyugati megfelelője is.M40A1 meg szó szerint hegyekben állt,a hk aknákkal együt.És a kazettás bomba már 73ban debütált élesben,sikeresen,A napalmbobáktol is jol égtek az ötvenöcsik a Közel Keleten-szóval szóval a parti sikságot el tudták volna foglalni,de utána azért vakarták volna ott is,ahol nem viszket.Erősen gyanitom,hogy csak addig tartott volna a nagy áttörés,mig számukra ideális a terep.Utána jött volna a kinlódás.

Rajna-IJssel vonal volt az, ahol a NATO elképzelések szerint meg lehetett volna akasztani az előrenyomulást és a beérkező friss csapatokkal visszaszorítani a szovjeteket. Ez az elképzelés a hatvanas évek végén változott, innentől úgy gondolták, a szovjet offenzíva megakasztható már az Elbánál vagy a Wesernél.
Ha esetleg az IJssel völgyében jársz, a mai napig tele van a nyugati oldala kiépített légvédelmi állásokkal, megerősített futóárkokkal, harckocsi lőállásokkal, bunkerekkel, de vannak régi Sherman meg Ram harckocsikból kialakított bunkerek is. Az volt a terv, hogy mobilgáttal visszaduzzasztják a Rajnát, Waalt ami így belefolyik az Ijsselbe és jó kis mocsaras-tavas dzsuvát hoznak létre a "folyóvölgyben".
Ez lett volna az elárasztott terület, ~400 000 embert kitelepítésére volt meg a teljesen titokban tartott forgatókönyv.

Egy mobilgát helye

mára ennyi maradt.

Pár bunker, lőállás.

 

[ogretankHU]

Ez milyen szutyok ATGM-re vonatkozik...?
Te tényleg el is hiszed, hogy 2,5 km-en egy hk lövege pontosabb, mint egy SACLOS ATGM...?

Miért ? Azt is elhitte , hogy a TZF9b 2,5x-es nagyításával 2 km-en 20 cm-en belül voltak a találatok !

 

[Törölt tag 1945]

Egyébként a fenti állítást pontosan hogyan kell értelmezni?

a DM23 átütése 0 fok esetén 480mm ha jól láttam...viszont a Leo2 elülső páncélja 35 fokban áll, vagyis ha 30 fokban lőnek rá, az jelenti azt, hogy kb. pont merőleges lesz a becsapódási szög....de @fip7 számítása szerint merőleges becsapódás esetén a Leo2 páncélja csak 350mm körül tud

Jajmár, @fip7 meg az általa elkövetett NERA lapok vastagságának összeadása egyedül azt igazolja, hogy nem olvasta a "Частные вопросы конечной баллистики / В.А. Григорян, - Н. Белобородько, Н.С. Дорохов и др.; Под ред. В.А. Григоряна. — .: Изд-во МГТУ им. Н.Э. Баумана, 2006." könyvet, pedig abban ilyen klasz ábrákkal is szemléltetik miért butaság amit csinált (ugyanaz az össz páncélvastagság, különféle szögekkel illetve lapokkal):

A BM15/22/26 szovjet hidegháborús nyíllövedékek 27dkg-os Volfrám magja akkora mint egy 20mm-es gépágyú lövedék.

Ennek kellene a páncélátütést végeznie, ami hiperszonikus sebessége miatt merőleges homogén acélon szépen működik is.

A probléma az, hogy a Volfrám mag ha szögben találkozik a páncéllal, akkor letörik a nyílról.
Ezt szemlélteti a fenti orosz diagram, BM15-ös a szaggatott vonal (- - - -), ami 15..25 fok között drámaian (33%-ot) veszít páncélátütési képességéből.

Erre elsőre azt találták ki, hogy mélyebben ültetik a nyílba a magot (BM22), majd azt hogy a nyíl végibe rakják (BM26):

Az igazi megoldás persze a monolitikus lőszer BM32/42, csak az ugye több százszor annyiba is kerül.
Hogy szemléletesebben mondjam, egyetlen harckocsi BM42-es lőszer javadalmazásának költségéből, BM15/22/26-al egy egész harckocsi hadosztályt fel lehetne szerelni.

Szóval @fip7 drámaian alábecsülte a Leo2 páncélvédettségét (legalábbis a МГТУ им. Н.Э. Баумана könyv szerint), és azt képzeli hogy a hidegháborús szovjet 20mm-es Volfrám magos acél nyíllövedék ugyanakkora páncélátütésre képes döntött páncéllapon, mint egy monolitikus.

 

[Negan]

Rajna-IJssel vonal volt az, ahol a NATO elképzelések szerint meg lehetett volna akasztani az előrenyomulást és a beérkező friss csapatokkal visszaszorítani a szovjeteket. Ez az elképzelés a hatvanas évek végén változott, innentől úgy gondolták, a szovjet offenzíva megakasztható már az Elbánál vagy a Wesernél.
Ha esetleg az IJssel völgyében jársz, a mai napig tele van a nyugati oldala kiépített légvédelmi állásokkal, megerősített futóárkokkal, harckocsi lőállásokkal, bunkerekkel, de vannak régi Sherman meg Ram harckocsikból kialakított bunkerek is. Az volt a terv, hogy mobilgáttal visszaduzzasztják a Rajnát, Waalt ami így belefolyik az Ijsselbe és jó kis mocsaras-tavas dzsuvát hoznak létre a "folyóvölgyben".
Ez lett volna az elárasztott terület, ~400 000 embert kitelepítésére volt meg a teljesen titokban tartott forgatókönyv.

Egy mobilgát helye

mára ennyi maradt.

Pár bunker, lőállás.

Hát-láttam.És másutt is találni idább odább ilyen relikviákat.Van,ahol még az autobahnra robbantható utakadály is megvan.
Ez az északi sik vidékre vonatkozik,igazábol.Erre irtam,hogy ott a holland csatornavidékig ment volna a szovjet elórenyomulás-de ott elfogy a hk rohamterep.
Délebre a hegyvidékeken viszont jóval elöbb megakadt volna az a nagy támadás.Szerintem.
70es évek második fele,80as évek eleje.Ez az az időszak,mikor a szovjet elitt hk csapatok ténylegesen fölényben vannak.Elötte a T64 ugyan már megjelent,de még kiforratlan,gyermekbetegségeivel küszködő konstrukció.
Ugyanakkor a nyugatiaknak igen massziv páncélelháritásuk volt.SS11B1 már a 60as évek közepén megjelent,félautomata irányzással és 600+ milis átütéssel-T64 is félhetett tőle.M40A1 ezerszám állt szolgálatban,és a 70es években már annak is 500mili feletti az átütése.A monolit páncélos tankokat meg még az AML90 jellegű kis ágyús páncélkocsik is ki tudták lőni,és igen elterjedtek voltak,több félét is gyártottak olyat,pl az olasz Fiat.RPG7nek is volt vagy egy tucat nyugati párja,CG korabeli változatai is el voltak terjedve.És erdős/hegyes/beépitett/szegdelt terepen az akkoriban igen elterjedt puskagránátok is ki tudták lőni a szovjet hk-kat-ha előről nem is,de oldalról már simán.(ezt gyakorlatban is bizonyitották az izraeliek 67ben és 73ban-bár ez is egy olyan dolog,ami elsikkadt az idők folyamán.Mint ahogy 73ban valójában több hk-t vesztett az IDF az RPG7 által,mint a Maljutkátol.Hk veszteségek 8%át meg az aknák okozták).És a Ruhr vidék nagyvárosaiban,meg délebre a hegyes szegdelt terepen a lendületüket vesztett hk-csapatok durván hullottak volna a páncélelháritástol.

 

[Törölt tag 4082]

Ugyanakkor a nyugatiaknak igen massziv páncélelháritásuk volt.

A keletieknek meg mégmasszívabb tüzérsége, és minden egyes lövészüknek gépfegyvere. Ezzel szemben álltak az automata puskás gyalogoserők.
Avagy hamár feltételezed nyugatról, hogy nem új kurkszra készül, akkor talán viszont is feltételezhető.

A könnyek völgyével kapcsolatban kérdeztem, de most újra. Oké az arabok tovább rohamoztak és súlyos veszteségekkel kinyomták végül az idfet. Használtak mindent, mi hk használhat.
De az oroszok esetén ez biztos nem úgy néz ki, hogy füstfüggöny hátra, Szergej hátratelefonál Szerjózsának, hogy beásott ellenség vodka 2ön, vodka 2re romboló/gördülő/pergő és még ki tudja milyen tüzet kérek.
És Szerjózsa biztos nem telefonál hátra Ivánnak, és Vaszilijnek a csöves és a rakéta tüzérség vezetőjének, hogy fedezőtűz vodka 2re?
Mert onnantól nincsenek nagy veszteségek. Onnantól állásürítés van, vagy az a kellemeten helyzet, hogy egy félig harcképtelen hk egység próbálja a szép kényelmesen odaérkezett szovjet erőket feltartani.
Mert ugye összfegyvernemi harc van, ahol az oroszok csak mintegy másodlagos fő feladatot adták a hkiknak az ellen hki ellen való harcot.

 

[speziale]

Jajmár, @fip7 meg az általa elkövetett NERA lapok vastagságának összeadása egyedül azt igazolja, hogy nem olvasta a "Частные вопросы конечной баллистики / В.А. Григорян, - Н. Белобородько, Н.С. Дорохов и др.; Под ред. В.А. Григоряна. — .: Изд-во МГТУ им. Н.Э. Баумана, 2006." könyvet, pedig abban ilyen klasz ábrákkal is szemléltetik miért butaság amit csinált (ugyanaz az össz páncélvastagság, különféle szögekkel illetve lapokkal):

A BM15/22/26 szovjet hidegháborús nyíllövedékek 27dkg-os Volfrám magja akkora mint egy 20mm-es gépágyú lövedék.

Ennek kellene a páncélátütést végeznie, ami hiperszonikus sebessége miatt merőleges homogén acélon szépen működik is.

A probléma az, hogy a Volfrám mag ha szögben találkozik a páncéllal, akkor letörik a nyílról.
Ezt szemlélteti a fenti orosz diagram, BM15-ös a szaggatott vonal (- - - -), ami 15..25 fok között drámaian (33%-ot) veszít páncélátütési képességéből.

Erre elsőre azt találták ki, hogy mélyebben ültetik a nyílba a magot (BM22), majd azt hogy a nyíl végibe rakják (BM26):

Az igazi megoldás persze a monolitikus lőszer BM32/42, csak az ugye több százszor annyiba is kerül.
Hogy szemléletesebben mondjam, egyetlen harckocsi BM42-es lőszer javadalmazásának költségéből, BM15/22/26-al egy egész harckocsi hadosztályt fel lehetne szerelni.

Szóval @fip7 drámaian alábecsülte a Leo2 páncélvédettségét (legalábbis a МГТУ им. Н.Э. Баумана könyv szerint), és azt képzeli hogy a hidegháborús szovjet 20mm-es Volfrám magos acél nyíllövedék ugyanakkora páncélátütésre képes döntött páncéllapon, mint egy monolitikus.

Bocsánat, de akkor tovább kérdezősködnék még 1 picit:

a DM23 az monolit penetrátoros volt? mert ha igen, akkor azt elvileg a fenti probléma ugye nem érintette...

na de akkor a fentiekből következik-e az, hogy ha a Leo2 valóban kibírta a (hossztengelyhez képest) +/-30 fokban a DM23-at, ami mint említettem 30 fok esetén lényegében merőleges becsapódást jelentett volna a torony frontpáncélján (35 fokos volt a döntés), akkor ebből következik-e az, hogy a Leo2 frontpáncélja merőleges becsapódás esetén bírt legalább 480mm RHA védelmi (ha jól láttam ennyi a DM23 RHA értéke) értékkel...ami viszont szemből érkező lövedék esetén 570mm RHA-t jelentene

egyébként nem ismerem a cirill betűvetést...mit mutatnak azok a diagramok a légréses acéllemezes ábra alatt?

 

[Törölt tag 1945]

Bocsánat, de akkor tovább kérdezősködnék még 1 picit:

a DM23 az monolit penetrátoros volt? mert ha igen, akkor azt elvileg a fenti probléma ugye nem érintette...

igen

na de akkor a fentiekből következik-e az, hogy ha a Leo2 valóban kibírta a (hossztengelyhez képest) +/-30 fokban a DM23-at, ami mint említettem 30 fok esetén lényegében merőleges becsapódást jelentett volna a torony frontpáncélján (35 fokos volt a döntés), akkor ebből következik-e az, hogy a Leo2 frontpáncélja merőleges becsapódás esetén bírt legalább 480mm RHA védelmi (ha jól láttam ennyi a DM23 RHA értéke) értékkel...ami viszont szemből érkező lövedék esetén 570mm RHA-t jelentene
egyébként nem ismerem a cirill betűvetést...mit mutatnak azok a diagramok a légréses acéllemezes ábra alatt?

Különféle páncéldöntöttségek mellett (ezek a görbék a bal oldali diagrammon), a páncélátütéshez szükséges lövedéksebesség (függőleges tengely), a páncél felszeletelésének darabszámának függvényében (vízszintes tengely).
1-es görbe 0°-os lövedék becsapódás esetén a monolitikus páncél (1db páncél - x tengely) eredményezi a legjobb védelmet.
2-es görbe 30°-os lövedék becsapódás esetén az egyetlen légréssel rendelkező (2db páncél - x tengely) páncél a leghatékonyabb (lásd Leo1 oldalpáncél)
3-as görbe 60°-os lövedék becsapódás esetén 3 részre osztott páncél a leghatékonyabb

A jobb oldali diagramm pedig egy hatékonyság elemzés páncéltömeg (1,2,3) illetve lövedék sebesség (4,5,6) szempontjából a fenti 3 szögre.
A hármas görbe (60°-os lövedék becsapódás esetén) 3 páncéllap segítségével 15%-al könyebb páncél tömeggel ugyanazt a védelmet lehet elérni, mint monolit páncélnál.

Vagyis 15%-al nagyobb védelmet ad 3db 60°-os páncél, mint amit a vastagsága sugallna.

 

[Negan]

A keletieknek meg mégmasszívabb tüzérsége, és minden egyes lövészüknek gépfegyvere. Ezzel szemben álltak az automata puskás gyalogoserők.
Avagy hamár feltételezed nyugatról, hogy nem új kurkszra készül, akkor talán viszont is feltételezhető.

A könnyek völgyével kapcsolatban kérdeztem, de most újra. Oké az arabok tovább rohamoztak és súlyos veszteségekkel kinyomták végül az idfet. Használtak mindent, mi hk használhat.
De az oroszok esetén ez biztos nem úgy néz ki, hogy füstfüggöny hátra, Szergej hátratelefonál Szerjózsának, hogy beásott ellenség vodka 2ön, vodka 2re romboló/gördülő/pergő és még ki tudja milyen tüzet kérek.
És Szerjózsa biztos nem telefonál hátra Ivánnak, és Vaszilijnek a csöves és a rakéta tüzérség vezetőjének, hogy fedezőtűz vodka 2re?
Mert onnantól nincsenek nagy veszteségek. Onnantól állásürítés van, vagy az a kellemeten helyzet, hogy egy félig harcképtelen hk egység próbálja a szép kényelmesen odaérkezett szovjet erőket feltartani.
Mert ugye összfegyvernemi harc van, ahol az oroszok csak mintegy másodlagos fő feladatot adták a hkiknak az ellen hki ellen való harcot.

Megint csak igen és nem.Mert ugyan az oroszok hagyományosan igen erős tüzérségi támogatással birnak-de csak a 70es években lett önjáró a tüzérségük.Ebben a nyugat megelőzte őket.Ráadásul a hagyományos tüzérség beépitett/erdős-hegyes terepen nem olyan hatékony.Ilyen helyeken az aknavetők hasznosabbak,azokban meg a nyugat beelőzött.A hegyvidékeken jobban használható könnyűtüzérség szintén a nyugati oldalon volt jobb.
Plusz jobb volt a nyugati légierő.És a 70es évek első feléig döntően vontatott szovjet tüzérség nagyon érzékeny a légitámadásokra.Oké,hogy van csapatlégvédelem,de az akkoriban a várható támadógépek számához képest meglehetősen kevés célcsatornával birtak.És a várható hatékonyságuk sem volt azért olyan fene impozáns.Védelem meg jol előkészitett volt,Tüzérségi tűz ellen méretezett bunkerekkel,és városokban,hegyes-erdős terepen egy massziv nehéztüzérségi csapás inkább csak járhatatlanná teszi a terepet,önmaguk elött rombolva az útvonalat.
Szóval a számára ideális északi sik és nyilt vidéken robogott volna az orosz páncélos gőzhenger-de amint elfogy ez a vidék,már nem.

 

[Törölt tag 1945]

BM15-ös (- - -) 0..15° között hatalmas páncélátütési képességgel rendelkezik, 15..25° között viszont letörik a Volfram mag, és 25° felett a páncélátütési képessége belesimul a sima acél BM9* (-·-·-) vonalába.

*100mm-es BM8

 

[bel]

Huzalvágás,dobják a rakétát és elbújik.

Szia,

Igen, pont ezert nagyon jo es hasznos az a csobol indithato raketa: megved az ellenseges raketaktol, es az ellenseget egyebkent nem optimalis lepesekre kenyszeriti (pl. 5 km tavolsagban is olyan ovatosan kell kozlekednie, mint ezek nelkul 3 km tavolsagban).

 

[dudi]

Bocsánat, de akkor tovább kérdezősködnék még 1 picit:

a DM23 az monolit penetrátoros volt? mert ha igen, akkor azt elvileg a fenti probléma ugye nem érintette...

na de akkor a fentiekből következik-e az, hogy ha a Leo2 valóban kibírta a (hossztengelyhez képest) +/-30 fokban a DM23-at, ami mint említettem 30 fok esetén lényegében merőleges becsapódást jelentett volna a torony frontpáncélján (35 fokos volt a döntés), akkor ebből következik-e az, hogy a Leo2 frontpáncélja merőleges becsapódás esetén bírt legalább 480mm RHA védelmi (ha jól láttam ennyi a DM23 RHA értéke) értékkel...ami viszont szemből érkező lövedék esetén 570mm RHA-t jelentene

egyébként nem ismerem a cirill betűvetést...mit mutatnak azok a diagramok a légréses acéllemezes ábra alatt?

Konkrétan már a DM 13-nak is egy 3kg-s wolfram penetrátora volt, de ott volt acél is ezen kívül.

Kren 1 acél, kren 2 wolfram:

 

[Negan]

Szia,

Igen, pont ezert nagyon jo es hasznos az a csobol indithato raketa: megved az ellenseges raketaktol, es az ellenseget egyebkent nem optimalis lepesekre kenyszeriti (pl. 5 km tavolsagban is olyan ovatosan kell kozlekednie, mint ezek nelkul 3 km tavolsagban).

Igazábol nincs jelentősége szerintem e szempontbol se.Egyrészt az átlag terep amúgy is 2km alatt tartja a lőtávolságot.Ahol meg nem,ott az egyébb rakéták miatt,meg csak az általános rejtés miatt is,amúgy is ködösitenék a terepet,vagy az ellen peremvonalát (vakitás).
Szerintem egyszerűen nem érte meg az árát.Helyükben inkább jobb minőségű sabotra költöttem volna.

 

[speziale]

És jön a csendes robbanás.
Mert a kotschon kívül sehol nem írt TRP5-öt egyik forrásom se.
Legyen az a német wiki https://de.wikipedia.org/wiki/Leopard_1

Az army guide http://www.army-guide.com/eng/product152.html

és még sokan mások, így ebből feltételeztem, hogy azt később heggesztették rá.
Éééés lás csodát:

http://ruestungsexport-info.de/fileadmin/media/Dokumente/Hintergrundinformationen/Bundestag/BT1300388-KA-19950203-TR_Leopard.pdf

A leo1 A5-el jelent meg, amire később átépítették a korábbiakat.
Hoppácska.

De mert te valahol olvastad, hogy volt benne, így egyértelműnek vetted, hogy mindig az volt benne Hát nem.
Előre szólok, ugyanez igaz a peri 12-re, és a PZB 200-ra is

akartam írni az A1-ről is de @Avtomat megelőzött...

1) Nem akarlak megbántani, de Kotsch írását kicsit autentikusabbnak gondolom egy wikipedia-nál


2) én egy k*rva szót nem szóltam PZB200-ról nem tudom feltűnt-e


de tudod mit elfogadom, hogy alapból a Leopard-on nem TRP5 volt...bár az eredeti hsz-emnek nem is ez volt a lényege...csak te éppen ebbe kötöttél bele...hanem azt állítottam, hogy a Leopard-on a parancsnoknak is jobb műszere volt mint a T55/T62-őn a lövésznek

Továbbá a fentiek semmit nem változtatnak azon a tényen, hogy a T55/62-ben stadiometrikus távolságmérő volt max 7szeres nagyítással, ráadásul nem is folyamatos állítási lehetőséggel ("A toggle lever on the left side of the case was used to select 3.5x or 7x magnification.")...

ezzel szemben a Leopardban a lövész TEM műszere sztereoszkópos távolságmérő volt (ami sokkal pontosabb) és valami 16 vagy 20szoros nagyítással...emellett a parancsnok TRP egységének is valami 10szeres nagyítása volt (és ezek mind folytonos állításúak voltak: "sight riflescope has an infinitely variable magnification")

@fip7 rakott ide be vagy 200 oldallal ezelőtt egy linket egy USA harckocsizó kiképzési könyvet, ami többek között a szövetséges hk-kat is bemutatja...ha szépen megkérjük biztosan belinkeli újra...abban benne vannak a pontos értékek

de gondolom szerinted viccből tértek át a T64A-n meg a T72-n a coincidencia távolságmérőre (TPD-2-49). Megjegyzem ez is csak 8szoros nagyítást tudott, és 2km-en 3% volt a mérési hibahatár...vagyis olyan 60m...na ezek után el lehet képzelni, hogy egy 7szeres nagyítású stadiometrikus távmérő milyen pontosan tudott dolgozni...innentől kezdve viszont tök mindegy, hogy volt apfsds-ük a szovjeteknek a T55/T62-höz (bár eleve nem tudom, hogy egy sima csövű ágyú+apfsds kombó mennyivel volt pontosabb egy huzagolt L7+HESH kombónál) ugyanis a 60-as években leginkább a "tűzvezető rendszerek" korlátai határozták meg a tüzelés pontosságát nem pedig az ágyúé

egyébként egy kis összehasonlítás a coincidencia és a sztereszkópos távolságmérésről:


"In general, the German Navy used stereoscopic rangefinders during both World Wars. These had a "mark" which had to be centered on the midships-area of the target. During this same period, the British were using co-incident rangefinders which produced two pictures of the target, which then had to be merged together in order to produce a uniform picture. The British system was (once the range was found) of deadly precision, but better for short ranges than for long ones. The British sometimes got into trouble with their rangefinders, especially in conditions of poor visibility (for example, at the Battle of Jutland). The German stereoscopic system was remarkably good at finding the initial range..."

különösen kiemelném az utolsó mondatot....

 

[Filter]

Megint csak igen és nem.Mert ugyan az oroszok hagyományosan igen erős tüzérségi támogatással birnak-de csak a 70es években lett önjáró a tüzérségük.Ebben a nyugat megelőzte őket.Ráadásul a hagyományos tüzérség beépitett/erdős-hegyes terepen nem olyan hatékony.Ilyen helyeken az aknavetők hasznosabbak,azokban meg a nyugat beelőzött.A hegyvidékeken jobban használható könnyűtüzérség szintén a nyugati oldalon volt jobb.
Plusz jobb volt a nyugati légierő.És a 70es évek első feléig döntően vontatott szovjet tüzérség nagyon érzékeny a légitámadásokra.Oké,hogy van csapatlégvédelem,de az akkoriban a várható támadógépek számához képest meglehetősen kevés célcsatornával birtak.És a várható hatékonyságuk sem volt azért olyan fene impozáns.Védelem meg jol előkészitett volt,Tüzérségi tűz ellen méretezett bunkerekkel,és városokban,hegyes-erdős terepen egy massziv nehéztüzérségi csapás inkább csak járhatatlanná teszi a terepet,önmaguk elött rombolva az útvonalat.
Szóval a számára ideális északi sik és nyilt vidéken robogott volna az orosz páncélos gőzhenger-de amint elfogy ez a vidék,már nem.

D-30? Tökéletesen megfelel az általad említett földrajzi körülmények között.
120AV is volt. Bőven.
Ez a flash egyébként honnan jön hogy a hegyek között akart a muszka páncélos rohamozni?
Voltak spec hegyi egységeik, meg ~50k deszantosuk.

 

[ogretankHU]

Megjegyzem ez is csak 8szoros nagyítást tudott, és 2km-en 3% volt a mérési hibahatár...vagyis olyan 60m...na ezek után el lehet képzelni, hogy egy 7szeres nagyítású stadiometrikus távmérő milyen pontosan tudott dolgozni...

Ezt megkérdőjelezitek és fikázzátok -mellesleg 3% távolsági hiba mennyi eltolódást eszközöl a ballisztikai görbén ?- de a Tigris 2,5x nagyítású TZF9B- istenítitek és kanyar nélkül veszitek , hogy 2km-re lődöztek vele pontosan !

 

[Negan]

D-30? Tökéletesen megfelel az általad említett földrajzi körülmények között.
120AV is volt. Bőven.
Ez a flash egyébként honnan jön hogy a hegyek között akart a muszka páncélos rohamozni?
Voltak spec hegyi egységeik, meg ~50k deszantosuk.

D30 kiváló tarack volt a maga idejében.Sót,még ma is állja a sarat.De vontatott.
Volt aknavetőjük az oroszoknak is,de elmaradtak a nyugathoz képest.
Elég kérdéses,hogy a VDV csapatokat ténylegesen be is tudták volna vetni.Valójában a kelló légiszállitási kapacitás sem volt meg hozzá.Egyideüleg csak egy ho-t tudtak volna deszantolni.Plusz a NATO légierőkkel szembeni légifölény kellet volna hozzá.Gyakorlatilag elit frontgyalogságként tudták volna bevetni őket,hiába volt a maga nemében világelső csapattest.
Szóval az oroszok félelmetes dolgokat tudtak csinálni.Pl a BMDre épitett 2B16 120milis automata aknavető-tarck messze megelózött minden hasonló nyugati fejlesztést-de az általános szinvonal már nem.
A szovjet sereg legfőbb ereje a páncélosok voltak.Szerintem a páncélosoknak kedvező terepen bármilyen atomfegyvert nélkülöző védelmen áttörtek volna.De Afganisztán megmutatta,hogy ez a páncélossereg számára kedvezőtlen terepen elég esendő.

 

[Filter]

D30 kiváló tarack volt a maga idejében.Sót,még ma is állja a sarat.De vontatott.
Volt aknavetőjük az oroszoknak is,de elmaradtak a nyugathoz képest.
Elég kérdéses,hogy a VDV csapatokat ténylegesen be is tudták volna vetni.Valójában a kelló légiszállitási kapacitás sem volt meg hozzá.Egyideüleg csak egy ho-t tudtak volna deszantolni.Plusz a NATO légierőkkel szembeni légifölény kellet volna hozzá.Gyakorlatilag elit frontgyalogságként tudták volna bevetni őket,hiába volt a maga nemében világelső csapattest.
Szóval az oroszok félelmetes dolgokat tudtak csinálni.Pl a BMDre épitett 2B16 120milis automata aknavető-tarck messze megelózött minden hasonló nyugati fejlesztést-de az általános szinvonal már nem.
A szovjet sereg legfőbb ereje a páncélosok voltak.Szerintem a páncélosoknak kedvező terepen bármilyen atomfegyvert nélkülöző védelmen áttörtek volna.De Afganisztán megmutatta,hogy ez a páncélossereg számára kedvezőtlen terepen elég esendő.

Evidens 60-as 70-es évekről beszélünk.
A VDV-t minden hegyi balhéban bevetették, erre voltak tartva. Afgántól kezdve, Dagesztánig, gyakorlatilag folyamatosan a hegyekben hancúrkáztak. Tudomásom szerint nagyon nem ugratták őket, inkább a légi mozgékonyság volt a meghatározó bevetési profiljuk.
A Ruszkiknak olyan a hegyi harcászat mint az amcsiknak a dzsungelharc.
Viszont a hegyek közötti páncélos kötelékek bevetését nehezen tudom elképzelni. Az eddig megvívott háborúikban sem volt jellemző.
Habár ha van valami dokumentum a témában akkor azt szívesen venném.