Harckocsik harctéri alkalmazása

[speziale]

A deutschok máshogy tudják, de megjegyzem tök mindegy, mert a trp5 a 77es átépítéskor került be.

akkor ezek szerint te jobban tudod, mint Kotsch, ugyanis az idézet tőle származott....

Nézd, ez már tényleg a legallja, erre se erőm se időm.
T-55AM
A T-55A korszerűsítése. 1961 -ben fejlesztették ki. A harckocsi a következőkkel volt felszerelve: kiegészítő páncélvédelem a torony, a hajótest és az alsó rész számára; gumi szövet oldalsó halmozódásgátló képernyők; 9K116-1 "Bástya" irányított fegyverkomplexum; V-55U motor, 620 LE. val vel.; új "Volna" tűzvédelmi rendszer ( KTD-2 lézeres távolságmérő , BV-62 ballisztikus számítógép, TShSM-32PV látómező és "Cyclone" M1 stabilizátor); hőpajzs a fegyvercsőhöz; rendszer füstgránátok 902B "Tucha" indítására és napalmi ellen védő rendszer "Soda". A járművek egy részét a DShKM légvédelmi géppuskával szerelték fel . A futóművet korszerűsítették, a GMSh hernyóvágányait megnövelt fülekkel szerelték fel. A tartályt az R-173 rádióállomással és az R-173P rádióvevővel látták el.

Ezzel baszod. Ezzel...
[/QUOTE]

te most megint miről beszélsz?

" Since 1974, T-55A tanks were equipped with a KTD-1 "Newa" rangefinder"

nézz már utána, hogy az 1974-ben kijövő Leo1A4 Emes12-se mit is tudott pontosan

szóval várom tőled, hogy a 60-as években a T55 mit is tudott ...de segítek picit:

"The gunner has a telescopic gel as a daytime rifle scopenk riflescope available. In the last T-55A this was the TSh2B-32P, a further development of the rifle scope of the T-34."

"A toggle lever on the left side of the case was used to select 3.5x or 7x magnification."

Na ez a lövész optikája....ennél a TRP2a parancsnoki műszerként is többet tudott...

 

[speziale]

akkor röviden válaszolok, mert úgy érzem az észérvek nem hatnak...

nem úgy van. amiről te beszélsz az az A1a1

megjegyzem a német wiki-n lévő szövegből is egyértelműen kiderül, hogy amiről te beszélsz, az az a1a1...

"In the years 1975 to 1977 all tanks of lot 1 to 4 were subjected to an increase in combat value and adapted to the fifth construction lot. All vehicles were equipped with additional turret armor attached to rubber elements and the gun mantlet was additionally armored with a steel plate. The tanks converted in this way were called Leopard A1A1."

ugye nézzük csak:

all tanks of lot 1 to 4: ez a más korábban leírtak alapján a Leo1 (1. lot) és a LeoA1 (2.-3.-4. lot)

adapted to the fifth construction lot: az 5. lot amint már írtam az az A2.

Vagyis az A1-ket az A2-nél bevezetett páncél fejlesztésekkel látták el (All vehicles were equipped with additional turret armor attached to rubber elements and the gun mantlet was additionally armored with a steel plate).

de Kotsch írása alapján az A1-en is már TRP5 volt.

"The left picture shows the position of the commander in the Leopard 1A1, 1A2, 1A3 and 1A5 with the TRP-5 and the corner mirrors."

 

[dudi]

Ha az egyik fél mondjuk 2 km szélességben csak 14 harckocsit tud felvonultatni, mert nincs több, azért még a másik akár 40 harckocsit is alkalmazhat, mert van neki annyi. (Egy 50 l-es kádba 20 l vizet, de akár 50 l-t is beleönthetsz.)

Nem. Vannak a harcászatnak törvényszerűségei. Nem viccből van pl az, hogy 1 szazad vagy dandár milyen szeles és mély terepszakaszt vég vagy milyen széles és mély terepszakaszon támad. Ha nem tartod ezt be akkor csökken a hatékonyság.

 

[Negan]

Nem. Vannak a harcászatnak törvényszerűségei. Nem viccből van pl az, hogy 1 szazad vagy dandár milyen szeles és mély terepszakaszt vég vagy milyen széles és mély terepszakaszon támad. Ha nem tartod ezt be akkor csökken a hatékonyság.

Hát ez bizony megint úgy igaz,hogy nem igaz.Mert nem egyféle alakzat létezik.Eleve az elméleti ideális alakzatot csak annak megfelelő terepen tudják alkalmazni.Ha nem olyan a terep,akkor bizony nem lesz ideális alakzatod.Aztán simán lehet sűriteni az alakzatot.Nem 60méterenként,hanem 20méterenként lesz egy hk,és máris 3x annyi elfér.Több lépcsős hadrendet alakitanak ki.Itakdalse.
Egy súlypontképzéskor példul eleve növeled a csapatsűrűséget,hogy növeld az arcvonalkilométerre jutó tűzerőt és lökőerőt.
Tulajdonképpen nincs is olyan,hogy ideális alakzat,hisz az mindig változik a hadszintér jellege,az ellen képessége,és a harcfeladat igényei szerint.A harcrand nem egy merev séma,annak idomulnia kell az aktuális helyzethez.

• Miből következik, hogy 1 db út?
• Miből következik, hogy a gaz ellen fogja a terepen is mozogni képes alakulatát és ott is nyomul előre, akkor is, ha ennek bizonyos ára van?

Picit statikus a világképed no...

A fentebb olvashatókkal együtt is,azért vannak határok.Bár a harcjárművek és a katonai teherautók terepjárók,de a mozgásukat a lehető legjobban igyekeznek az utakhoz kötni.Terepen a mozgás lelassul,az amortizáció nő,a fogyasztással együtt.Az ellátás megnehezűl,a teherautók hordképessége drasztikusan csökken.Tehát bizony a hadszintéren meglévő,vagy rögtönözve kialakitható utak átbocsájtó képessége bizony határt szab az ott összpontositható erőnek.De maga a harcrend se sűritkatő korlátlanul.Egyrészt fizikailag sem,mert kell a szükséges minimális manővertér.Másrészt a HH idején oriási probléma volt a dús célpont adásának elkerülése.Ezt igazábol sosem tudták feloldani.A súlypontképzéshez szükséges csapatsűrűség már jó célpont a harcászati atomtölteteknek.Meg a 60as évek végétől megjelenő mindenféle kazettás tölteteknek.Mindenféle manőverformát kidolgoztak erre mindkét oldalon,de az áttöréshez szükséges súlypontképzés mindig elhozta a dús célpont problémáját.

 

[molnibalage]

Nem. Vannak a harcászatnak törvényszerűségei. Nem viccből van pl az, hogy 1 szazad vagy dandár milyen szeles és mély terepszakaszt vég vagy milyen széles és mély terepszakaszon támad. Ha nem tartod ezt be akkor csökken a hatékonyság.

A történelem másról sem szól, hogy kényszerből hol és hányszor hágták át ezeket...

 

[dudi]

A történelem másról sem szól, hogy kényszerből hol és hányszor hágták át ezeket...

Nem nem arról szól.

 

[dudi]

A történelem másról sem szól, hogy kényszerből hol és hányszor hágták át ezeket...

A történelem kevés kivételtől eltekintve arról szól, hogy aki jobb feltételekkel rendelkezik az győz. Persze a Briteket is megverték a Zuluk, egyszer...

 

[Törölt tag]

már bocs de ez egy hülyeség....hogyan tudnál pontosan lőni, ha nem tudsz kellően pontosan távot mérni??
a felderítés/tűzmegnyitás közti időről meg csak annyit, hogy a leopard1-ben a parancsnoknak is olyan műszere volt, amivel "elég pontos" távmérést tudott végezni egy első találatos tűzmegnyitáshoz

másrészt a huzagolt löveg+Hesh gránát pontosságával nem igazán volt gond...

Fel kéne fogni, hogy gyakorlatban hogy néz ki egy mozgó harckocsiban a mozgás-célfelderítés-ráirányítás-tüzelés sorozat. Akkor rájönnél miről beszélek.

na itt már megint zavar van az erőben....

"Between 1974 and 1977, all of the machines in the first four batches (ez ugye az 1. széria Leo1 és a következő 3 Leo1a1) were brought to the same Leopard 1A1A1 standard, and given additional turret armour developed by Blohm & Voss. A further upgrade in the 1980s added leftover image-intensifier night sights, which were being handed down from the Leopard 2 as they were themselves upgraded. "

az a sok A betű összezavar téged...

gondolom nem akarod azt mondani, hogy a Leo1a2-őt előbb gyártották, mint az A1-et...:

"The first 232 tanks of the fifth production batch (ugye 1. batch: Leo1, 2.-3.-4. batch: Leo1a1) were delivered as the Leopard 1A2 between 1972 and 1974. "

Nagyon nem. Az első 4 széria mind csak Leopard volt, 72-től 74-ig húzták fel őket A1 szintre a gyárban. Közben gyártották az 5. szériát Leo1A2 néven, amiben benne volt a stabi meg más javítások. 73-tól A3 néven gyártották a hegesztett tornyos változatot is.
1972-ig nem beszélhetünk stabilizált lövegű Leopardról, de 74-től már csak olyan volt (legalábbis a németországban gyártottak biztos)

"....had to improve battlefield observation and target detection on the move to reduce the timbe between vehicle stop and target engagement." Hmmm....
Forrás: Tankograd Militärfahrzeug Spezial Nr. 5013

 

[Törölt tag]

megjegyzem a német wiki-n lévő szövegből is egyértelműen kiderül, hogy amiről te beszélsz, az az a1a1...

"In the years 1975 to 1977 all tanks of lot 1 to 4 were subjected to an increase in combat value and adapted to the fifth construction lot. All vehicles were equipped with additional turret armor attached to rubber elements and the gun mantlet was additionally armored with a steel plate. The tanks converted in this way were called Leopard A1A1."

ugye nézzük csak:

all tanks of lot 1 to 4: ez a más korábban leírtak alapján a Leo1 (1. lot) és a LeoA1 (2.-3.-4. lot)

adapted to the fifth construction lot: az 5. lot amint már írtam az az A2.

Vagyis az A1-ket az A2-nél bevezetett páncél fejlesztésekkel látták el (All vehicles were equipped with additional turret armor attached to rubber elements and the gun mantlet was additionally armored with a steel plate).

de Kotsch írása alapján az A1-en is már TRP5 volt.

"The left picture shows the position of the commander in the Leopard 1A1, 1A2, 1A3 and 1A5 with the TRP-5 and the corner mirrors."

És jön a csendes robbanás.
Mert a kotschon kívül sehol nem írt TRP5-öt egyik forrásom se.
Legyen az a német wiki https://de.wikipedia.org/wiki/Leopard_1

Az army guide http://www.army-guide.com/eng/product152.html

és még sokan mások, így ebből feltételeztem, hogy azt később heggesztették rá.
Éééés lás csodát:

http://ruestungsexport-info.de/fileadmin/media/Dokumente/Hintergrundinformationen/Bundestag/BT1300388-KA-19950203-TR_Leopard.pdf

A leo1 A5-el jelent meg, amire később átépítették a korábbiakat.
Hoppácska.

De mert te valahol olvastad, hogy volt benne, így egyértelműnek vetted, hogy mindig az volt benne Hát nem.
Előre szólok, ugyanez igaz a peri 12-re, és a PZB 200-ra is

akartam írni az A1-ről is de @Avtomat megelőzött...

 

[Törölt tag]

Indokold! Miért nem?

Az irományod 64. oldalán írja az általad beidézett anyag, hogy a Leo2 60°-ban védett a 120mm-es DM23-assal szemben, minden távolságon.
120mm-es DM23-asnál némileg gyengébb a 125mm-es BM26-os. (korábban raktam be orosz táblázatot a lőszerekről)

 

[speziale]

Az irományod 64. oldalán írja az általad beidézett anyag, hogy a Leo2 60°-ban védett a 120mm-es DM23-assal szemben, minden távolságon.

Egyébként a fenti állítást pontosan hogyan kell értelmezni?

a DM23 átütése 0 fok esetén 480mm ha jól láttam...viszont a Leo2 elülső páncélja 35 fokban áll, vagyis ha 30 fokban lőnek rá, az jelenti azt, hogy kb. pont merőleges lesz a becsapódási szög....de @fip7 számítása szerint merőleges becsapódás esetén a Leo2 páncélja csak 350mm körül tud

 

[papi]

Hát,azért erre nem vennék mérget.Az,hogy a 70es évek csúcs hk-ja a T64B volt igaz.De a 70es évek elején azért a VSZ,és benne a Szu is alapvetően T55/62 tipusokkal volt felszerelve.Azok pedig nem voltak minőségi fölényben az M60hoz képest.És bár mi folyton az orosz ATGMeket emlegetjük,de a nyugati világ is tele volt velük,és az RPG7-nek is volt több nyugati megfelelője is.M40A1 meg szó szerint hegyekben állt,a hk aknákkal együt.És a kazettás bomba már 73ban debütált élesben,sikeresen,A napalmbobáktol is jol égtek az ötvenöcsik a Közel Keleten-szóval szóval a parti sikságot el tudták volna foglalni,de utána azért vakarták volna ott is,ahol nem viszket.Erősen gyanitom,hogy csak addig tartott volna a nagy áttörés,mig számukra ideális a terep.Utána jött volna a kinlódás.

Rajna-IJssel vonal volt az, ahol a NATO elképzelések szerint meg lehetett volna akasztani az előrenyomulást és a beérkező friss csapatokkal visszaszorítani a szovjeteket. Ez az elképzelés a hatvanas évek végén változott, innentől úgy gondolták, a szovjet offenzíva megakasztható már az Elbánál vagy a Wesernél.
Ha esetleg az IJssel völgyében jársz, a mai napig tele van a nyugati oldala kiépített légvédelmi állásokkal, megerősített futóárkokkal, harckocsi lőállásokkal, bunkerekkel, de vannak régi Sherman meg Ram harckocsikból kialakított bunkerek is. Az volt a terv, hogy mobilgáttal visszaduzzasztják a Rajnát, Waalt ami így belefolyik az Ijsselbe és jó kis mocsaras-tavas dzsuvát hoznak létre a "folyóvölgyben".
Ez lett volna az elárasztott terület, ~400 000 embert kitelepítésére volt meg a teljesen titokban tartott forgatókönyv.

Egy mobilgát helye

mára ennyi maradt.

Pár bunker, lőállás.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Miskolci Ogre]

Ez milyen szutyok ATGM-re vonatkozik...?
Te tényleg el is hiszed, hogy 2,5 km-en egy hk lövege pontosabb, mint egy SACLOS ATGM...?

Miért ? Azt is elhitte , hogy a TZF9b 2,5x-es nagyításával 2 km-en 20 cm-en belül voltak a találatok !

 

[Törölt tag]

Egyébként a fenti állítást pontosan hogyan kell értelmezni?

a DM23 átütése 0 fok esetén 480mm ha jól láttam...viszont a Leo2 elülső páncélja 35 fokban áll, vagyis ha 30 fokban lőnek rá, az jelenti azt, hogy kb. pont merőleges lesz a becsapódási szög....de @fip7 számítása szerint merőleges becsapódás esetén a Leo2 páncélja csak 350mm körül tud

Jajmár, @fip7 meg az általa elkövetett NERA lapok vastagságának összeadása egyedül azt igazolja, hogy nem olvasta a "Частные вопросы конечной баллистики / В.А. Григорян, - Н. Белобородько, Н.С. Дорохов и др.; Под ред. В.А. Григоряна. — .: Изд-во МГТУ им. Н.Э. Баумана, 2006." könyvet, pedig abban ilyen klasz ábrákkal is szemléltetik miért butaság amit csinált (ugyanaz az össz páncélvastagság, különféle szögekkel illetve lapokkal):

A BM15/22/26 szovjet hidegháborús nyíllövedékek 27dkg-os Volfrám magja akkora mint egy 20mm-es gépágyú lövedék.

Ennek kellene a páncélátütést végeznie, ami hiperszonikus sebessége miatt merőleges homogén acélon szépen működik is.

A probléma az, hogy a Volfrám mag ha szögben találkozik a páncéllal, akkor letörik a nyílról.
Ezt szemlélteti a fenti orosz diagram, BM15-ös a szaggatott vonal (- - - -), ami 15..25 fok között drámaian (33%-ot) veszít páncélátütési képességéből.

Erre elsőre azt találták ki, hogy mélyebben ültetik a nyílba a magot (BM22), majd azt hogy a nyíl végibe rakják (BM26):

Az igazi megoldás persze a monolitikus lőszer BM32/42, csak az ugye több százszor annyiba is kerül.
Hogy szemléletesebben mondjam, egyetlen harckocsi BM42-es lőszer javadalmazásának költségéből, BM15/22/26-al egy egész harckocsi hadosztályt fel lehetne szerelni.

Szóval @fip7 drámaian alábecsülte a Leo2 páncélvédettségét (legalábbis a МГТУ им. Н.Э. Баумана könyv szerint), és azt képzeli hogy a hidegháborús szovjet 20mm-es Volfrám magos acél nyíllövedék ugyanakkora páncélátütésre képes döntött páncéllapon, mint egy monolitikus.

 

[Negan]

Rajna-IJssel vonal volt az, ahol a NATO elképzelések szerint meg lehetett volna akasztani az előrenyomulást és a beérkező friss csapatokkal visszaszorítani a szovjeteket. Ez az elképzelés a hatvanas évek végén változott, innentől úgy gondolták, a szovjet offenzíva megakasztható már az Elbánál vagy a Wesernél.
Ha esetleg az IJssel völgyében jársz, a mai napig tele van a nyugati oldala kiépített légvédelmi állásokkal, megerősített futóárkokkal, harckocsi lőállásokkal, bunkerekkel, de vannak régi Sherman meg Ram harckocsikból kialakított bunkerek is. Az volt a terv, hogy mobilgáttal visszaduzzasztják a Rajnát, Waalt ami így belefolyik az Ijsselbe és jó kis mocsaras-tavas dzsuvát hoznak létre a "folyóvölgyben".
Ez lett volna az elárasztott terület, ~400 000 embert kitelepítésére volt meg a teljesen titokban tartott forgatókönyv.

Egy mobilgát helye

mára ennyi maradt.

Pár bunker, lőállás.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Hát-láttam.És másutt is találni idább odább ilyen relikviákat.Van,ahol még az autobahnra robbantható utakadály is megvan.
Ez az északi sik vidékre vonatkozik,igazábol.Erre irtam,hogy ott a holland csatornavidékig ment volna a szovjet elórenyomulás-de ott elfogy a hk rohamterep.
Délebre a hegyvidékeken viszont jóval elöbb megakadt volna az a nagy támadás.Szerintem.
70es évek második fele,80as évek eleje.Ez az az időszak,mikor a szovjet elitt hk csapatok ténylegesen fölényben vannak.Elötte a T64 ugyan már megjelent,de még kiforratlan,gyermekbetegségeivel küszködő konstrukció.
Ugyanakkor a nyugatiaknak igen massziv páncélelháritásuk volt.SS11B1 már a 60as évek közepén megjelent,félautomata irányzással és 600+ milis átütéssel-T64 is félhetett tőle.M40A1 ezerszám állt szolgálatban,és a 70es években már annak is 500mili feletti az átütése.A monolit páncélos tankokat meg még az AML90 jellegű kis ágyús páncélkocsik is ki tudták lőni,és igen elterjedtek voltak,több félét is gyártottak olyat,pl az olasz Fiat.RPG7nek is volt vagy egy tucat nyugati párja,CG korabeli változatai is el voltak terjedve.És erdős/hegyes/beépitett/szegdelt terepen az akkoriban igen elterjedt puskagránátok is ki tudták lőni a szovjet hk-kat-ha előről nem is,de oldalról már simán.(ezt gyakorlatban is bizonyitották az izraeliek 67ben és 73ban-bár ez is egy olyan dolog,ami elsikkadt az idők folyamán.Mint ahogy 73ban valójában több hk-t vesztett az IDF az RPG7 által,mint a Maljutkátol.Hk veszteségek 8%át meg az aknák okozták).És a Ruhr vidék nagyvárosaiban,meg délebre a hegyes szegdelt terepen a lendületüket vesztett hk-csapatok durván hullottak volna a páncélelháritástol.

 

[Törölt tag]

Ugyanakkor a nyugatiaknak igen massziv páncélelháritásuk volt.

A keletieknek meg mégmasszívabb tüzérsége, és minden egyes lövészüknek gépfegyvere. Ezzel szemben álltak az automata puskás gyalogoserők.
Avagy hamár feltételezed nyugatról, hogy nem új kurkszra készül, akkor talán viszont is feltételezhető.

A könnyek völgyével kapcsolatban kérdeztem, de most újra. Oké az arabok tovább rohamoztak és súlyos veszteségekkel kinyomták végül az idfet. Használtak mindent, mi hk használhat.
De az oroszok esetén ez biztos nem úgy néz ki, hogy füstfüggöny hátra, Szergej hátratelefonál Szerjózsának, hogy beásott ellenség vodka 2ön, vodka 2re romboló/gördülő/pergő és még ki tudja milyen tüzet kérek.
És Szerjózsa biztos nem telefonál hátra Ivánnak, és Vaszilijnek a csöves és a rakéta tüzérség vezetőjének, hogy fedezőtűz vodka 2re?
Mert onnantól nincsenek nagy veszteségek. Onnantól állásürítés van, vagy az a kellemeten helyzet, hogy egy félig harcképtelen hk egység próbálja a szép kényelmesen odaérkezett szovjet erőket feltartani.
Mert ugye összfegyvernemi harc van, ahol az oroszok csak mintegy másodlagos fő feladatot adták a hkiknak az ellen hki ellen való harcot.

 

[speziale]

Jajmár, @fip7 meg az általa elkövetett NERA lapok vastagságának összeadása egyedül azt igazolja, hogy nem olvasta a "Частные вопросы конечной баллистики / В.А. Григорян, - Н. Белобородько, Н.С. Дорохов и др.; Под ред. В.А. Григоряна. — .: Изд-во МГТУ им. Н.Э. Баумана, 2006." könyvet, pedig abban ilyen klasz ábrákkal is szemléltetik miért butaság amit csinált (ugyanaz az össz páncélvastagság, különféle szögekkel illetve lapokkal):

A BM15/22/26 szovjet hidegháborús nyíllövedékek 27dkg-os Volfrám magja akkora mint egy 20mm-es gépágyú lövedék.

Ennek kellene a páncélátütést végeznie, ami hiperszonikus sebessége miatt merőleges homogén acélon szépen működik is.

A probléma az, hogy a Volfrám mag ha szögben találkozik a páncéllal, akkor letörik a nyílról.
Ezt szemlélteti a fenti orosz diagram, BM15-ös a szaggatott vonal (- - - -), ami 15..25 fok között drámaian (33%-ot) veszít páncélátütési képességéből.

Erre elsőre azt találták ki, hogy mélyebben ültetik a nyílba a magot (BM22), majd azt hogy a nyíl végibe rakják (BM26):

Az igazi megoldás persze a monolitikus lőszer BM32/42, csak az ugye több százszor annyiba is kerül.
Hogy szemléletesebben mondjam, egyetlen harckocsi BM42-es lőszer javadalmazásának költségéből, BM15/22/26-al egy egész harckocsi hadosztályt fel lehetne szerelni.

Szóval @fip7 drámaian alábecsülte a Leo2 páncélvédettségét (legalábbis a МГТУ им. Н.Э. Баумана könyv szerint), és azt képzeli hogy a hidegháborús szovjet 20mm-es Volfrám magos acél nyíllövedék ugyanakkora páncélátütésre képes döntött páncéllapon, mint egy monolitikus.

Bocsánat, de akkor tovább kérdezősködnék még 1 picit:

a DM23 az monolit penetrátoros volt? mert ha igen, akkor azt elvileg a fenti probléma ugye nem érintette...

na de akkor a fentiekből következik-e az, hogy ha a Leo2 valóban kibírta a (hossztengelyhez képest) +/-30 fokban a DM23-at, ami mint említettem 30 fok esetén lényegében merőleges becsapódást jelentett volna a torony frontpáncélján (35 fokos volt a döntés), akkor ebből következik-e az, hogy a Leo2 frontpáncélja merőleges becsapódás esetén bírt legalább 480mm RHA védelmi (ha jól láttam ennyi a DM23 RHA értéke) értékkel...ami viszont szemből érkező lövedék esetén 570mm RHA-t jelentene

egyébként nem ismerem a cirill betűvetést...mit mutatnak azok a diagramok a légréses acéllemezes ábra alatt?

 

[Törölt tag]

Bocsánat, de akkor tovább kérdezősködnék még 1 picit:

a DM23 az monolit penetrátoros volt? mert ha igen, akkor azt elvileg a fenti probléma ugye nem érintette...

igen

na de akkor a fentiekből következik-e az, hogy ha a Leo2 valóban kibírta a (hossztengelyhez képest) +/-30 fokban a DM23-at, ami mint említettem 30 fok esetén lényegében merőleges becsapódást jelentett volna a torony frontpáncélján (35 fokos volt a döntés), akkor ebből következik-e az, hogy a Leo2 frontpáncélja merőleges becsapódás esetén bírt legalább 480mm RHA védelmi (ha jól láttam ennyi a DM23 RHA értéke) értékkel...ami viszont szemből érkező lövedék esetén 570mm RHA-t jelentene
egyébként nem ismerem a cirill betűvetést...mit mutatnak azok a diagramok a légréses acéllemezes ábra alatt?

Különféle páncéldöntöttségek mellett (ezek a görbék a bal oldali diagrammon), a páncélátütéshez szükséges lövedéksebesség (függőleges tengely), a páncél felszeletelésének darabszámának függvényében (vízszintes tengely).
1-es görbe 0°-os lövedék becsapódás esetén a monolitikus páncél (1db páncél - x tengely) eredményezi a legjobb védelmet.
2-es görbe 30°-os lövedék becsapódás esetén az egyetlen légréssel rendelkező (2db páncél - x tengely) páncél a leghatékonyabb (lásd Leo1 oldalpáncél)
3-as görbe 60°-os lövedék becsapódás esetén 3 részre osztott páncél a leghatékonyabb

A jobb oldali diagramm pedig egy hatékonyság elemzés páncéltömeg (1,2,3) illetve lövedék sebesség (4,5,6) szempontjából a fenti 3 szögre.
A hármas görbe (60°-os lövedék becsapódás esetén) 3 páncéllap segítségével 15%-al könyebb páncél tömeggel ugyanazt a védelmet lehet elérni, mint monolit páncélnál.

Vagyis 15%-al nagyobb védelmet ad 3db 60°-os páncél, mint amit a vastagsága sugallna.

 

[Negan]

A keletieknek meg mégmasszívabb tüzérsége, és minden egyes lövészüknek gépfegyvere. Ezzel szemben álltak az automata puskás gyalogoserők.
Avagy hamár feltételezed nyugatról, hogy nem új kurkszra készül, akkor talán viszont is feltételezhető.

A könnyek völgyével kapcsolatban kérdeztem, de most újra. Oké az arabok tovább rohamoztak és súlyos veszteségekkel kinyomták végül az idfet. Használtak mindent, mi hk használhat.
De az oroszok esetén ez biztos nem úgy néz ki, hogy füstfüggöny hátra, Szergej hátratelefonál Szerjózsának, hogy beásott ellenség vodka 2ön, vodka 2re romboló/gördülő/pergő és még ki tudja milyen tüzet kérek.
És Szerjózsa biztos nem telefonál hátra Ivánnak, és Vaszilijnek a csöves és a rakéta tüzérség vezetőjének, hogy fedezőtűz vodka 2re?
Mert onnantól nincsenek nagy veszteségek. Onnantól állásürítés van, vagy az a kellemeten helyzet, hogy egy félig harcképtelen hk egység próbálja a szép kényelmesen odaérkezett szovjet erőket feltartani.
Mert ugye összfegyvernemi harc van, ahol az oroszok csak mintegy másodlagos fő feladatot adták a hkiknak az ellen hki ellen való harcot.

Megint csak igen és nem.Mert ugyan az oroszok hagyományosan igen erős tüzérségi támogatással birnak-de csak a 70es években lett önjáró a tüzérségük.Ebben a nyugat megelőzte őket.Ráadásul a hagyományos tüzérség beépitett/erdős-hegyes terepen nem olyan hatékony.Ilyen helyeken az aknavetők hasznosabbak,azokban meg a nyugat beelőzött.A hegyvidékeken jobban használható könnyűtüzérség szintén a nyugati oldalon volt jobb.
Plusz jobb volt a nyugati légierő.És a 70es évek első feléig döntően vontatott szovjet tüzérség nagyon érzékeny a légitámadásokra.Oké,hogy van csapatlégvédelem,de az akkoriban a várható támadógépek számához képest meglehetősen kevés célcsatornával birtak.És a várható hatékonyságuk sem volt azért olyan fene impozáns.Védelem meg jol előkészitett volt,Tüzérségi tűz ellen méretezett bunkerekkel,és városokban,hegyes-erdős terepen egy massziv nehéztüzérségi csapás inkább csak járhatatlanná teszi a terepet,önmaguk elött rombolva az útvonalat.
Szóval a számára ideális északi sik és nyilt vidéken robogott volna az orosz páncélos gőzhenger-de amint elfogy ez a vidék,már nem.

 

[Törölt tag]

BM15-ös (- - -) 0..15° között hatalmas páncélátütési képességgel rendelkezik, 15..25° között viszont letörik a Volfram mag, és 25° felett a páncélátütési képessége belesimul a sima acél BM9* (-·-·-) vonalába.

*100mm-es BM8