Eljött az a pillanat, hogy hívőkkel nem vitatkozom tovább. Mondjátok nyugodtan ki, Hiszek egy Leoban, Hiszek egy Bundeswehrben, Hiszek a Német felsőbbrendűségben, A Käiser, a Führer, és a Volk nevében ámen.
Azért csendesen:
@Negan , A Szu kb 23 millió négyzetkilométerén erdők, és olyan hegyek között, amihez képest az Alpok még a dunántúli dombságot se éri el, nem tudott felkészülni a hegyi harcászatra? Kötve hiszem. A rakétatüzérség, talán csak a röppentyűk idején nem volt önjáró, de cserébe egy grad lehet "csak" a mezőt találja el, ahol beástad magad, csak azt valahogy így:
@Avtomat hozott forrást arról, h az USArmy mennyire alulbecsülte a tüzérség hatását a harckocsikra. Egy ilyen tűzcsapás után lehet, hogy minden hk mozgásképes marad, de hogy harcképes nem az tuti. Ehhez jön a gépkarabély vs automata puska. Légy őszínte te kire fogadnál?
Légifölény?
@molnibalage -t kérdezem, hogy a mennyiség mennyire kompenzálta volna a minőségi fölényt, de sanszosan azt gondolom, hogy az F-15 tömeges elterjedéséig tökéletesen.
Lettek volna keleti blokkos veszteségek? Igen lettek volna. Sétagalopp lett volna? Nem, nem lett volna az. De miután szárazföldön mennyiségi és minőségi, a levegőben meg mennyiségi fölényben lettek volna, extra erős csapat légvédelemmel, és mindennel mi szem szájnak ingere én nem tudom honnan jön ez a magabiztosság, hogy hegyi terepen nem tudnak mit csinálni, meg egyébként is, az a hadsereg ami a Volgán meg a Dunán gyakorolja a hídverést, meg a folyamátkelést, majd elakad az első hegyi pataknál...
Basszus értem én, hogy Horatius Cokles, meg a hatalmas Tiberis, de ezt nálunk Bökköspataknak hívják.
@dudi @speziale szóval egy harckocsiból kiemelhetsz olyan részleteket, amivel viszed az autóskártyát, különösen úgy ahogy ti csináljátok, hogy ha egyszer közel vittek egy peri 18-at a leo1-hez, akkor az onnantól minden egyes león 1966 óta rajta volt, de ugye összességében kéne nézni azokat a harckocsikat.
Jobb volt a német optika? Jobb volt. Jobb-e a nagyobb nagyítás? Attól függ, van ahol igen, de akkor ne magyarázzátok 20 oldalon keresztül, hogy a lövegcsőből kilőhető ATGM nem jó semmire, mert 2 km felett amúgy se veszed észre a hk-t, hisz az rejtve van. Merthogy ennek a dolognak ott lenne értelme, hogy te messzebbről is pontosabban lősz. Na most 8-szoros nagyítással 2 km-re is pontosan rárakod a szálkeresztet az ellen tankjára. Keresésnél meg ugye az veszi észre előbb a másikat, aki kisebb nagyítással keres, mert a nagyítás csökkenti a látómezőt. Tehát sanszosan ha tehette mindkét fél a HK búvónyílásán kilesve keresett célt, vagy minimál nagyítással. Szóval nem az a kérdés, hogy melyik volt jobb, hanem, hogy melyik elég? Na itt mindkettő.
Jobb-e a sztereoszkopikus távolság meghatározás? Jobb. Valós előny? Igen, ha a pásztázott lőtávon kívül lősz az. Fájdalom, a nyíllövedék pásztázott lőtávja még a T-55-ös kisebb kaliberű ágyújánál is 1500 m körül van. Ott meg nem szükséges a távolságmérés. Ma se. Mire egyébként az egyértelműen előnyt jelentő optikai távmérők elterjedtek a német harckocsikon a gaz ellen már lézeres távolságmérést használt, és innentől ugye még azt az előnyt se mondhatod, amit eddig hoztál. De ezzel nem szerettek számolni.
Páncélzat különbségét zongorázni lehet, és ez is egy előny. Még akkor is, ha a HEAT lövedékek átvitték frontból is az 54/55/62 vonalat. Mert a sokkal kisebb pásztázott lőtávolság miatt neked meg kellett állni, irányzékot állítani stb, miközben a másik csak rád fordította a tornyát, és lőtt. Ez is egy valós előny a keleti technikának, mert ugye a hknak nem kilőhetettlennek kell lennie, egyszerűen csak elég erősnek ahhoz, hogy az ellenségnek kelljen feladni az előnyös helyzetét, hogy le tudjon küzdeni.
Lövegstabilizátor, igen természetesen azok a stabilizátorok még nem a 60-al tépek terepen, és nem loccsan ki a sör típusba tartoztak. Igen, a tűzmegnyitáshoz ildomos volt megállni. De nem egészen mindegy, hogy a célkeresésnél előbb látod meg a támadó légierőt a keresőoptikád ugrálása miatt, mint az ellen hkját, vagy normálisan tudsz célt keresni. Ugyanez igaz az éjjellátóra, iszonyat későn jelentek meg a valódi két vagy több csatornás készülékek nyugaton. Ettől persze jobbak voltak, mint a szovjet IR refik, mondjuk a lehető legrosszabb viszonyok között volt egy 400 m-es hatótáv előnyük. Épp csak vagy nem is voltak a tankon (ugye leo1-en alapból nem volt) vagy ha volt azt csak az irányzó tudta használni, vagy később a parancsnok is, de ugyanazt a képet látta mint az irányzó. Na most hajrá, keress így célt.
Stb stb stb.
De tényleg nem érdemes ezzel mit csinálni, nyugodtan kiálltsatok egy Heilt a Käisernek!
