M
molnibalage
Guest
Ami nem MBT volt. Lényegtelen.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
T
Törölt tag
Guest
"Semmit nem tudott stabilizálni az optikán mikor arra volt szükség"
Honnan szedted ezt a hülyeséget?
Márpedig nyíllövedék szempontjából az. Az, hogy nem fogod fel mit jelent a nyíllövedék lapos röppályája a valóságban már nem az én bajom.
Nyíllövedékkel nagyon simán. Minden mással nehezebben.
Válogatni látom szeretsz.
Várj, beillesztem teljes egészében;
"...according to West German calculations derived from examinations of captured T-62 tanks delivered from Israel after the 1973 war, the Leopard 1 could achieve a slightly higher probability of a hit with the first shot against a T-62 (57% vs 52% at 1.5 km) but it was considered to be outgunned because the APFSDS round fired from the T-62 greatly overmatched the Leopard's armour and gave the T-62 the advantage of a higher probability of scoring a kill with the first shot. The Leopard 1 also lacked a gun stabilizer, so it could not leverage its superior mobility to increase its survivability by firing on the move. On the other hand, the T-62 had a good stabilizer"
Hoppácska
T62eket nem állitottak hadrendbe.A működőképes zsákmányanyagot a páncélosiskola használta alapképzésre.
A probákon nem értékelték sokra az orosz túzvezető rendszert,de a nyillövedéket igen.A 62 legnagyobb problémájának az alacsony tűzgyorsaságot itélték.
S
speziale
Guest
te nem is értem, miért nem hajítja ki mindenki a drága lézer távmérőt a tankjából...csak a baj van vele...az LWR is bemérheti...
és igen továbbra sem értem mi a francot számít a lapos röppálya ha nem repül el a célig a lövedék....és a löveg alap szórása miatt is simán benne van, hogy teljesen ismert távolságra lévő célt egyszer a teknő alján, másszor meg a torony felső részén talál el...szóval ha túlméred a távolságot, akkor lapos röppálya ide vagy oda, simán elszállhat akár a tank felett is...vagy az olyan lapos szögben lévő tetőt találja el, hogy simán lepattan
Válogatni látom szeretsz.
Várj, beillesztem teljes egészében;
"...according to West German calculations derived from examinations of captured T-62 tanks delivered from Israel after the 1973 war, the Leopard 1 could achieve a slightly higher probability of a hit with the first shot against a T-62 (57% vs 52% at 1.5 km) but it was considered to be outgunned because the APFSDS round fired from the T-62 greatly overmatched the Leopard's armour and gave the T-62 the advantage of a higher probability of scoring a kill with the first shot. The Leopard 1 also lacked a gun stabilizer, so it could not leverage its superior mobility to increase its survivability by firing on the move. On the other hand, the T-62 had a good stabilizer"
Hoppácska
tekintetbe véve, hogy te arról beszélsz, hogy a t62 mennyivel pontosabban tud lőni apfsds-el, nem tudom, hogy a mondat 2. fele ebből a szempontból mit számít...de te meg úgy látszik nem szereted elismerni ha tévedtél...
Az ATGM-el csak azt tudta kilőni amit APFSDS-el is ki tudott. Az ATGM nem szélesítette a kilőhehő célpontok számát, csupan a lőtávot növelte.
Ha a T-72-kilövi akkor a T-64-et is. A KwK120 ellen reálisan kizárólag a T-80B volt biztonságban. A Kontakt V ezen javított annyit, hogy amire azt felszerelték az ellenállt még a DM33-nak is.
Valóban, rosszul fogalmaztam! Technológiai fölény a jó kifejezés.
Az ATGM-el csak azt tudta kilőni amit APFSDS-el is ki tudott. Az ATGM nem szélesítette a kilőhehő célpontok számát, csupan a lőtávot növelte.
Ha a T-72-kilövi akkor a T-64-et is. A KwK120 ellen reálisan kizárólag a T-80B volt biztonságban. A Kontakt V ezen javított annyit, hogy amire azt felszerelték az ellenállt még a DM33-nak is.
Valóban, rosszul fogalmaztam! Technológiai fölény a jó kijezés.
S
speziale
Guest
"Semmit nem tudott stabilizálni az optikán mikor arra volt szükség"
Honnan szedted ezt a hülyeséget?
Márpedig nyíllövedék szempontjából az. Az, hogy nem fogod fel mit jelent a nyíllövedék lapos röppályája a valóságban már nem az én bajom.
Nyíllövedékkel nagyon simán. Minden mással nehezebben.
Válogatni látom szeretsz.
Várj, beillesztem teljes egészében;
"...according to West German calculations derived from examinations of captured T-62 tanks delivered from Israel after the 1973 war, the Leopard 1 could achieve a slightly higher probability of a hit with the first shot against a T-62 (57% vs 52% at 1.5 km) but it was considered to be outgunned because the APFSDS round fired from the T-62 greatly overmatched the Leopard's armour and gave the T-62 the advantage of a higher probability of scoring a kill with the first shot. The Leopard 1 also lacked a gun stabilizer, so it could not leverage its superior mobility to increase its survivability by firing on the move. On the other hand, the T-62 had a good stabilizer"
Hoppácska
megjegyzem megtaláltam a @fip7 féle doksot:
érdemes nézegetni...a Leo1 még a nyugati tankok közül is kiemelkedő minőségű optikával rendelkezett...
S
speziale
Guest
"Semmit nem tudott stabilizálni az optikán mikor arra volt szükség"
Honnan szedted ezt a hülyeséget?
Márpedig nyíllövedék szempontjából az. Az, hogy nem fogod fel mit jelent a nyíllövedék lapos röppályája a valóságban már nem az én bajom.
Nyíllövedékkel nagyon simán. Minden mással nehezebben.
Válogatni látom szeretsz.
Várj, beillesztem teljes egészében;
"...according to West German calculations derived from examinations of captured T-62 tanks delivered from Israel after the 1973 war, the Leopard 1 could achieve a slightly higher probability of a hit with the first shot against a T-62 (57% vs 52% at 1.5 km) but it was considered to be outgunned because the APFSDS round fired from the T-62 greatly overmatched the Leopard's armour and gave the T-62 the advantage of a higher probability of scoring a kill with the first shot. The Leopard 1 also lacked a gun stabilizer, so it could not leverage its superior mobility to increase its survivability by firing on the move. On the other hand, the T-62 had a good stabilizer"
Hoppácska
A T-62 sajátja, hogy a cső és a torony fixálva van töltésnél, ürítesnél pedig csak a cső. Ezen kívül a stabilizátor kikapcsolt durva ralajon. Tehát lövés után addig amíg újra nincs töltve a löveg nincs stabilizálás és sem a löveg sem a torony nem mozgatható.
S
speziale
Guest
megjegyezném, hogy valójában a te számítási metódusoddal sem 350mm jön ki a frontal arc védelemre...hanem ugye 353*1,18 (35 fokos döntöttség miatt)=416mm
Kicseréltek mindent.Löveget és a tűzvezető rendszert is.Az utóbbit többször is.
S
speziale
Guest
"Semmit nem tudott stabilizálni az optikán mikor arra volt szükség"
Honnan szedted ezt a hülyeséget?
Márpedig nyíllövedék szempontjából az. Az, hogy nem fogod fel mit jelent a nyíllövedék lapos röppályája a valóságban már nem az én bajom.
Nyíllövedékkel nagyon simán. Minden mással nehezebben.
Válogatni látom szeretsz.
Várj, beillesztem teljes egészében;
"...according to West German calculations derived from examinations of captured T-62 tanks delivered from Israel after the 1973 war, the Leopard 1 could achieve a slightly higher probability of a hit with the first shot against a T-62 (57% vs 52% at 1.5 km) but it was considered to be outgunned because the APFSDS round fired from the T-62 greatly overmatched the Leopard's armour and gave the T-62 the advantage of a higher probability of scoring a kill with the first shot. The Leopard 1 also lacked a gun stabilizer, so it could not leverage its superior mobility to increase its survivability by firing on the move. On the other hand, the T-62 had a good stabilizer"
Hoppácska
megjegyzem te is szeretsz válogatni:
hogyan is folytatódik ez?
"Considering that the tank lacks an optical coincidence rangefinder, this result is remarkably similar to the M60A1 AOS. This can be seen in the data from military trials of the Strv 103 conducted in the United States in 1976-1977, as recorded in this document shared by renhanxue, owner of the tanks.mod16 website. When averaging between 400 shots taken against different types of tank targets (head-on silhouette, oblique silhouette, full side profile silhouette) from between 500 to 2,000 meters under various simulated scenarios (page 11 of the PDF), the M60A1 AOS has a hit rate of 72% and the Strv 103 has a hit rate of 77%. Bearing in mind that moving targets are the most difficult type of target to hit (especially for earlier Cold War era tanks that lacked automatic target leading systems), the "better than 70 percent chance of scoring a first round hit at 1,000 meters" achieved by the T-62 can be interpreted to mean that its accuracy is generally on par with its Swedish and American counterparts."
na mégiscsak számít az a távmérés?
T
Törölt tag
Guest
Figyel a parancsnok és/vagy visszavált 3.5x-os nagyításra az irányzó, amiben tovább figyelheti a célt a nagyobb látószög miatt.
Annyira számít a nyílnak a távmérés, hogy a sztereoszkópos távmérős és már stabilizátorosra alakított M60A1 AOS még mindig olyan találati rátákat produkál, mint a T-62-es több mint tíz évvel azelőtti stabijával meg sztereoszkóp nélkül.
Nem tudom miért gondoltad, hogy ezzel valahogy igazad lesz, mert az ott leírtak pont hogy téged cáfolnak meg.
Amúgy nem, nem arról beszélek, hogy a stadiametrikus > sztereoszkóp - hanem arról, hogy a nyíllövedéket tekintve a kettő közötti különbség 2km alatt teljesen lényegtelen a nyíllövedék ballisztikai tulajdonságai miatt. Sőt, ugyanezen tulajdonságok miatt ~1.5 km alatt annyival jobb a nyíl, hogy gyakorlatilag semmit sem számít a távmérő.
Na persze ha kumulatívot vagy repesz-rombolót kell lőni akármire, az már más tészta, ott kell a minél pontosabb távmérés a lövedék rossz ballisztikai tulajdonságai miatt. Itt előnyben vannak a nyugati gépek a T-62-vel szemben. Csak hát az a bibi, hogy a T-62-be nyílból málháztak a legtöbbet, mert az volt az elsődleges páncélosok ellen használandó lőszerfajta.
T
Törölt tag
Guest
Elfelejtitek a jó öreg M60A2-t?
Mondjuk nem is hibáztatlak. Az amerikaiak is legszívesebben elfelejtették volna.
A jó kis StarshitElfelejtitek a jó öreg M60A2-t?
Mondjuk nem is hibáztatlak. Az amerikaiak is legszívesebben elfelejtették volna.
T
Törölt tag
Guest
Eljött az a pillanat, hogy hívőkkel nem vitatkozom tovább. Mondjátok nyugodtan ki, Hiszek egy Leoban, Hiszek egy Bundeswehrben, Hiszek a Német felsőbbrendűségben, A Käiser, a Führer, és a Volk nevében ámen.
Azért csendesen: @Negan , A Szu kb 23 millió négyzetkilométerén erdők, és olyan hegyek között, amihez képest az Alpok még a dunántúli dombságot se éri el, nem tudott felkészülni a hegyi harcászatra? Kötve hiszem. A rakétatüzérség, talán csak a röppentyűk idején nem volt önjáró, de cserébe egy grad lehet "csak" a mezőt találja el, ahol beástad magad, csak azt valahogy így:
@Avtomat hozott forrást arról, h az USArmy mennyire alulbecsülte a tüzérség hatását a harckocsikra. Egy ilyen tűzcsapás után lehet, hogy minden hk mozgásképes marad, de hogy harcképes nem az tuti. Ehhez jön a gépkarabély vs automata puska. Légy őszínte te kire fogadnál?
Légifölény? @molnibalage -t kérdezem, hogy a mennyiség mennyire kompenzálta volna a minőségi fölényt, de sanszosan azt gondolom, hogy az F-15 tömeges elterjedéséig tökéletesen.
Lettek volna keleti blokkos veszteségek? Igen lettek volna. Sétagalopp lett volna? Nem, nem lett volna az. De miután szárazföldön mennyiségi és minőségi, a levegőben meg mennyiségi fölényben lettek volna, extra erős csapat légvédelemmel, és mindennel mi szem szájnak ingere én nem tudom honnan jön ez a magabiztosság, hogy hegyi terepen nem tudnak mit csinálni, meg egyébként is, az a hadsereg ami a Volgán meg a Dunán gyakorolja a hídverést, meg a folyamátkelést, majd elakad az első hegyi pataknál...
Basszus értem én, hogy Horatius Cokles, meg a hatalmas Tiberis, de ezt nálunk Bökköspataknak hívják.
@dudi @speziale szóval egy harckocsiból kiemelhetsz olyan részleteket, amivel viszed az autóskártyát, különösen úgy ahogy ti csináljátok, hogy ha egyszer közel vittek egy peri 18-at a leo1-hez, akkor az onnantól minden egyes león 1966 óta rajta volt, de ugye összességében kéne nézni azokat a harckocsikat.
Jobb volt a német optika? Jobb volt. Jobb-e a nagyobb nagyítás? Attól függ, van ahol igen, de akkor ne magyarázzátok 20 oldalon keresztül, hogy a lövegcsőből kilőhető ATGM nem jó semmire, mert 2 km felett amúgy se veszed észre a hk-t, hisz az rejtve van. Merthogy ennek a dolognak ott lenne értelme, hogy te messzebbről is pontosabban lősz. Na most 8-szoros nagyítással 2 km-re is pontosan rárakod a szálkeresztet az ellen tankjára. Keresésnél meg ugye az veszi észre előbb a másikat, aki kisebb nagyítással keres, mert a nagyítás csökkenti a látómezőt. Tehát sanszosan ha tehette mindkét fél a HK búvónyílásán kilesve keresett célt, vagy minimál nagyítással. Szóval nem az a kérdés, hogy melyik volt jobb, hanem, hogy melyik elég? Na itt mindkettő.
Jobb-e a sztereoszkopikus távolság meghatározás? Jobb. Valós előny? Igen, ha a pásztázott lőtávon kívül lősz az. Fájdalom, a nyíllövedék pásztázott lőtávja még a T-55-ös kisebb kaliberű ágyújánál is 1500 m körül van. Ott meg nem szükséges a távolságmérés. Ma se. Mire egyébként az egyértelműen előnyt jelentő optikai távmérők elterjedtek a német harckocsikon a gaz ellen már lézeres távolságmérést használt, és innentől ugye még azt az előnyt se mondhatod, amit eddig hoztál. De ezzel nem szerettek számolni.
Páncélzat különbségét zongorázni lehet, és ez is egy előny. Még akkor is, ha a HEAT lövedékek átvitték frontból is az 54/55/62 vonalat. Mert a sokkal kisebb pásztázott lőtávolság miatt neked meg kellett állni, irányzékot állítani stb, miközben a másik csak rád fordította a tornyát, és lőtt. Ez is egy valós előny a keleti technikának, mert ugye a hknak nem kilőhetettlennek kell lennie, egyszerűen csak elég erősnek ahhoz, hogy az ellenségnek kelljen feladni az előnyös helyzetét, hogy le tudjon küzdeni.
Lövegstabilizátor, igen természetesen azok a stabilizátorok még nem a 60-al tépek terepen, és nem loccsan ki a sör típusba tartoztak. Igen, a tűzmegnyitáshoz ildomos volt megállni. De nem egészen mindegy, hogy a célkeresésnél előbb látod meg a támadó légierőt a keresőoptikád ugrálása miatt, mint az ellen hkját, vagy normálisan tudsz célt keresni. Ugyanez igaz az éjjellátóra, iszonyat későn jelentek meg a valódi két vagy több csatornás készülékek nyugaton. Ettől persze jobbak voltak, mint a szovjet IR refik, mondjuk a lehető legrosszabb viszonyok között volt egy 400 m-es hatótáv előnyük. Épp csak vagy nem is voltak a tankon (ugye leo1-en alapból nem volt) vagy ha volt azt csak az irányzó tudta használni, vagy később a parancsnok is, de ugyanazt a képet látta mint az irányzó. Na most hajrá, keress így célt.
Stb stb stb.
De tényleg nem érdemes ezzel mit csinálni, nyugodtan kiálltsatok egy Heilt a Käisernek!
Azért csendesen: @Negan , A Szu kb 23 millió négyzetkilométerén erdők, és olyan hegyek között, amihez képest az Alpok még a dunántúli dombságot se éri el, nem tudott felkészülni a hegyi harcászatra? Kötve hiszem. A rakétatüzérség, talán csak a röppentyűk idején nem volt önjáró, de cserébe egy grad lehet "csak" a mezőt találja el, ahol beástad magad, csak azt valahogy így:
@Avtomat hozott forrást arról, h az USArmy mennyire alulbecsülte a tüzérség hatását a harckocsikra. Egy ilyen tűzcsapás után lehet, hogy minden hk mozgásképes marad, de hogy harcképes nem az tuti. Ehhez jön a gépkarabély vs automata puska. Légy őszínte te kire fogadnál?
Légifölény? @molnibalage -t kérdezem, hogy a mennyiség mennyire kompenzálta volna a minőségi fölényt, de sanszosan azt gondolom, hogy az F-15 tömeges elterjedéséig tökéletesen.
Lettek volna keleti blokkos veszteségek? Igen lettek volna. Sétagalopp lett volna? Nem, nem lett volna az. De miután szárazföldön mennyiségi és minőségi, a levegőben meg mennyiségi fölényben lettek volna, extra erős csapat légvédelemmel, és mindennel mi szem szájnak ingere én nem tudom honnan jön ez a magabiztosság, hogy hegyi terepen nem tudnak mit csinálni, meg egyébként is, az a hadsereg ami a Volgán meg a Dunán gyakorolja a hídverést, meg a folyamátkelést, majd elakad az első hegyi pataknál...
Basszus értem én, hogy Horatius Cokles, meg a hatalmas Tiberis, de ezt nálunk Bökköspataknak hívják.
@dudi @speziale szóval egy harckocsiból kiemelhetsz olyan részleteket, amivel viszed az autóskártyát, különösen úgy ahogy ti csináljátok, hogy ha egyszer közel vittek egy peri 18-at a leo1-hez, akkor az onnantól minden egyes león 1966 óta rajta volt, de ugye összességében kéne nézni azokat a harckocsikat.
Jobb volt a német optika? Jobb volt. Jobb-e a nagyobb nagyítás? Attól függ, van ahol igen, de akkor ne magyarázzátok 20 oldalon keresztül, hogy a lövegcsőből kilőhető ATGM nem jó semmire, mert 2 km felett amúgy se veszed észre a hk-t, hisz az rejtve van. Merthogy ennek a dolognak ott lenne értelme, hogy te messzebbről is pontosabban lősz. Na most 8-szoros nagyítással 2 km-re is pontosan rárakod a szálkeresztet az ellen tankjára. Keresésnél meg ugye az veszi észre előbb a másikat, aki kisebb nagyítással keres, mert a nagyítás csökkenti a látómezőt. Tehát sanszosan ha tehette mindkét fél a HK búvónyílásán kilesve keresett célt, vagy minimál nagyítással. Szóval nem az a kérdés, hogy melyik volt jobb, hanem, hogy melyik elég? Na itt mindkettő.
Jobb-e a sztereoszkopikus távolság meghatározás? Jobb. Valós előny? Igen, ha a pásztázott lőtávon kívül lősz az. Fájdalom, a nyíllövedék pásztázott lőtávja még a T-55-ös kisebb kaliberű ágyújánál is 1500 m körül van. Ott meg nem szükséges a távolságmérés. Ma se. Mire egyébként az egyértelműen előnyt jelentő optikai távmérők elterjedtek a német harckocsikon a gaz ellen már lézeres távolságmérést használt, és innentől ugye még azt az előnyt se mondhatod, amit eddig hoztál. De ezzel nem szerettek számolni.
Páncélzat különbségét zongorázni lehet, és ez is egy előny. Még akkor is, ha a HEAT lövedékek átvitték frontból is az 54/55/62 vonalat. Mert a sokkal kisebb pásztázott lőtávolság miatt neked meg kellett állni, irányzékot állítani stb, miközben a másik csak rád fordította a tornyát, és lőtt. Ez is egy valós előny a keleti technikának, mert ugye a hknak nem kilőhetettlennek kell lennie, egyszerűen csak elég erősnek ahhoz, hogy az ellenségnek kelljen feladni az előnyös helyzetét, hogy le tudjon küzdeni.
Lövegstabilizátor, igen természetesen azok a stabilizátorok még nem a 60-al tépek terepen, és nem loccsan ki a sör típusba tartoztak. Igen, a tűzmegnyitáshoz ildomos volt megállni. De nem egészen mindegy, hogy a célkeresésnél előbb látod meg a támadó légierőt a keresőoptikád ugrálása miatt, mint az ellen hkját, vagy normálisan tudsz célt keresni. Ugyanez igaz az éjjellátóra, iszonyat későn jelentek meg a valódi két vagy több csatornás készülékek nyugaton. Ettől persze jobbak voltak, mint a szovjet IR refik, mondjuk a lehető legrosszabb viszonyok között volt egy 400 m-es hatótáv előnyük. Épp csak vagy nem is voltak a tankon (ugye leo1-en alapból nem volt) vagy ha volt azt csak az irányzó tudta használni, vagy később a parancsnok is, de ugyanazt a képet látta mint az irányzó. Na most hajrá, keress így célt.
Stb stb stb.
De tényleg nem érdemes ezzel mit csinálni, nyugodtan kiálltsatok egy Heilt a Käisernek!
F
Filter
Guest
Rossz a hasonlat...
Nézz át az Afgán topikba.
OFF.
( Világ No1 katonai hatalma, és szövetségi rendszere 20 év, és tengernyi pénz elverése után még ott sem tart mint a muszka.
Profi hadserege, high tech cuccokkal éppen menekül...mi van a teljesítményükkel?
Iván kivonult, nem mindegy. És maradt utána valami még 2 évig, nem pedig 9 napig...)
ON.
Hegyi alakulatok? VDV? Gárda csapattestek? Nem egyenlőek egy no name reguláris csapattestel.
Kutakodom, de arra nem nagyon találtam eddig forrást hogy a Szovjet telibe beküldte volna a páncélos kötelékeit az Alpok hegyei közé...
Ez tök jó, a baj csak az, hogy a torony sem mozog, szóval közel sem biztos,hogy ez elég.
Szabad ám gondolkozni is azon túl amit a tankogradon írnak.
Az átlag szovjet ember a nagy orosz sikságon élt.
Voltak neki hegyi csapataik,VDV is kiválóan alkalmas lett volna hegyi harcra.
De a NATO védelem meg ott helyben gyakorolt,készült fel.
Szovjet tábornokok sem voltak hülyék,nem küldtek volna tiszta hk ezredeket.
2006os grúz háború (is) azért mutatja,hogy lehet hegyi körülmények között is gépesitett sereggel harcolni.Még viszonylag könnyen győzni is-ha az ellenfél morálisan gyorsa összeomlik.Ha a NATO csapatok is úgy összeomlottak volna,mint a grúz,vagy most az afgán sereg,a Fulda szoroson is zeneszóval mentek volna át a szovjetek.
De ha nem,akkor a II.vh-ban a magyar Árpád vonal meg azt mutatja,hogy milyen jol lehet védekezni hegyi terepen.
Igen,van egy alapfeltételezésem,hegy a NATO csapatok akarnak,és szivósan harcolnak is.Ha ez téves,akkor minden más okoskodásom is téves.
A sik,nyilt vidéken a szovjet hk fölényt nem gátolja semmi a kibontakozásban.Mennyiségi fölényük meg gondoskodik róla,hogy a veszteségek ellenére megmaradhasson a lendület.
De a hegyekben és a holland csatornavidéken,meg a Ruhr vidék nagyvárosaiban maga a terep akadályozza a lendület fentartását.A legfontosabb elónyét veszti el,páncélostömegének lökőerejét.Másik előnye,a rendkivűl erős tüzérsége meg még akár ellene is fordulhat.Mert nem megtisztitja vele maga elött az utvonalat,hanem lerombolja.
Plusz a beszűkűlt manőverlehetőségek miatt nem tudja kihasználni a létszámfölényét.Nincs meg hozzá a manővertér.Mig az északi sikon egy hadosztály/hadtest szét tud bontakozni,hogy aztán egy koncentrikus támadásban súlypontot képezni,addig a hegyekben a járható utvonalakon többlépcsós harcrendben tud csak támadni.Ezzel a védőnek lehetősége van részenként felfogni a támadást.
De szerintem még a szovjet hk-k konstrukciója is a sikvidék lendületes rohamokat lehetővé tevő terepén van előnyben a nyugatiakhoz képest,de a hegyvidékeken meg hátrányban.
T
Törölt tag
Guest
Akkor probléma, ha a harckocsi a torony zárt állapotában kifordul - ekkor az irányzó elveszti a célt. A parancsnok viszont követheti saját optikájával.