Harckocsik harctéri alkalmazása

[ogretankHU]

Ha maguk elött járhatatlanná teszik a tájat,az mennyiben segiti a szovjeteket az elórenyomulásban?

Sztem arra gondol, hogy a hollandok teszik ezt a szovjet ékek lassítására

Szerintem a Szovjet csapatok lépték volna meg , a Ruhr vidék gátjaival az Angolok is próbálkoztak a Szu meg is tudta volna tenni ! Akkora káoszt okozva , hogy ott nem lett volna dolga egy darabig ! Míg ha a Holland tengeri gátakat megrongálja oda se kellett volna bevonulnia azok is a kársemlegesítéssel lettek volna elfoglalva . A Szovjet ékek meg simán mentek volna Belgium és Francia ország felé tovább !

 

[Negan]

Szerintem a Szovjet csapatok lépték volna meg , a Ruhr vidék gátjaival az Angolok is próbálkoztak a Szu meg is tudta volna tenni ! Akkora káoszt okozva , hogy ott nem lett volna dolga egy darabig ! Míg ha a Holland tengeri gátakat megrongálja oda se kellett volna bevonulnia azok is a kársemlegesítéssel lettek volna elfoglalva . A Szovjet ékek meg simán mentek volna Belgium és Francia ország felé tovább !

Forditva.Mivel járhatatlanná tették azokat a részeket,leröviditették volna vele a NATO védvonalát,ezzel maguk elött növelve a védők erősűrűségét.

 

[gorkamorka]

Jajmár, @fip7 meg az általa elkövetett NERA lapok vastagságának összeadása egyedül azt igazolja, hogy nem olvasta a "Частные вопросы конечной баллистики / В.А. Григорян, - Н. Белобородько, Н.С. Дорохов и др.; Под ред. В.А. Григоряна. — .: Изд-во МГТУ им. Н.Э. Баумана, 2006." könyvet, pedig abban ilyen klasz ábrákkal is szemléltetik miért butaság amit csinált (ugyanaz az össz páncélvastagság, különféle szögekkel illetve lapokkal):

Szóval @fip7 drámaian alábecsülte a Leo2 páncélvédettségét (legalábbis a МГТУ им. Н.Э. Баумана könyv szerint), és azt képzeli hogy a hidegháborús szovjet 20mm-es Volfrám magos acél nyíllövedék ugyanakkora páncélátütésre képes döntött páncéllapon, mint egy monolitikus.

Fip7 dokumentumában a Leoparddal kapcsolatban egy óriási hiba van. Mégpedig az, hogy a Leopard-2AV egyik páncélzat variánsa alapján próbált számolgatni (mondjuk az összeadogatás is bullshit úgy ahogy van).
Konkrétan tudom, hogy kitől, honnan származik az ábra ami szerinte a Leopard-2 "B" technológiás páncélzatát mutatja be. Egy "Wiedzmin" nevű orosz fórumozó munkája, aki az Otvaga2004 és a Sturgeon's house fórumokon publikál.
Itt az eredeti.
"1976 Leopard 2AV armour(all from declassified reports), bustle spaced armour(12+30) also used on serial Leopard-2 tanks."

The Leopard 2 Thread

sturgeonshouse.ipbhost.com

 

[fip7]

Fip7 dokumentumában a Leoparddal kapcsolatban egy óriási hiba van. Mégpedig az, hogy a Leopard-2AV egyik páncélzat variánsa alapján próbált számolgatni (mondjuk az összeadogatás is bullshit úgy ahogy van).

Tudom tudom, hülye vagyok. Írd le még százszor

Konkrétan tudom, hogy kitől, honnan származik az ábra ami szerinte a Leopard-2 "B" technológiás páncélzatát mutatja be. Egy "Wiedzmin" nevű orosz fórumozó munkája, aki az Otvaga2004 és a Sturgeon's house fórumokon publikál.

Te egy oknyomozó zseni vagy! Igaz ciril betűs az ábra, olyan nagy oknyomozás nem kellet. De küldök még ha gondolod:

Egyébként már régebben leírtam, hogy 2 különböző páncélzattal készült az AV, mert volt egy csavarral oldható és volt ez a fix páncéldobozos NERA. Utóbbi került a sorozat gyártott Leopárd 2-be is....
A fellelhető információk alapján 1988-tól módosult ez a páncélzat....

Folyt köv.

 

[fip7]

Persze mint mondtam lehet én a hülye csak hát több forrás is mást állít:
(Sajnos nincs meg az egész szöveg...)

Felhívném a figyelmet a ceruzával írt megjegyzésre is!

A DM23 átütése is szerepel az anyagban.
Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy a DM33 tudott 500 mm RHA körül! A mai DM33A4 tud 600 mm RHA-t. RHA-ban mérve a szovjet 3BM22-s nagyon közel van a DM23-hoz.
A DM23-re 200 méteren 400-420 mm RHA-t adnak meg, a BM-22-s ezen a távon 440 mm-t tudott (2 km-n 380 mm RHA)

Másik forrás, piros négyzet fölötti rész az érdekes nekünk. Vagyis Leopard 2 vs. Chieftain....

Persze az angolok hülyék, és félre informáltak arról, hogy az általuk kifejlesztett NERA mit tudhat a Leopárd 2-be beépítve, amiről persze biztosan nem volt infójuk....
Akkor nézzük a svédeket akik lőttek is:

A svédek a tesztekhet WHA szerkezetű, DM33-ra hajazó modern, monolit lövedékeket használtak a tesztekhez.
Az eredmény fentebb!
Leopárd 2A4 "B" tech páncél.
Szemből 300-400 mm KE védelem 70%-nyi felületen. A maradék 30%-nyi felületen nincs 300 mm a KE védelem!

Ennyit a Leopárdról.... Rohadtul unom már....
(Esküszöm nem utáltam a német tankokat, de lassan kezdem gyűlölni őket.....)

 

[Törölt tag 1945]

(Sajnos nincs meg az egész szöveg...)

Felhívném a figyelmet a ceruzával írt megjegyzésre is!

A DM23 átütése is szerepel az anyagban.
...
A DM23-re 200 méteren 400-420 mm RHA-t adnak meg, a BM-22-s ezen a távon 440 mm-t tudott (2 km-n 380 mm RHA)

És innentől pont hogy hiteltelen ez a fejléc (és minősítés pecsét) nélküli gépelt papírlap, amit egy orosz fórumozó jelentetett meg, hogy az igazát bizonygassa.
1. lapon középen - Leo2 60°-ban védett a DM23-assal szemben
2. lapon - a DM23 átütése 400-420mm
1. lapon - ezután leírja hogy a Leo2 védettsége KE 350mm???

Miközben a DM23 az orosz tankönyv* szerint (480mm):

*Средства поражения и боеприпасы: Учебник
А.В. Бабкин, В.А. Велданов, Е.Ф. Грязнов и др.; Под общ. ред. В.В. Селиванова.
МГТУ им. Н.Э. Баумана,
2008.

 

[Avtomat]

NERA illetve ERA páncélok becslése RHA ekvivalencia szerint fingreszelés, mert mind a NERA, mind a penetrátor kialakításától és az abban felhasznált anyagoktól függően drámaian változik a penetráció.
Az adott NERA illetve nyíl pontos felépítésének ismerete nélkül gyakorlatilag időpocsékolás az egész.

 

[Törölt tag 1945]

Másik orosz könyv* szerint:
(nagyjából ugyanazok az értékek)

*Частные вопросы конечной баллистики
В.А. Григорян, Н. Белобородько, Н.С. Дорохов и др.; Под ред. В.А. Григоряна.
Изд-во МГТУ им. Н.Э. Баумана,
2006.

 

[fip7]

És innentől pont hogy hiteltelen ez a fejléc (és minősítés pecsét) nélküli gépelt papírlap, amit egy orosz fórumozó jelentetett meg, hogy az igazát bizonygassa.
1. lapon középen - Leo2 60°-ban védett a DM23-assal szemben
2. lapon - a DM23 átütése 400-420mm
1. lapon - ezután leírja hogy a Leo2 védettsége KE 350mm???

Miközben a DM23 az orosz tankönyv* szerint (480mm):

Ismét senkit nem megbántva olvasd el újra....
Melyik Leopárdé is?
A DM23 átütését 400-420 mm körülire becsülik. (A HEAT 750-800 mm....)
A Leopárd 2 (1988 fejlesztett varriáns) KE védelmét 400-420 mm-re Becsülik..... (HEAT 750-800 mm ugyan úgy)
Ez véletlen lenne

A Leopárd 2-őt 1979-ben kezdik gyártani, a DM23-at 1983-ban....
1000%, hogy a Leopárd 2-s tervezésekor nem határozták meg azt, hogy védjen a még a Leopárd 2 gyártása után 4 évig nem is létező DM23 ellen.
Ellenben az 1988-s változatéval ahol számoltak már ezzel a támadó erővel a túloldalon is.

(UI.: Attól, hogy valamin nincs ott a "Top Secret-Eyes Only" felirat még nem biztos, hogy kamu.... Sőt...)
Lehet velem van a baj, de az az írás 100%-ig egyértelműen az 1988-utáni Leopárd 2-s elemzése lehet.

Illetve másik forrás is leírja azt, ami ceruzával itt is szerepel: A Chieftain Stillbew KE védelmét jobbnak tartják, mint a Leopárd 2-ét.
E mellet senkink nem tűnt fel, hogy a Challenger 1 páncélvédelme is föl van tűntetve a lapon. Gondolom valami gonosz konspiráció részeként.

 

[Kurfürst]

• Mivel kb. a háború legvégéig nem volt tömeges Párduc, ezért a Pz IV változatokkal szemben elég jól helytálltak a kortárs M4 változatok...

Nope, 44-re tömegesen vetették be. A páncéloshadosztály két egyik páncélos ezrede közül az egyik Párduc, a másik Panzer IV. Hadrendben és a gyakorlatban is. Nem véletlenül volt Párduc pánik az usákoknál Normandiában.. nem számítottak rá, hogy tömegesen fog szembejönni, olaszországi tapasztalatok alapján azt hitték.

Vesd össze 76 mm-es Sherman elterjedését - Normandiában még egy sem szállt partra, az Ardennekre kb. csak minden 4. volt hosszúcsövű, a háború legvégére érték el az 50%-ot!

• A balfasz sztereptípiákkal ellentétben a wet storage kialakítása után az egyik legbiztonságosabb hk a személyzet számára az M4 lett...

Ez nagyon szép, csak a páncélzat a fenyegetéssekel szemben elégtelen volt (pedig 42 óta tudták, hogy a németek úgy lövik át akárhonnan, ahogy akarják). Az egy dolog hogy nem robban fel könnyen a kései változat, de ha ugyanúgy bemegy a német páncéltörő gránát és fasírtot csinál a személyzetből, gyenge vígasz hogy de legalább nem robbantál fel.

Az a helyzet maga a harckocsi eleve egy gyenge konstukció volt, ami a jenkik tapasztalatlanságából és felkészületlenségéből adódott, különféle toldozgatásokkal foltozgatásokkal hoztak fel nagyjából elfogadható szintre, a háború végére.

• Lehet azzal a dumával jönni, hogy Tiger és Jadpanther, de ezzel szemben a realitás az, hogy ezek erős túlzással a fehér elefánt szintjén voltak.

Speciális harckocsik, speciális szerepkörben. Az igazi mumus a Panther volt, mert az kb. mindig jött szembe.

• Egy angol harckocsizó könyvét olvasva érdekes kép rajzolódik ki, hogy erős páncél ide van oda, a HE gránátok seregével sokszor elkergették a Tigereket és Párduocokat a fenbe vagy a lánctalp szakadás miatt hátrahagyták azokat. Ennyit a fene nagy mítoszról. Tehát szép szép a technikailag penge hk....
  ....amit nem lehet érdemben sorozatgyártani.

Kényszermegoldások, ez kb. olyan, mint amit a magyar Turánok adtak elő kínjukban a T-34-esek ellen, amit nem tudtak átütni.

A Tiger speciális harckocsi volt speciális szerepkörre, soha nem akarták nagy sorozatban gyártani. A Panthert sorozatban gyártották, futószalagon.

• Az, hogy a balfasz átlapolt görgők miatt terepen hányszor akadtak el a szuper német hk-k, inkább ne is beszéljünk.

Tényleg ne, mert marhaság.

• Valahol vicces, hogy a műveleti területén ilyen előfordulhat ilyen gyakran.

Milyen gyakran? A mesében?

• Mintha egy hal nem tudna úszni és uszonyt kell cserélnie attól függően, hogy hol mozog... Ugye a lánctalpak...

Az, hogy ha neked egy 10 pontos skálán neked csak a 8/10-es Panther létezik, azzal én nem tudok mit kezdeni...

 

[aquarell]

Tekintettel arra, hogy összesen kb 6000 Panthert épitettek 1943-45 között, azert nem lehet azt mondani, hogy " az mindig jött szembe". Már csak azert sem, mert ugye 2 front volt.
Nagyobb volt a valószinűség, hogy egy Panzer IV jön szembe.
Ez a 6000 db eltörpûl a szövetségesek által gyártott harckocsik számához képest, ami ennek a számnak több mint 10szerese volt.
Csak a megfogalmazàst kifogàsolom.

 

[Avtomat]

Ez nagyon szép, csak a páncélzat a fenyegetéssekel szemben elégtelen volt (pedig 42 óta tudták, hogy a németek úgy lövik át akárhonnan, ahogy akarják). Az egy dolog hogy nem robban fel könnyen a kései változat, de ha ugyanúgy bemegy a német páncéltörő gránát és fasírtot csinál a személyzetből, gyenge vígasz hogy de legalább nem robbantál fel.

Az M4 1942-ben gyakorlatilag minden szempontból felülmúlta a kortárs német harckocsikat. Persze kényelmes azt képzelni, hogy minden német harckocsi 42-től fogva minimum 7.5cm-es KwK40-el volt szerelve, de a valóság az, hogy az 5cm-es dominált, amit a Sherman röhögve kibírt elölről.
Ezzel szemben a Pz III / IV egyáltalán nem bírta ki az amerikai 75mm-es löveg tüzét harcászati távolságon belül.

Az a helyzet maga a harckocsi eleve egy gyenge konstukció volt, ami a jenkik tapasztalatlanságából és felkészületlenségéből adódott, különféle toldozgatásokkal foltozgatásokkal hoztak fel nagyjából elfogadható szintre, a háború végére.

Az M4 "gyenge konstrukció".
Ezt el kell tenni egy humorosba.

 

[Negan]

Szerintem az elméleti értékek irányadóak.A gyakorlati tapasztalat meg a valóság bizonyossága.

 

[speziale]

Persze mint mondtam lehet én a hülye csak hát több forrás is mást állít:
(Sajnos nincs meg az egész szöveg...)

Felhívném a figyelmet a ceruzával írt megjegyzésre is!

A DM23 átütése is szerepel az anyagban.
Itt felhívnám a figyelmet arra, hogy a DM33 tudott 500 mm RHA körül! A mai DM33A4 tud 600 mm RHA-t. RHA-ban mérve a szovjet 3BM22-s nagyon közel van a DM23-hoz.
A DM23-re 200 méteren 400-420 mm RHA-t adnak meg, a BM-22-s ezen a távon 440 mm-t tudott (2 km-n 380 mm RHA)

Másik forrás, piros négyzet fölötti rész az érdekes nekünk. Vagyis Leopard 2 vs. Chieftain....

Persze az angolok hülyék, és félre informáltak arról, hogy az általuk kifejlesztett NERA mit tudhat a Leopárd 2-be beépítve, amiről persze biztosan nem volt infójuk....
Akkor nézzük a svédeket akik lőttek is:

A svédek a tesztekhet WHA szerkezetű, DM33-ra hajazó modern, monolit lövedékeket használtak a tesztekhez.
Az eredmény fentebb!
Leopárd 2A4 "B" tech páncél.
Szemből 300-400 mm KE védelem 70%-nyi felületen. A maradék 30%-nyi felületen nincs 300 mm a KE védelem!

Ennyit a Leopárdról.... Rohadtul unom már....
(Esküszöm nem utáltam a német tankokat, de lassan kezdem gyűlölni őket.....)

Véleményem szerint ezekkel a forásokkal a következő a gond:

1) az angol forrás említ egy értéket: 350mm (from frontal arc)....azért ez így önmagában nagyon nehezen értelmezhető dolog...ugyanakkor mivel neked egy számításra kijött valami hasonló, akkor már is az van, hogy "alátámasztja a számítást"
csak ugye az a baj, hogy te nem frontal arc-on számítottad, hanem a frontpáncélra merőlegesen, ami 35 fokos szöget jelent....vagyis még a te számításod alapján is a frontal arc védelem a torony azon részén 415mm!! vagyis elég nehéz azt mondani, hogy a 2 összhangban van..

továbbá az is kérdés, hogy a svéd teszt alapján szemből a felület 20%-a védett 4-500mm között...ami ugye lehet 410 meg 480mm is akár...na de akkor ez pontosan hogyan is ér össze a 350mm-el??

2) a svéd teszt..

itt ugye megint keverednek a dolgok...itt ugyanis az adott szögből elérhető célfelület %-ban adja meg, hogy mekkora része védett a tanknak...máshogy nehezen jöhetne ki, hogy 30 fokos szögből a felület nagyobb aránya védett 400-500mm közötti mértékben, mint szemből (ugyanis a 30 fokból jövő lövés a torony frontrészére kb. merőlegesen jönne)

te meg ugye egy ponton számoltad ki a védettséget...ott ahol a lenti ábra szerint a LOS 860mm...

http://btvt.narod.ru/raznoe/leopard2/Leo2a4/img026.jpg

namost a teszt alapján szemből a felület kb. 20%-a védett 4-500mm között...a kérdés az, hogy azok a részek, ahol 860mm a LOS, azok mekkora részét teszik ki a homlokfelüleletnek..abban meg ez az ábra segíthet

http://www.steelbeasts.com/sbwiki/images/b/b8/Leopard2A4_LOS.jpg

kiegészítve annyival, hogy a jobb oldalon, ahol a periszkóp van rosszul van berajzolva az a zöld négyzet, mert csak a periszkóp alatti részen van meg a 860mm LOS...namost ezek alapján számomra teljesen reális az, hogy ezek a felüleletek nem nagyobbak, mint a felület 20%-a (sőt szerintem kisebbek, ami azt jelenti, hogy a front rész egyéb részein is van még 4-500mm elleni védelem)

és akkor abba megint ne menjünk bele, hogy a DM33 amivel azt a tesztet végezték fényévekkel fejlettebb penetrátor annál a 3bm22-nél, ami ellen a 70-es évek második felében reálisan tervezhették...nyers RHA értékekben nincs köztük óriási eltérés, csak hát még szerinted is a 3BM22-őt simán eltörhette a NERA
ez pont olyan mint a kontatk5...annak is l*fasz vastagsága mégis eltörte a penetrátorokat...és a DM53 nyers RHA értékben nem jelentett túl nagy előrelépést a DM33-hoz képest, de mivel azt már nehéz ERA ellen tervezték az mégis átütötte a kontatk5-öt, míg a dm33 nem...namost akkor a kontakt5 RHA értéke mennyi? hát a dm33 ellen kurva nagy...a dm53 ellen meg kb. 0

3) valójában még a te számítási metódusodat követve sem jók a számaid...ugyanis a NERA blokkban nem 45 hanem 30 fokban vannak döntve azok a lapok...ez a te számaidhoz önmagában +60mm-et adna...vagyis a 350mm-ből lesz 410mm...merőleges becsapódás esetén...szemből ez meg 410*1,18=483mm...és akkor a titán-wolfrám ötvözetről ami a Leo2A4-től volt még nem is beszéltünk

ellentmond ez a svéd tesztnek? szerintem nem...mert ugye a 4-500mm közötti védettség lehet 410 meg 480mm is...szóval simán lehet, hogy a torony azon a részén ahol te a védelmet kiszámoltad volt 480mm körül a szembeni védelem...

 

[Negan]

.namost akkor a kontakt5 RHA értéke mennyi? hát a dm33 ellen kurva nagy...a dm53 ellen meg kb. 0

Erről nekem az RPG29 duálfeje jut eszembe,ami papiron 750mm RHA átütésre képes.Gyakorlatban meg kb mindent átütött,olyanokat is,amit elméletileg nem tud-és ezen még maguk az oroszok is csodálkoznak....

 

[dudi]

Tekintettel arra, hogy összesen kb 6000 Panthert épitettek 1943-45 között, azert nem lehet azt mondani, hogy " az mindig jött szembe". Már csak azert sem, mert ugye 2 front volt.
Nagyobb volt a valószinűség, hogy egy Panzer IV jön szembe.
Ez a 6000 db eltörpûl a szövetségesek által gyártott harckocsik számához képest, ami ennek a számnak több mint 10szerese volt.
Csak a megfogalmazàst kifogàsolom.

Pz IV-ből 6500db-t gyartottak 5 vagy 6 év alatt, Párducból meg 6000-et 2,5 év alatt...

 

[speziale]

Amúgy nem, nem arról beszélek, hogy a stadiametrikus > sztereoszkóp

Ez világos. nem is gondoltam mást.

- hanem arról, hogy a nyíllövedéket tekintve a kettő közötti különbség 2km alatt teljesen lényegtelen a nyíllövedék ballisztikai tulajdonságai miatt.

Itt a következő a probléma...
tegyük fel 1,5km-en a stadiometrikus távmérő hibája mondjuk 100 méter. Ez ugye 7%, ami szerintem teljesen reális, tekintetbe véve, hogy a sokkal fejlettebb TPD-2-49 hibája is 3%. Mondjuk a nyíllövedék esik 100 méteren 20 cm-t.
Egy Leo1 hatásos célfelülete szemből 1,9-2m. Vagyis ez a 20 cm 10-11%-kal csökkenti a találat valószínűségét. Mondjuk ha 50% a first hit probabilty azt 45%-ra csökkenti.
másrészt azért elfelejtjük, hogy a 60-as évek apfsds-ei még nagyon-nagyon messze vannak a mai kor ballisztikai tulajdonságaitól (pl l/d arány)

Másrészt te azt állítottad, hogy az apfsds miatt a t62 óriási előnyben van...
hát ha hihetünk a tankokgrad forrásainak, akkor a Leo1 first hit probability-je apsds ide-vagy-oda még így is nagyobb 1,5km-en

ilyetén a dolgot akár úgy is felfoghatjuk, hogy a szovjetek az apfsds-el csak kompenzálták a tűzvezetésben lévő hátrányukat...persze amellett, hogy ne feledkezzünk meg az apfsds jóval borsosabb áráról és csőkoptató tulajdonságáról...mert az egy dolog, hogy az első 10 lövés után mit tud a löveg...de azért az sem elhanyagolható, hogy a 30. után hol áll az eredeti állapothoz képest

Csak hát az a bibi, hogy a T-62-be nyílból málháztak a legtöbbet, mert az volt az elsődleges páncélosok ellen használandó lőszerfajta.

ez biztos? csak mert @Hpasp szerint nálunk még a 80-as években is alig volt apfsds lőszer...persze lehet, hogy a szovjet elit hadosztályoknál volt elég belőle...csak akkor meg kilyukadunk oda, hogy a szovjet elit és az átlag csapatok között óriási volt a szakadék...és apfsds nélkül a t62 meg t55 a stadiometrikus távmérőjével valszeg reménytelenül pontatlan volt....

Annyira számít a nyílnak a távmérés, hogy a sztereoszkópos távmérős és már stabilizátorosra alakított M60A1 AOS még mindig olyan találati rátákat produkál, mint a T-62-es több mint tíz évvel azelőtti stabijával meg sztereoszkóp nélkül.
Nem tudom miért gondoltad, hogy ezzel valahogy igazad lesz, mert az ott leírtak pont hogy téged cáfolnak meg.

itt egy pillanatra menjünk vissza ahhoz a T62/M60 ábrához...

eleve ha azt megnézed, akkor az kill probabilty, aminek csak áttételesen van köze a hit probability-hez (a tűzvezető rendszer minőségét ugyanis az utóbbi jellemzi)...simán lehet, hogy az, hogy a t62-nek 1km-en belül láthatóan nagyobb a kill probability-je, az az apfsds nagyobb átütő erejének köszönhető...

továbbá szerintem nagyon kell vigyázni azzal, hogy egy ilyen ábrából milyen következtetést vonsz le, anélkül, hogy tudnád pontosan hogyan is készült...
ilyen görbéket ugyanis @molnibalage is csinált csupán a löveg/lőszer szórások alapján...
vagy ugye az is lehet, hogy kimentek a lőtérre és lőttek 500-750-1000m- stb-re kihelyezett célokra mondjuk 30-at/40-et és abból számoltak...na csak milyen célokra? az m60 esetében t62 méretűre a t62 esetében meg M60 méretűre? vagy mindkét esetben egy 2,3*2,3m-es célra...csak mert ugye első esetben arról beszélünk a t62 kisebb homlokfelülete miatt, hogy ugyanolyan hit probability-hez az M60-nak jobb tűzvezetéssel kell rendelkeznie...(ez viszont a harctéren fedezék kihasználással, hull down pozícióval, amit ugye a nyugati hk-k a nagyobb negatív ágyú kitérítés miatt jobban ki tudnak használni, stb-vel ellensúlyozható...ellenben a t62 rohadt szűkös belsejével nem tudsz mit kezdeni)...de ugye ha ismert távra lévő célra lőnek, akkor megint csak nem jelenik meg a távmérés problematikája
szóval azért van itt megannyi kérdés, ami azért erősen befolyásolja a levonható következtetést...

a másik dolog meg az, hogy a szovjetek kisméretű frontális támadásra kihegyezett roham hk-kat építettek...nyugaton viszont alapvetően védelmi harcra optimalizált hk-t építettek...
szerintem te sem gondolod komolyan, hogy a németek csak azért, hogy jó drága legyen raktak bele olyan távmérő optikát a leo1-be aminek még a többi nyugati hk is csak köszönhetett? Vagy lehet ahhoz köze, hogy a HESH lőszer átütése a távolság növekedésével kevésbé csökken mint egy apds-é...viszont a beesési szögre, vagyis a pontos távmérésre érzékeny...
nem lehet, hogy a németek a Leo1-el egy olyan tankot akartak, amivel a lehető legnagyobb távolságból meg tudják kezdeni a célleküzdést?

 

[Törölt tag 1945]

... Csak hát az a bibi, hogy a T-62-be nyílból málháztak a legtöbbet, mert az volt az elsődleges páncélosok ellen használandó lőszerfajta.

ez biztos? csak mert @Hpasp szerint nálunk még a 80-as években is alig volt apfsds lőszer...persze lehet, hogy a szovjet elit hadosztályoknál volt elég belőle...csak akkor meg kilyukadunk oda, hogy a szovjet elit és az átlag csapatok között óriási volt a szakadék...és apfsds nélkül a t62 meg t55 a stadiometrikus távmérőjével valszeg reménytelenül pontatlan volt....

Ezt nem állítottam. Volt BM9 lőszer a T-72-eshez bőven 79-től.
T-62 egyáltalán nem állt VSz szolgálatban a szovjeteken kívül.

 

[speziale]

Ezt nem állítottam. Volt BM9 lőszer a T-72-eshez bőven 79-től.
T-62 egyáltalán nem állt VSz szolgálatban a szovjeteken kívül.

Nem konkrétan a t62-re mondtam hanem úgy általában a hk lőszer kiszabatban kevés volt az apfsds

 

[molnibalage]

Ezt nem állítottam. Volt BM9 lőszer a T-72-eshez bőven 79-től.
T-62 egyáltalán nem állt VSz szolgálatban a szovjeteken kívül.

Cseheknel sem?