Harckocsik harctéri alkalmazása

De ha nem,akkor a II.vh-ban a magyar Árpád vonal meg azt mutatja,hogy milyen jol lehet védekezni hegyi terepen.
Igen,van egy alapfeltételezésem,hegy a NATO csapatok akarnak,és szivósan harcolnak is.Ha ez téves,akkor minden más okoskodásom is téves.
De a hegyekben és a holland csatornavidéken,meg a Ruhr vidék nagyvárosaiban maga a terep akadályozza a lendület fentartását.A legfontosabb elónyét veszti el,páncélostömegének lökőerejét.Másik előnye,a rendkivűl erős tüzérsége meg még akár ellene is fordulhat.Mert nem megtisztitja vele maga elött az utvonalat,hanem lerombolja.
Plusz a beszűkűlt manőverlehetőségek miatt nem tudja kihasználni a létszámfölényét.Nincs meg hozzá a manővertér.Mig az északi sikon egy hadosztály/hadtest szét tud bontakozni,hogy aztán egy koncentrikus támadásban súlypontot képezni,addig a hegyekben a járható utvonalakon többlépcsós harcrendben tud csak támadni.Ezzel a védőnek lehetősége van részenként felfogni a támadást.
De szerintem még a szovjet hk-k konstrukciója is a sikvidék lendületes rohamokat lehetővé tevő terepén van előnyben a nyugatiakhoz képest,de a hegyvidékeken meg hátrányban.
Miért gondolod, hogy a nagyvárosoknál leállnak ostromolni az előretörő erők?
Megkerülik és bekerítik őket, majd a másodlépcsősök foglalkoznak ezzel.
Gondoljunk bele, hogy mennyi haszna van egy városban rekedt sok ezer katonának, melyet elhagyott a front . Halál fia mind, és nem avatkozik a frontba, ahol sokkal hasznosabb lenne. Elfelejtettük Sztálingrád meg Budapest példáját?
A csatornavidékről meg vízakadályokról meg annyit, hogy most már tudod, a NATO-val ellentétben miért volt úszóképes vagy vízalatti átkelés képes szinte az összes gépük.
 
Miért gondolod, hogy a nagyvárosoknál leállnak ostromolni az előretörő erők?
Megkerülik és bekerítik őket, majd a másodlépcsősök foglalkoznak ezzel.
Gondoljunk bele, hogy mennyi haszna van egy városban rekedt sok ezer katonának, melyet elhagyott a front . Halál fia mind, és nem avatkozik a frontba, ahol sokkal hasznosabb lenne. Elfelejtettük Sztálingrád meg Budapest példáját?
A csatornavidékről meg vízakadályokról meg annyit, hogy most már tudod, a NATO-val ellentétben miért volt úszóképes vagy vízalatti átkelés képes szinte az összes gépük.
Osnabrücköt vagy Hamburgot simán elszigetelik és maguk mögött hagyják.De a Ruhr vidék nagyvárosai szinte (meg sokk helyütt gyakorlatilag is) összeérnek.És Sztálingrád megállitotta a német elórenyomulást,Bp meg feltartotta a szovjetét.Hegyvidéki városok meg többnyire az egyetlen járható (nehéz technikával) útvonalon vannak,nemnagyon lehet őket megkerülni.
Holland csatornavidék mesterséges partoldalai meg nem igazán teszik lehetővé az egyszerű partváltást.És rengeteg van belőlük.Plusz elárasztották volna a védvonalat,mocsarasitva a tájat.Lábon már nem,úszva még nem lehet haladni rajta.Mint a Tisza vagy a Dráva völgye a szabályozás elött.

Egyáltalán nem becsülném le a szovjet harckocsikat.Éppen csak a változó körülmények hol az előnyeiket segitették,máshol meg a hátrányaikat hozták előtérbe.
 
Osnabrücköt vagy Hamburgot simán elszigetelik és maguk mögött hagyják.De a Ruhr vidék nagyvárosai szinte (meg sokk helyütt gyakorlatilag is) összeérnek.És Sztálingrád megállitotta a német elórenyomulást,Bp meg feltartotta a szovjetét.Hegyvidéki városok meg többnyire az egyetlen járható (nehéz technikával) útvonalon vannak,nemnagyon lehet őket megkerülni.

Nagyvárosokat simán leatomozták volna, miközben a főerők elkerülik, és a következő lépcső esetleg foglalkozik velük.
Nem bohóckodtak volna városi harccal.
wojna-IIIUW-NATO.jpg
 
Nagyvárosokat simán leatomozták volna, miközben a főerők elkerülik, és a következő lépcső esetleg foglalkozik velük.

wojna-IIIUW-NATO.jpg
Ezért nem lett III.vh.Mert akárhogy csavarták mindkét oldalon,mindig totális atomháború jött ki belőle.Igy meg egyszerűen értelmetlen háborúzni.
De mi most merőben hipotetikusan egy atomfegyverek nélkül megvivött háború lehetőségein agyalgunk.
 
Akkor probléma, ha a harckocsi a torony zárt állapotában kifordul - ekkor az irányzó elveszti a célt. A parancsnok viszont követheti saját optikájával.
Ez igaz, de az nem stabilizált.

A probléma (alacsony a tűzgyorsaság a T-62-nek) összetett ami szerintem abból fakad, hogy próbálták minimalizálni a méreteket. Azért van a specialis hüvelykivető, mert nincs hely az üres hüvelynek még átmenetileg sem, emiatt csökken a tűzgyorsaság, mert a hüvelykivető lassabb mintha csak egy zsákba pottyanna a hüvely. A következő probléma az, hogy nincs lőszer a toronyban (vagy csak pár db), azaz nincs készenléti lőszer hanem a teknőből kell tölteni a löveget. Ezzel nem az a legnagyobb baj, hogy lassabb, hanem az, hogy szerencsétlen esetben (ha mar fogyóban a lőszer) nem minden toronyállásnál éri el a töltő a lőszert. A harmadik probléma pedig az, hogy amíg be nem töltött a töltő nem foroghat a torony vagy amig forog a torony nem tölthet a töltő. Összegezve a T-62-vel nem tudsz egymasután gyorsan különböző célokat leküzdeni ami kis távolsagon nagyon komoly hátrány.
 
Akkor probléma, ha a harckocsi a torony zárt állapotában kifordul - ekkor az irányzó elveszti a célt. A parancsnok viszont követheti saját optikájával.
Ami pedig az iranyzó optikát illeti, minden löves után vagy elveszti a célt vagy kapcsolhat vissza kisebb nagyításra és ebben az esetben vagy szerencséje van és nem veszti el a célt vagy nincs szerencséje és igen. Nem véletlen lett a következő optika stabilizált a csőtől függetlenül.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Ezért nem lett III.vh.Mert akárhogy csavarták mindkét oldalon,mindig totális atomháború jött ki belőle.Igy meg egyszerűen értelmetlen háborúzni.
De mi most merőben hipotetikusan egy atomfegyverek nélkül megvivött háború lehetőségein agyalgunk.
Túl van lihegve. Tudták hogy konvencionális fölényben vannak, tudták, hogy nagyvárosok elleni atomcsapás azonnali és totális válaszcsapást von maga után, és azt is, hogy még a nagyobb harcászati atomfegyver használat is vonhat ilyet maga után. Innentől kezdve minek kezdeményeznének atomhasználatot?
De erről már volt szó itt is.
 
Túl van lihegve. Tudták hogy konvencionális fölényben vannak, tudták, hogy nagyvárosok elleni atomcsapás azonnali és totális válaszcsapást von maga után, és azt is, hogy még a nagyobb harcászati atomfegyver használat is vonhat ilyet maga után. Innentől kezdve minek kezdeményeznének atomhasználatot?
De erről már volt szó itt is.
Ebben tökéletesen egyetértek veled! A másik pedig az, hogy nem területet akartak szerezni, az van az oroszoknak elég. Nincs értelme elfoglalni egy atomsivatagot.
 
Túl van lihegve. Tudták hogy konvencionális fölényben vannak, tudták, hogy nagyvárosok elleni atomcsapás azonnali és totális válaszcsapást von maga után, és azt is, hogy még a nagyobb harcászati atomfegyver használat is vonhat ilyet maga után. Innentől kezdve minek kezdeményeznének atomhasználatot?
De erről már volt szó itt is.
Ebben tökéletesen egyetértek veled! A másik pedig az, hogy nem területet akartak szerezni, az van az oroszoknak elég. Nincs értelme elfoglalni egy atomsivatagot.
Szerintem pontosan ezért nem volt nyilt háború,"csak" HH.Hagyományos fegyverekkel akárhogy csűrték-csavarták,mindig eljött az a pont,ahol bejött az atomfegyver.Vagy azért,mert nem tud másképpen áttörést elérni,vagy azért,mert nem tudja azt másképpen megakadályozni.Onnantol meg már elég nehéz lett volna a szart visszalapátolni a lóba.
 
Túl van lihegve. Tudták hogy konvencionális fölényben vannak, tudták, hogy nagyvárosok elleni atomcsapás azonnali és totális válaszcsapást von maga után, és azt is, hogy még a nagyobb harcászati atomfegyver használat is vonhat ilyet maga után. Innentől kezdve minek kezdeményeznének atomhasználatot?
De erről már volt szó itt is.

Egen, minősített doktrínai találgatások helyett a tények...

Amíg Magyarországon a hatvanas évek közepén három helyszínen kevesebb mint ötven, a hetvenes években négy helyszínen mintegy kétszáz, addig a nyolcvanas évek végére immáron hat helyszínen több mint ötszáz atomtöltetet tároltak a Magyar Néphadsereg, és a hazánkban állomásozó Szovjet Dél-Hadseregcsoport alakulatai számára. A fenti mennyiségen felül még további töltetek utánszállítását a Kárpátmelléki Ivano-Frankovszk-16 megerősített tárolóiból tervezték.
 
Egen, minősített doktrínai találgatások helyett a tények...

Amíg Magyarországon a hatvanas évek közepén három helyszínen kevesebb mint ötven, a hetvenes években négy helyszínen mintegy kétszáz, addig a nyolcvanas évek végére immáron hat helyszínen több mint ötszáz atomtöltetet tároltak a Magyar Néphadsereg, és a hazánkban állomásozó Szovjet Dél-Hadseregcsoport alakulatai számára. A fenti mennyiségen felül még további töltetek utánszállítását a Kárpátmelléki Ivano-Frankovszk-16 megerősített tárolóiból tervezték.
A felhalmozástól függetlenül még helytálló a fenti eszemefuttatás is.
 
Ebben tökéletesen egyetértek veled! A másik pedig az, hogy nem területet akartak szerezni, az van az oroszoknak elég. Nincs értelme elfoglalni egy atomsivatagot.
De igen.
A Szovjetek nem feltétlenül azért támadtak volna, hogy terjesszék a kommunizmust és bekebelezzék Nyugat-Európát. Hanem mert a NATO gazdasági fölénye miatt egy elhúzódó anyagcsatát nem tudtak volna megnyerni. Nem véletlenül terveztek olyan gyorsan előrenyomulni a Rajnáig és/vagy az Atlanti-Óceánig: ha felpörög az amerikai hadigazdaság a NATO később fut ki a gőzből, mint a VSz.
Ha egy szétbombázott Nyugat-Európát foglalnak el, de ezzel ellehetetlenítik az amerikai(&Britt&stb) utánpótlás beérkezését, az bőven megérte volna nekik.

(kivéve persze ha a SzU belterületeit leatomozzák, végülis ezért nem is lépték meg)
 
De igen.
A Szovjetek nem feltétlenül azért támadtak volna, hogy terjesszék a kommunizmust és bekebelezzék Nyugat-Európát. Hanem mert a NATO gazdasági fölénye miatt egy elhúzódó anyagcsatát nem tudtak volna megnyerni. Nem véletlenül terveztek olyan gyorsan előrenyomulni a Rajnáig és/vagy az Atlanti-Óceánig: ha felpörög az amerikai hadigazdaság a NATO később fut ki a gőzből, mint a VSz.
Ha egy szétbombázott Nyugat-Európát foglalnak el, de ezzel ellehetetlenítik az amerikai(&Britt&stb) utánpótlás beérkezését, az bőven megérte volna nekik.

(kivéve persze ha a SzU belterületeit leatomozzák, végülis ezért nem is lépték meg)
Európa nélkül csak siman az amerikaiakkal sem bírták volna tartani gazdaságilag a lépest a szovjetek. Így nézve leatomozni Európát csak hátráltatta volna őket, mert az a gyár vagy ember nekik sem termel amit elpusztítanak.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and LMzek 2.0
Egen, minősített doktrínai találgatások helyett a tények...

Amíg Magyarországon a hatvanas évek közepén három helyszínen kevesebb mint ötven, a hetvenes években négy helyszínen mintegy kétszáz, addig a nyolcvanas évek végére immáron hat helyszínen több mint ötszáz atomtöltetet tároltak a Magyar Néphadsereg, és a hazánkban állomásozó Szovjet Dél-Hadseregcsoport alakulatai számára. A fenti mennyiségen felül még további töltetek utánszállítását a Kárpátmelléki Ivano-Frankovszk-16 megerősített tárolóiból tervezték.
Minősített doktrínai "találgatások" helyett 70-es évekbeli térképek és 80-as évekbeli raktár feltöltöttségi adatok alapján találgatunk a legmagasabb körökben meghozandó katona-politikai döntésről. Oké.

Ezt már átbeszéltük, forrásokkal együtt. A szovjet vezérkari akadémia anyagaiban feketén fehéren benne van, hogy preferálják az atomfegyverek nélküli szcenáriót, de ha az ellenség harcászati atomfegyvereket vet be, akkor ők is így fognak tenni. Ugyanekkor ezt az "eszkalációt" próbálják az adott földrajzi területre limitálni, és csak hadműveleti-harcászati atomfegyverek használatával. Ebbe pont, hogy beleillenek pl a 152-es atom gránátok, hisz ezek nem pukkannak olyat, mint mondjuk egy Elbrusz atomtöltettel.
 
  • Tetszik
Reactions: ghostrider
Minősített doktrínai "találgatások" helyett 70-es évekbeli térképek és 80-as évekbeli raktár feltöltöttségi adatok alapján találgatunk a legmagasabb körökben meghozandó katona-politikai döntésről. Oké.

Ezt már átbeszéltük, forrásokkal együtt. A szovjet vezérkari akadémia anyagaiban feketén fehéren benne van, hogy preferálják az atomfegyverek nélküli szcenáriót, de ha az ellenség harcászati atomfegyvereket vet be, akkor ők is így fognak tenni. Ugyanekkor ezt az "eszkalációt" próbálják az adott földrajzi területre limitálni, és csak hadműveleti-harcászati atomfegyverek használatával. Ebbe pont, hogy beleillenek pl a 152-es atom gránátok, hisz ezek nem pukkannak olyat, mint mondjuk egy Elbrusz atomtöltettel.
Hádeértsdmegazoroszgonosz.
 
A jófiú, és a gonosz szerintem nem egészen átfedő fogalom szerintem. Nem voltak jófiúk. Nem sajnálom, hogy megbukott az ideológiájuk. De kegyetlenek, vagy gonoszak se voltak.
Mi kell a sztálini terrorhoz? Mi kell a csernobili katadztrófa eltusolásának megpróbálásához?
Mert, ha nem kegyetlenség vagy gonoszság akkor mi?
 
Mi kell a sztálini terrorhoz?
Egy paranoid elmebeteg diktátor, és egy torz rendszer.
Ettől szerjózsa gonosz lesz, aki a terveket alkotja?

Mi kell a csernobili katadztrófa eltusolásának megpróbálásához?
Arcbőr. Gonoszság, vagy kegyetlenség akkor lenne, ha hagynák az egészet égni. De nem tették. Ami azt illeti Fukoshimát hasonló arcbőr, és ostobaság kellett. Mégse gondolnám a japán népet kegyetlennek, vagy gonosznak.
 
Európa nélkül csak siman az amerikaiakkal sem bírták volna tartani gazdaságilag a lépest a szovjetek. Így nézve leatomozni Európát csak hátráltatta volna őket, mert az a gyár vagy ember nekik sem termel amit elpusztítanak.
Ameddig egy Óceán van köztük, nem olyan nagy probléma.
Még mindig jobb, ha senkinek sem termel, mintha az ellenségnek termelne.