Ez a TKS jégtelenítés.
A szárny és a vezérsíkok belébőélén egy vékony fémlemez van amin lézerrel nagyon apró lyukakat fúrnak. A lyukakon keresztül jégtelenítő folyadékot (glikol) préselnek ki ami leoldja a jeget
A legtöbb kisgéphez opcióként rendelhető
Ezeket csak hallomásból ismerem, mert én csak olyan kisgéppel találkoztam, amin pneumatikus jégtelenítés volt. Mondjuk azok kb. a 60-as évek technikáját képviselték.
Kis kiegészítés hozzátennék:.
Anti-icing valóban elsősorban vegyszeres az elterjedt (Fluid I-IV, az eltérés a víz-vegyszer arányban van, más más hőfokra), de alkalmaznak forró levegős lefuvatást is.
A Fluid I-IV esetében a kezelés után van egy rendelkezésre állási idő - ezen belül fel kell szállni, mert lejár az idő és a réteg nem fejti ki a hatását. Ennek van egy alapértéket, de a csapadék intenzitása ezt csökkenti. Ha lejár (sokat várt a gép a felszállásra), a kezelést újra el kell végezni.
Én meg ehhez fűznék kiegészítést: a Type I, II-IV folyadékok közt nem csak az arány a különbség. Mindegyikből lehet kérni többféle keveréket (25-75%,50-50, 75-25, vagy 100-0) hőmérséklettől függően. A Type I nem ad értékelhető rendelkezésre állási időt (Hold over Time) ezért csak akkor használják önmagában, ha a repülőről kell eltávolítani a havat, jeget, de egyébként nincsenek jegesedési körülmények (pl. sok üzemanyaggal száll le a gép és a hideg kerozin miatt jég alakul ki a szárnyon, vagy éjszaka havazott, de reggel, mikor menni kéne, süt a nap, de még ott a hó a gépen).
A kétlépcsős jégtelenítésnél első körben (de-icing) lefújják a gépről a havat, jeget Type I folyadék keverékével, majd a második körben (anti-icing) még egyszer lefújják, de akkor már Type II-IV folyadék megfelelő keverékével, amit a hőmérséklet, csapadék fajtája és a szükséges idő alapján állapítanak meg. (Legalábbis ezek a közforgalmi eljárások.)
Technikai érdekesség: a beszerzett A-319esek vezérsíkjain semmilyen jégtelenítés nincs.