R
A magyar haderő lehetséges fejlesztési irányai
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Köszi. Wikinél komolyabb oldalakon nem találtam egy tíz perces kereséssel. Még kételkedem.
R
rejsz felügyelő
Guest
The infantry is located to the rear, each seating on individual bucket seats, four facing outwards, two besides the turret and two at the rear facing inwards. They could operate their individual weapons through four pistol ports, seeing through 7 day roof periscopes and disembark using either the two doors or the electrically powered ramp. Also there were two roof hatches, hinged in the centre, that can be raised and locked in place.
www.tanks-encyclopedia.com/coldwar/France/AMX-10P.php
Na én ennyit találtam.
Eredetileg volt rajta,de hirtelen nem találok róla képet.Hasonlóan mint ennek a kisérleti kerekes változatnak,csak periszkóppal,oldalanként kettő.80as években erősitették a páncélzatot,akkor megszüntették őket.De az ülésrend maradt.
Jakérem,nem minden sereg olyan gazdag.Van akinek csak ablak,és az egyes számú szemgolyó jut.
Nem a klasszikus gépesitett harcokban van az igazi jelentősége,hanem a kisháborúkban,gerillaháborúkban.Szerbek helyében én lemásolnám a francik megoldását a VABrol,és ellátnám a lvészablakokat lehajtható páncéllemezekkel
Eredetileg volt rajta,de hirtelen nem találok róla képet.Hasonlóan mint ennek a kisérleti kerekes változatnak,csak periszkóppal,oldalanként kettő.80as években erősitették a páncélzatot,akkor megszüntették őket.De az ülésrend maradt.
Jakérem,nem minden sereg olyan gazdag.Van akinek csak ablak,és az egyes számú szemgolyó jut.
Nem a klasszikus gépesitett harcokban van az igazi jelentősége,hanem a kisháborúkban,gerillaháborúkban.Szerbek helyében én lemásolnám a francik megoldását a VABrol,és ellátnám a lvészablakokat lehajtható páncéllemezekkel
AMX 10p, kiszálltam.
Ez is AMX10 csapatszállitó,csak a kerekes kisérleti változata.Nem találok a neten róla képet,hogy eredetileg hogy nézzet ki a P változat a lőrésekkel,azért montiroztam be ezt,mert ezt találtam.Polcomon itt van a tisztek knyvtárának páncéloscsapatokrol szóló része,abban van fénykép róla nyitott lőrésekkel.AMX 10p, kiszálltam.
Ez is jó de a januári még jobb
Az első mondat szerintem úgy igaz, ha a megfelelő összeget ráköltik... nem fogom megtalálni, de ökölszabályként keringett régebben egy olyan adat, hogy a 29-esekre 17 év alatt költöttünk annyit, mint egy év alatt a Gripenekre... persze minden TV-nyilatkozatban az ment, hogy elfogadhatatlanul drága a MiG-29-es...
Van egy olyan érzésem, hogy nálunk 2db 21-est se lehetett volna reptetni abból a szánalmasan kis összegből, amit egy 29-esre fordítottak.
Az egy kicsit megkönnyítette a dolgot, hogy létezett egy jelentős alkatrész mennyiség, ami mindben benne volt... sok műszer volt közös, rádiók antennástól (ARK, Baklán, SzPO, SzRO, meg még kismillió dolog), hidraulikában, levegőrendszerben rengeteg berendezés (kézi szelepek, eh-csapok: GA-142, GA-192, stb.), sok minden használt RIO-t, kapcsolók, lámpák, kötőelemek, gyorszárak, stb...
Persze emellett volt nagyon sok dolog, ami típus specifikus volt... annak egy kicsiny részét szerintem tán meg se vettük
..( Ez csak magánvélemény, de a MiG-23-ast a lehető leghamarabb ki kellett volna szórni... és csak a 21Bisz+UM kombinációt meghagyni... )
Terminator pajtással arra jutottunk, hogy a magyar Gripen fórumba az általa belinkelt cikknek lenne itt létjogosultsága. Zanzásítottam. Aki ért angolul, az úgy is el tudja eredetiben olvasni, aki meg nem az meg ....megszívta, és marad neki ez. 
A lényeg, hogy egy volt svéd Gripen, (eredetileg Viggen) pilóta egy viszonylag kötetlen interjúban elmondta a tapasztalatait a Gripenről, és a azokról a nyugati gépekkel, amikkel ilyen vagy olyan tapasztalatai voltak.
Összefoglalva:
- A Viggenről átülve az elképesztő user interface támogatást emelte ki, ami a dog-fightban (HUD) és BVR szituban (3 szines HDD) is óriási segítséget nyújtanak, nem csak a méretükkel, de a döntéssegítő funkcióikkal (szenzor integráció, AI) is. A mögé írt szoftvert kiemelkedőnek írja le, és azt külön kiemeli, hogy folyamatosan fejleszthető.
- A légi utántöltést viszont katasztrófának írjak le (ez kollektív vélemény), főleg a csonk rossz elhelyezése miatt, cserében viszont a világ egyik legjobban manőverezhető gépének tekintik.
- Az F-16-tal összehasonlítva nem nagyon tud olyan dolgot mondani, amiben jobb lenne, mint a Gripen.
Amit mégis említ, az a - a fentiekből következően - a légi utántöltést, és a oldalra helyezett botkormányt, ami igazán kényelmes volt neki, amikor repült az F-16-tal. Különösen hosszabb repülőutakon és nagy G-s manővereknél.
- A Gripen viszont sokkal precízebben repülhető, továbbá az óriási kijelzői óriási előnyt jelentenek felhasználói szempontból.
Több alkalommal is repült gyakorlaton F-16-osok és F-18-asok ellen, és nem nagyon volt olyan, amivel meg tudták volna lepni. Az F-16 sokban hasonlított a Gripenre, de meg tudta oldani (ha egy kicsit nehezen is), hogy dog-fightban mögéjük kerüljön.
- Az F18 nagy állásszögű manőverekre képes, de egy idő után elveszíti a sebességét, és onnantól "ülő kacsa". A Gripen a manőverek közben sokkal kevesebb sebességet veszít mint a másik 2 típus.
- Az IRIS-T sisakcélzója pedig lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bármit amit látsz a látótérben, arra ki is lőheted.
- F-35 ellen még nem volt szerencséje repülni de a többi svéd pilótával együtt már alig várja, hogy a dán és norvég légierő is megkapja őket, hogy kipróbálhassák magukat ellenük.
- A pilóta kényelméről: egyedül az F-16 oldalsó elhelyezésű botkormányát hiányolja, de különben minden "király"
- Az általános manőverezésről: szinte bármilyen helyzetben kiválóan reagál és a 9G-s fordulókat is könnyedén veszi, akár gyorsan egymás után is. A power-to-weight aránya szerinte lehetne jobb, is de egy vadászpilótának ebből sosem elég. (Megjegyzem, az E pontosan ebből a szempontból fog fejlődni). Ezzel összefüggésben az emelkedési sebessége sem a legkiemelkedőbb, de viszonylag ritka az olyan szitu szerinte, amikor manapság ez komolyan számítana. A végsebesség sokkal fontosabb a BVR szitukban.
- A harcászati hatékonyságról: Már most nagyon jó, de a full digitál interface miatt a további fejlesztésekkel olyan hatékonyságnövekedések elérhetők, ami korábbi felfogás szerint elképzelhetetlen. (emlékezzünk csak a legutóbbi szoftveres upgrade mennyit dobott a radar hatékonyságán)
- A megbízhatóságra pláne nem lehet panasz. Bár statisztikát nem vezet a meghibásodásokról, de a tapasztalata alapján nem nagyon van hosszú leállás, még ha soron kívüli szervizt is igényel a helyzet. A Líbiai beavatkozás alatt nekik volt a legkevesebb bevetett gépük, ill. karbantartó személyzetük, mégis elképesztően sok bevetést teljesítettek. Ő személy szerint egyetlen elmaradt bevetésre sem emlékszik géphiba okán, pedig 50 éve nem voltak külföldi misszióban svéd gépek, pláne nem ilyen meleg körülmények között.
Megjegyzi, hogy ha nem téved akár az is lehetséges, hogy 7 perc alatt lemegy egy full turnaround (ez mondjuk erős), de sietség nélkül a 30perc teljesen normális.
- Amit hiányolt a gépből, az nagyjából az E-be belekerül. Ehhez személy szerint is hozzájárul, mert - ahogy kivettem, már a SAABnak dolgozik. Ilyen fejlesztés például a (amin meglepődtem, hogy csak most) a Missile Approach Warner, az AESA radar, AI vezérelt rakéta elkerülő rendszer, fejlesztett EW, és fejlesztett AI a döntés támogató rendszerhez (ez segít feldolgozni a légtér eseményeit a pilótának, célpontok és ellenséges erők követését), ami most már offlineban (tehát külső AWACS jellegű támogatás nélkül) is képes működni. De ez a rendszer magukra a manőverekre is javaslatot tesz, hogy elkerüljék az ellenséges rakétákat.
- A legmeredekebb bevetése akkor volt, amikor az első Líbiai bevetést repülte századparancsnokként, és mivel Sigonella repülőtéren valamiért (nem is értem) nem volt számukra kompatibilis üzemanyag, így a felszállás után egyből tankolni kellett, mivel porzott a tank. Nagy volt a nyomás, hogy minden faszán menjen és mivel nagyon határon voltak az üzemanyaggal, valamint - a korábbiakból már említették miatt - volt több elrontott tankolási kísérlet, még úgy is csak éppen hogy meg tudták tankolni a gépeket, hogy jópár biztonsági repülési szabályt át kellett hágniuk. Ezen túl már minden simán ment.
- Végén még megkérdezik az esélyeit egy lehetséges összecsapásról a Su-27-esek ellen, honvédelmi helyzetben
Válaszában tulajdonképpen azt fejti ki, hogy ha a Flankerek előnyben is lennének a repülési tulajdonságaik alapján, ezt valós helyzetben még bőven BVR szituációban (Meteorokkal, és IRIS-T-kel) kell kezelniük, amiben a Gripen fegyverrendszerei, és helyzet értékelő rendszerei miatt jelentős előnyben lennének. A túlerőre pedig a gyors turnaroundok -kal tudnak felelni (hivatkozik a svédek közútakon alapuló szükség-leszállóhelyeire).
- A még fejlesztés alatt álló modern rakétákra (pl.: K-77M) pedig csak a további fejlesztésekkel, és komoly befektetésekkel fognak tudni a svédek megfelelni.
A lényeg, hogy egy volt svéd Gripen, (eredetileg Viggen) pilóta egy viszonylag kötetlen interjúban elmondta a tapasztalatait a Gripenről, és a azokról a nyugati gépekkel, amikkel ilyen vagy olyan tapasztalatai voltak.
Összefoglalva:
- A Viggenről átülve az elképesztő user interface támogatást emelte ki, ami a dog-fightban (HUD) és BVR szituban (3 szines HDD) is óriási segítséget nyújtanak, nem csak a méretükkel, de a döntéssegítő funkcióikkal (szenzor integráció, AI) is. A mögé írt szoftvert kiemelkedőnek írja le, és azt külön kiemeli, hogy folyamatosan fejleszthető.
- A légi utántöltést viszont katasztrófának írjak le (ez kollektív vélemény), főleg a csonk rossz elhelyezése miatt, cserében viszont a világ egyik legjobban manőverezhető gépének tekintik.
- Az F-16-tal összehasonlítva nem nagyon tud olyan dolgot mondani, amiben jobb lenne, mint a Gripen.
Amit mégis említ, az a - a fentiekből következően - a légi utántöltést, és a oldalra helyezett botkormányt, ami igazán kényelmes volt neki, amikor repült az F-16-tal. Különösen hosszabb repülőutakon és nagy G-s manővereknél.
- A Gripen viszont sokkal precízebben repülhető, továbbá az óriási kijelzői óriási előnyt jelentenek felhasználói szempontból.
Több alkalommal is repült gyakorlaton F-16-osok és F-18-asok ellen, és nem nagyon volt olyan, amivel meg tudták volna lepni. Az F-16 sokban hasonlított a Gripenre, de meg tudta oldani (ha egy kicsit nehezen is), hogy dog-fightban mögéjük kerüljön.
- Az F18 nagy állásszögű manőverekre képes, de egy idő után elveszíti a sebességét, és onnantól "ülő kacsa". A Gripen a manőverek közben sokkal kevesebb sebességet veszít mint a másik 2 típus.
- Az IRIS-T sisakcélzója pedig lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag bármit amit látsz a látótérben, arra ki is lőheted.
- F-35 ellen még nem volt szerencséje repülni de a többi svéd pilótával együtt már alig várja, hogy a dán és norvég légierő is megkapja őket, hogy kipróbálhassák magukat ellenük.
- A pilóta kényelméről: egyedül az F-16 oldalsó elhelyezésű botkormányát hiányolja, de különben minden "király"
- Az általános manőverezésről: szinte bármilyen helyzetben kiválóan reagál és a 9G-s fordulókat is könnyedén veszi, akár gyorsan egymás után is. A power-to-weight aránya szerinte lehetne jobb, is de egy vadászpilótának ebből sosem elég. (Megjegyzem, az E pontosan ebből a szempontból fog fejlődni). Ezzel összefüggésben az emelkedési sebessége sem a legkiemelkedőbb, de viszonylag ritka az olyan szitu szerinte, amikor manapság ez komolyan számítana. A végsebesség sokkal fontosabb a BVR szitukban.
- A harcászati hatékonyságról: Már most nagyon jó, de a full digitál interface miatt a további fejlesztésekkel olyan hatékonyságnövekedések elérhetők, ami korábbi felfogás szerint elképzelhetetlen. (emlékezzünk csak a legutóbbi szoftveres upgrade mennyit dobott a radar hatékonyságán)
- A megbízhatóságra pláne nem lehet panasz. Bár statisztikát nem vezet a meghibásodásokról, de a tapasztalata alapján nem nagyon van hosszú leállás, még ha soron kívüli szervizt is igényel a helyzet. A Líbiai beavatkozás alatt nekik volt a legkevesebb bevetett gépük, ill. karbantartó személyzetük, mégis elképesztően sok bevetést teljesítettek. Ő személy szerint egyetlen elmaradt bevetésre sem emlékszik géphiba okán, pedig 50 éve nem voltak külföldi misszióban svéd gépek, pláne nem ilyen meleg körülmények között.
Megjegyzi, hogy ha nem téved akár az is lehetséges, hogy 7 perc alatt lemegy egy full turnaround (ez mondjuk erős), de sietség nélkül a 30perc teljesen normális.
- Amit hiányolt a gépből, az nagyjából az E-be belekerül. Ehhez személy szerint is hozzájárul, mert - ahogy kivettem, már a SAABnak dolgozik. Ilyen fejlesztés például a (amin meglepődtem, hogy csak most) a Missile Approach Warner, az AESA radar, AI vezérelt rakéta elkerülő rendszer, fejlesztett EW, és fejlesztett AI a döntés támogató rendszerhez (ez segít feldolgozni a légtér eseményeit a pilótának, célpontok és ellenséges erők követését), ami most már offlineban (tehát külső AWACS jellegű támogatás nélkül) is képes működni. De ez a rendszer magukra a manőverekre is javaslatot tesz, hogy elkerüljék az ellenséges rakétákat.
- A legmeredekebb bevetése akkor volt, amikor az első Líbiai bevetést repülte századparancsnokként, és mivel Sigonella repülőtéren valamiért (nem is értem) nem volt számukra kompatibilis üzemanyag, így a felszállás után egyből tankolni kellett, mivel porzott a tank. Nagy volt a nyomás, hogy minden faszán menjen és mivel nagyon határon voltak az üzemanyaggal, valamint - a korábbiakból már említették miatt - volt több elrontott tankolási kísérlet, még úgy is csak éppen hogy meg tudták tankolni a gépeket, hogy jópár biztonsági repülési szabályt át kellett hágniuk. Ezen túl már minden simán ment.
- Végén még megkérdezik az esélyeit egy lehetséges összecsapásról a Su-27-esek ellen, honvédelmi helyzetben
Válaszában tulajdonképpen azt fejti ki, hogy ha a Flankerek előnyben is lennének a repülési tulajdonságaik alapján, ezt valós helyzetben még bőven BVR szituációban (Meteorokkal, és IRIS-T-kel) kell kezelniük, amiben a Gripen fegyverrendszerei, és helyzet értékelő rendszerei miatt jelentős előnyben lennének. A túlerőre pedig a gyors turnaroundok -kal tudnak felelni (hivatkozik a svédek közútakon alapuló szükség-leszállóhelyeire).
- A még fejlesztés alatt álló modern rakétákra (pl.: K-77M) pedig csak a további fejlesztésekkel, és komoly befektetésekkel fognak tudni a svédek megfelelni.
( Én csak annyit mondtam PH-nak, hogy inkább fordítsa le a cikket, mert angolul nem olvassa el senki, én már 3 hete linkeltem és nem érkezett rá reakció. Ő meg lefordította az írást. )
Per pillanat megbízhatóbbak mint a horvátok. A hadiiparuk problémája a kisipariság. Minden leépült ott is, csak a helyi FÉG-ek nem zártak be és gyanítom azt produkálják amit felénk is mielőtt megszabadultunk tőle.
Én nem igazán örülnék ha csak NASAMSot vennénk! Ezek inkább városok védelmére jók! Pl Budapest Paks Kecskemét stb... Nekünk elsősorban olyan rendszer kellene ami min/max 50-100km hatótávú! Patriot SAMP-T MEADS stb!
A területvédelmet ezzel kell csinálnod, a nagy hatótávú rendszer erre az alapra épül.
K
kamm
Guest
Ha multilayer missile defense lesz, akkor a NASAMS egy jo short-range epitokocka es megfizetheto aron, plane az AMRAAM-ER-rel, amit a Raytheon mar 3 evvel ezelott sikeresen demozott vele.. A kerdes inkabb az, mi lesz a medium-range ill ABM vedelemmel (utobbi azt hiszem meg Orban is emlitette)... `SAMP/T? Elvileg olcsobb, mint a mint a Patriot, ha jol emlekszem.
Ne akarjunk NASAMS-et venni ha ABM-et is akarunk.Akkor vegyünk olyan rendszert ami tud ABM-et meg légvédelmet is.Szóval valami Patriot szerűt mert akkor csak a a rakétából kell több fajta nem pedig két különböző rendszer kell az eltérő feladatokhoz.
"Területvédelemre" a gripeneket kell használni, (azok alapján amit ezen az oldalon olvastam).