Na ez most akkor nagyon gyorsan megoldódni látszik.
Béla bácsi megírta:
Egy államilag támogatott konzorcium működő megoldást készített a kis és közepes (szóval a legproblémásabb csoport) drónok felderítésére.
A konzorcium tagjai: HumanSoft (ma már 4iG), a BME, a KNBSZ, és az Antenna Hungária.
2 Milliárdos pályázati hozzájárulásból, meg gondolom saját forrásokból egy piacképes megoldást fejlesztettek.
Ennek mostanában lesz piaca. Aki nem akarja a nagyhatalmak megoldásait megvenni pénzügyileg, vagy befolyásilag túlárazva, az örömmel fog nálunk befizetni egy "körre".
A rendszer más gyártók szenzorainak fúzióját, és kiértékelését végzi.
Akit érdekel picit bővebben:
A fejlesztés végeredménye egy működő műszaki mintarendszer létrehozása, amely számos elemében prototípus-szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek.
“Ilyenek a passzív rádiós technológia elemei (szuperfelbontású interferometrikus iránymérés, automatikus analizáló képesség), a holografikus radar. A megoldandó probléma az esetleges támadó szándékkal érkező repülőeszközök felismerése, azonosítása, viselkedésük leírása. A rendszer működése során elvégzi az UAV detekcióját, pozíciójának meghatározását, a priori és várható pályaképzését és a klasszifikációját (típus meghatározását).”
A rendszer a repülőeszköz felismerésén túl (aktív kommunikációs kapcsolat esetén) meghatározza az irányítás pozícióját is, rádió irányméréssel, kamerával (Ladybug) történő megfigyeléssel, valamint RF-jel analizálással. A szenzorfúzió kutatás további célja a kutatásban használt szenzorok adatainak integrált gyűjtése, szűrése és fúziója. Az UAV jellegzetességeinek és pályájának felderítése, az adatokban rejlő információk optimális kinyerése során.
Bár a rendszerben használt szenzorok közül csak a rádiós szenzor saját fejlesztésű, de a rendszer előnye nem is ebben rejlik, hanem az adatok integrált (fuzionált) feldolgozásában és azok intelligens értelmezésében. A kifejlesztett rendszerben a potenciált az jelenti, hogy a szenzorok által gyűjtött nyers adatok (képek, hangminták, radar és rádió iránymérési adatok) elérhetőek, így jó alapot biztosítanak az öntanuló algoritmusok fejlesztésére, finomítására.
A rendszer nem csak a szenzorbokron belüli, hanem akár nagy távolságban található rendszerek közötti pontos időzítés megvalósítására, továbbá a szenzorok pontos helyének meghatározására is alkalmas.
“Az így elkészült rendszer nem csak az eddig ismert típusú eszközök detektálására, hanem az eddig nem észleltek felismerésére is megfelelő lehet. Ezen képességek összességében kiemelik az elérhető rendszerek közül.”
