Nem akarok hülyeséget írni, meg nem is az én területem, de a fedezékek nem elsősorban repeszek ellen ad védelmet és nem a közvetlen "betonromboló" találatok ellen???
Szittya nem rég kigyűjtötte, hogy a világban milyen divatos beton "óvóhelyek" vannak repülőgépekhez. És három kategóriába sorolta őket. A kis-, közepes- és a nagy védelmet adók. A végkövetkeztetése az volt, hogy a legjobbak árban is ott vannak, hogy jól gondolja át az ember!
Nekem a fő kérdésem az, hogy milyen típusú fegyver ellen és abból milyen típus az, amit komolyan fontolóra kell venni, hogy váratlan támadást intéz a katonai reptér ellen. (És itt kicsit bezavarok a képletben azzal, hogy azt is beleszámítom majd, hogy milyen irányból jöhet fenyegetés a jövőben.)
0, Kecskemét esetén tüzérségi repeszekre alapvetően nem sokat számolok. Volt szó arról is, hogy mennyire kell aknavetők ellen felkészíteni Kecsót, de... az ország elesett, ha odáig eljut az ellenség. Pápa esetén egy Szlovákián át érkező fenyegetés esetén a határ elég közel van, ott még akár számolhatunk ilyennel is. (De valószínűleg nem telepítenénk oda fél századnyi légierőt, ha az ellenség közvetlenül fenyegetné a kifutót is GRAD sorozatvetőkkel meg ilyesmikkel.)
1, A román légierő a Krím bekebelezése óta szembekerült azzal a kihívással, hogy nem baráti légierő berepked a tengeri légterük határmenti sávjába és tesztelik őket. Ez az oroszoknál a többi szomszédos országgal szemben, így Alaszkánál is rutin gyakorlat. Viszont eddigi információim szerint az oláh gépek nem szállnak fel ellenük Air Police, hanem más NATO tagállamoknak gépeinek kell
minden ilyen esetben intézkedniük.
Nos, attól kevésbé tartok, hogy ők megelőző csapást mérnek majd egy radar alatti berepüléssel és fedélzeti gépágyúval letarolják a földön álló flottát, mint ahogy számos hh-s felvételeken láthattuk, például Izrael részéről Egyiptom ellen. Ahogy az ukránokra sem jellemző ez a mentalitás, akik jelenleg aktív hibrid háborúban vannak és úgy foglalják össze a maguk következtetéseit, hogy "nem repülünk és mást sem hagyunk repülni". Hangsúlyoznám, hogy ez két szakadár megye ellen, ahová a ruszki légierő elvileg nem repked be, csupán légvédelmi ütegekkel rendelkeznek.
Szóval én kevés esélyt látok arra, hogy nekünk mindenképpen egy fél századnyi pénzt el kellene költenünk a közvetlen légicsapás megelőzésére.
2, Rohamos sebességgel fejlődnek azok a lőszerek, amik indokolttá teszik Moli aggodalmait egy reptér elleni megelőző csapásra a háborúnak akár az első napjaiban is.
a, HIRMAS felszerelhető 300 km hatótávolságú rakétákkal (ahogy ígérnek hozzá még nagyobb friss fejlesztést is), ahogy a Gripenekre felszerelhető Taurus rakéták is rendelkeznek ilyen hatókörrel. Ez a kategória viszont 1 millió $ környékén mozog, ahogy az ellenük bevethető NASAMS légvédelmi rakéta ára is. Ez jelent egyfajta kihívást. Ez a luxus kategória viszont behatárolja azt a számot is, amennyit egy ellenséges erő ezekből megvásárol és egyidejűleg raktárkészleten tart. Én azzal számolnék, hogy egy lehetséges jövőbeli konfliktusban inkább az a kérdés, hogy hány tucatot vetnek majd be ilyenekből, mint az, hogy százas és ezres nagyságrendben salvokat indítanának és csak az utántöltés lenne a korlát.
Ezek ellen elégséges a NASAMS+Gripen elfogás+objektumvédelem. Sokkal fontosabbnak tartom az előrejelzést, amit például GlobalEye gépekkel olcsóbban és magabiztosabban tudnánk garantálni, mint áttörhetetlen beton fedezékek 2 század Gripinek Kecsóra, meg az összes helikopternek Szolnokra. És hatékonyabb is, mert ha ezeket levédtük, és erről tud az ellenség -ilyen méretű beruházás nehezen eldugható a költségvetésben kerti wc-nek lekönyvelve-, akkor betonba kellene önteni Paksot, Százhalombattát, Zalaegerszeget, Győrt, stb.
Nem megspórolható a hatékony légvédelem, amit mindig a fenyegetés aktuális iránya felé tudsz telepíteni. A fizikai védelem -bunker- az utolsó vonalunk ebből a szemszögből, lehet átjut egy-két HIRMAS rakéta... de lehet olyan hangárt talál el, ami gazdája épp a levegőben van.
b, Az utolsó két háborúban felértékelődött a szerepe az öngyilkos drónoknak. Egy keringő lőszer 250ezer $ környékén van darabszámot nézve. És ez negyede egy NASAMS rakétának. Önmagában nagy kihívás lenne egyenlő számú skulót venni belőle, mikor a ránk legnagyobb fenyegetést jelentő országoknak nagyobb az éves költségvetésük. Ezek ellen kellene olcsó és hatékony megoldás.
Ezeknél is elengedhetetlennek érzem a légtérfigyelő gépeket. Kecsó speciális elhelyezkedése miatt nem lehet hegyek takarásában a völgyekben repülve megközelíteni. Viszont hiába látjuk, ha nincs elég NASAMS a megállításukhoz. A keringő lőszerek szintén képesek több száz kilométer megtételére, tömegesen bevethetőek rajokban, de ennek az a korlátja, hogy a repülési sebességük töredéke akár egy HIRMAS rakétáénak, akár egy modern vadászgépének.
Véleményem szerint folyamatosan a magasban kell tartani repülőgépek egy részét -ez amúgy is evidencia kell, hogy legyen, hiszen le kell fogni az ellenség bombázási kísérleteit- és ezeknek van esélyük leszedni belőlük párat. Illetve a frontvonalon áthaladva a csapatlégvédelemnek is illik érzékelni és néhányat leszedni. (De ügye ha áthúz egy Skyranger feje fölött egy ilyen 12 darabos raj, akkor csak 4 közeli rakétája van, a gpá meg nem biztos, hogy elegendő hatótávolsággal rendelkezik.)
Ami biztos védelmet nyújt egy fő védelmi vonalon átjutott drónraj ellen, az az
objektum védelem és a fedezékek. A keringő lőszer nem csak lassabb, ezeket a gépágyú is rendesen meg tudja szedni, ha leteszünk néhányat Kecsó köré, hanem a robbanó feje is jóval kisebb, mint egy stratégia csapásmérő rakétának. (Vagyis nem kell atom biztos bunker, csak kisebb töltetek elleni beton.)
Ide sorolnám, de kilóg a sorból a nagy méretű UAV. Ezek képesek már meghaladni a 10 kilogramm töltetet, viszont áruk is inkább a rakétákhoz van közel. Ezekre a gépekre, ha berepülnek, szintén lőnénk NASAMSszal. Viszont sebességük nem éri el a HIRMAS fenyegetését, sokkal inkább közelebb van a loiteringhez. Vagyis a levegőben lévő gépek utol tudják őket érni. Hiába oldanak ki 100 km távolságról egy sikló bombát -amihez nálam okosabbak azt mondták, hogy nem elegendő a 7-8 km-es magasság-, még mindig jóval a halálos zónán belülre kellene jutnia egy izraeli taktikai UAV-nak, ha az Románia vagy Ukrajna felől felől érkezik. Szerbia (és a legtöbb szomszédunk, csak őket azért nem említem mert a nemzetvédelmi stratégia keleti és déli fenyegetettséget említ) esetében viszont közelebb van a határ. És fejlődhet a technika valamelyest addig, amíg kiválasztják a saját típusukat. Aminél nagyon nagy esély van az orosz mellett a kínaira nekik, amikről kevesebbet tudok, de talán kevésbé kell számításba venni, hogy Belgrád sikeresen elpusztítja a talajon álló horvát és magyar gépeket a háború első napján.
Elismerve, hogy mindenki preferenciájában van logika és sokszor nem csak más elven szerveznénk meg a hatékony védelmet, de más kiinduló paraméterekkel is, emiatt gyakran teljesen más számokat kapunk például. Van, aki 2 méter vastag betonnal számol, más ennek a felét is bőven elégnek tartaná. Én és páran egy új század felállítását szeretnénk E/F gépekből (ami önmagában duplázná Kecsó bunkereinek költségvetését), valaki pedig inkább kisebb légierőben -egy század- számol elégségesnek, és neki emiatt más arány jön ki arra, ha egy bunkerromboló rakéta betalál és elpusztít egy gépet és a maxos védelem megépítésére is fele annyit számol.
Miközben teljesen reális érvként merül fel Szolnok védtelenül hagyása a bunkerrombolók ellen, csak a vadászgépeknek építeni ilyet, ez is egy szempont, hogy mit és mennyiért védene. Én például azt mondom, hogy árban közel vannak egymáshoz a forgó- és merevszárnyasok és közelebb vannak egy keletről érkező csapáshoz.
Az én alapvetésem, hogy amíg több szomszédos ország is négy százados légierőt tart fent, addig könnyen abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy nem a földön pusztítják el a magyar flottát, hanem a levegőben nem fogja tudni lefogni az ellenséget. És vakmerő berepülések Kecsó ellen helyett pusztán a határszakaszon várja meg -mert tisztában lesz vele, hogy neki ez elegendő-, hogy a pilótáink hibázzanak.
