Antonov An-124 Ruslan "Condor"

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Wilson

Well-Known Member
2017. szeptember 19.
5 696
9 396
113
1 db madár okozta ezt?Mióta élnek arrafelé struccok?Senki nem gondolkozott még el valamilyen "páncélozáson"?Azt kivédeni,higy struccal ütközz nem lehet de azért a szétrobbanó turbinával lehet kezdeni valamit.

Elgondolkoztak:) ha jól emlékszem pl az A380 hajtóművei már úgy vannak tervezve,hogy ilyen esetben a hajtómű szerkezete burkolta megfogja a szétrepulő hajtómű "darabokat".De ha emel erre jár akkor megszakérti a témát:).

Meg is találtam a videót egy ilyen tesztről.

 
  • Tetszik
Reactions: dudi

formosa1

Well-Known Member
2016. augusztus 30.
1 011
295
83
1 db madár okozta ezt?Mióta élnek arrafelé struccok?Senki nem gondolkozott még el valamilyen "páncélozáson"?Azt kivédeni,higy struccal ütközz nem lehet de azért a szétrobbanó turbinával lehet kezdeni valamit.
Nem kell "strucc"! - Annál a forgási sebességnél 1 kibillenő lapát elég ahhoz, hogy az összes többi körmérkőzést játsszon a bennmaradásért. És a "játék" során fellépő hatalmas erőhatások meg már elintézik, hogy - mint ez esetben - nagyobb darabok is törjenek...

Ezek után nem véletlen, hogy manapság 1 új hajtóműtípus csak úgy kerülhet forgalomba, amennyiben azt madárral - ami általában a bevásárló központokban is kapható konyhakész csirke - tesztelték.
A tesztelés célja, hogy a hajtómű burkolata ne engedje át a szétrobbanó darabokat. - Jelen esetben a hajtómű burkolat nagy része ripityára tört, és a darabok szétrepültek...
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 080
14 992
113
1 db madár okozta ezt?Mióta élnek arrafelé struccok?Senki nem gondolkozott még el valamilyen "páncélozáson"?Azt kivédeni,higy struccal ütközz nem lehet de azért a szétrobbanó turbinával lehet kezdeni valamit.
Nem biztos hogy csak 1 madár okozta a bajt, vannak olyan madarak amik csapatosan/rajokban repülnek. Ráadásul a struccon kívül is vannak nagy testű madarak, pl. sasok, gólyák, gémek, és nagy, erős csontú/csőrű madarak, pl. a hollók, varjak is, és a hajtóműben a nagy/erős csontok okoznak károkat. Attól is függ, a hajtómű-kompresszor melyik részén találkozik a madár a lapátokkal, a tőrészen vastagabbak, erősebbek a lapátok, itt kisebb sérülést tudnak csak okozni. Ha a jóval vékonyabb, gyengébb lapátvégnél találkoznak, ott már könnyebben görbül vagy törik a lapát, és a letört darab tovább haladva töri-zúzza a többi lapátot. Ráadásul a magas fordulatszámú hajtóműben létrejövő kiegyensúlyozatlanság súlyos vibrációt tud okozni, ekkor szokott bekövetkezni a kompresszor-tárcsa törése, szétrepülése, szerencsétlen esetben ha túl nagy a vibráció ugyanígy járhat a turbina is, ami sokkal veszélyesebb, a kompresszorral ellentétben vörösen izzó szétrepülő repeszeket jelent!! A "páncélozáson" egy ideje dolgoznak, a korszerű hajtóműveknél már követelmény, hogy a szétrepülő kompresszorlapátok és tárcsa ne tudják átütni a hajtómű burkolatát, szóval ne tudjanak a gépen járulékos károkat okozni (a turbina jóval masszívabb szerkezet, súlyosabb anyagból van felépítve, ha az ellen akarnak védekezni akkor nem repülőgépet hanem harckocsit kapnánk ami "kissé" nehezen repülne). A Ruszlán-nál ezzel az a probléma hogy már nem éppen mai darab, a hajtóműve is majd 50 éves tervezésű koncepció, akkoriban ilyen szempontok még nemigen voltak a Szu.-ban. Állandóan a politika által sürgetett, kikövetelt határidőkkel dolgoztak, az volt a lényeg hogy "csak működjön a szerkezet, sajnos balesetek mindig voltak és mindig is lesznek, a repülés meg veszélyes üzem!".
 

rudi

Well-Known Member
2015. november 30.
5 533
10 811
113
A tesztelés célja, hogy a hajtómű burkolata ne engedje át a szétrobbanó darabokat. - Jelen esetben a hajtómű burkolat nagy része ripityára tört, és a darabok szétrepültek...
Minden olyan általam ismert balesetnél amikor a kompresszor és / vagy a ventillátor fokozat szétrepült a borítás is ripityára tört és sérült a törzs meg a szárny.
A gép szárnyán repülés közben úgy tűnik másként működnek a dolgok mint a statikus próbapadon.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

vilmoci

Well-Known Member
2010. április 24.
1 290
1 684
113
Az újabb hajtóműveknél jellemző, hogy van egy méhsejt masszívabb anyagból körbe, de annak sem az a dolga hogy mindent bent tartson (ez csak a ventilátor körül szokott lenni), hanem annyit tud, hogy lecsökkenti a nagyobb darabok mozgási energiáját kissé. Így talán nem megy keresztül a törzsön...
Ha meg turbinalapát szalad meg, azt nem fogja meg semmi... Esetleg kisebb hajtóműveknél, ahol ellenáramú tüzelőtér van, ott talán elakadhat... (Falcon hajtóműve pl.)
Délután megpróbálom majd előásni a fotókat, amin az egyik hajtómű néhány turbinaalkatrésze átb@szarintotta a törzset, másrészt megcsapta a másik hajtóművet is.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
10 576
9 531
113
A Volga-Dnepr kivonta a ruszlánokat, ezt javasolja a konkurenciának is

Novoszibirszkben a felrobbant melletti hajtóművet három órán át nem tudták leállítani.

Saját döntés: első a biztonság. A Volga-Dnepr Airlines földre parancsolta An-124-es óriás teherszállítóit, azután, hogy egyik ilyen gépük, az egyik hajtómű felrobbanása után, kényszerleszállt Novoszibirszk repülőterén és túlfutott a pályán.

A „jól átgondolt” döntésről a légitársaság levélben értesítette az orosz hatóságokat, nyilatkozta a csoport egyik vezetője, egyben jelezte, a lépést azért is kényszerültek meghozni, mert mindeddig a polgári repülési hatóságtól nem kaptak semmiféle eligazítást, direktívát, ajánlást, nem készült előzetes jelentés a történtekről. Ezután a saját belső biztonsági szabályainak megfelelően és az állomány biztonsága érdekében vonta ki a forgalomól meghatározatlan időre mind a nyolc hatalmas teherszállítóját – mint ismert, a piacon ezeknél a gépeknél csak egyetlen gép nagyobb befogadó képességű és teljesítményű a polgári légiközlekedésben, az An-124-es négy helyett hat hajtóművel repülő világrekorder változata, az An-225 Mrija.

A cég részéről nyilatkozó Konstantin Veksin jelezte, a döntést annál is nehezebb volt meghozni, mivel a Volga-Dnepr mind a nyolc aktív 124-esének gépének jóelőre le volt foglalva a kapacitása, a cég kénytelen átcsoportosítani a fuvarokat más gépekre, nyilván elsősorban a csoporthoz tartozó más társaságok flottájára, köztük az AirBridgeCargo 747-eseire, illetve a Volga-Dnepr saját Il-76-osaira. Történik mindez azok után ráadásul, amikor – Veksin maga is utalt erre – a légi teherszállítás teljesítménye az elmúlt hónapokban felfutott, az ágazat előtt hatalmas feladatok állnak, a Volga-Dnepr maga is tartott már októberben „főpróbát” vakcina-szállítás ügyében, amikor Németországból Türkmenisztába repített egy sürgős gyógyszer-szállítmányt.

A két nagy üzemeltető gépei időnként leszállnak Budapesten is, nem beszélve azokról az orosz állami gépekről, amelyek az orosz elnök látogatásai előtt landolnak a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren. Ruszlánok hozták Kecskemétre két éve a magyar légierő felújított harci helikoptereit.

Ami megint csak szokatlan: Veksin arra szólította fel a másik legnagyobb civil An-124 üzemeltetőt, az ukrajnai Antonov Airlinest, hogy kövesse a példát is szintén állítsa le a maga hét gépét. Ez azt jelentené, hogy ez a túlméretes és túlsúlyos áruk szállításának piacáról, legalábbis egy időre, eltűnne az egyik legfontosabb típus.

A Ruszlanokkal kapcsolatos aggodalom fő forrása nyilván a gép hajtóműve, a Progress D-18-as (korábban Lotarjev D-18), ebben az évben ez a második eset, hogy a hatalmas, húsz tonna körüli tolóerejű hajtómű meghibásodása miatt egy ilyen óriásgép kényszerleszáll. Szakértők szerint problémás a konstrukcióban az is, hogy a gépnek létfontosságú elektromos és hidraulikus, illetve vezérlési rendszerei a hajtóművek forgórészeinek síkjában vannak, ezért is képes egy szétrobbanó turbina-lapát a hajtómű kiesésén túl is megnehezíteni a gép levegőben tartását.

Ugyanakkor szó sincs arról, hogy a Volga-Dnepr végleg lemondana a Ruszlánokról, sokkal inkább valószínű, hogy a baleset meggyorsítja a típus amúgy is tervezett modernizálási programját. „Ez egy csodálatos repülőgép, és nem helyettesíthető, hiszen csak húsz van belőle a világon” – tette hozzá a légitársaság kereskedelmi igazgatója.

A húsz gép egyébként a polgári állományban lévő Ruszlánokra vonatkozik, rajtuk kívül az orosz állam, illetve a légierő használ tizenkettőt, de hírek szerint ezekből kevés az üzemképes példány, ráadásul a gépek repülőképes állapotban tartását nehezíti a vita az ukrán gyártóval. A kijevi Antonov magának követeli a típustulajdonos státuszát és jogait, beleértve az üzemeltetési engedélyt, miközben az oroszországi Ruszlánok többsége nem Kijevben, hanem Uljanovszkban készült. Az oroszok a hosszú távú megoldást egy teljesen új konstrukció fejlesztésében látják.

Mint arról beszámoltunk, a novoszibirszki hajtómű-robbanás nem sokkal felszállás után történt, Veksin hősökként említette a gép személyzetét, amely annak ellenére volt képes egy szűk körből viszonylag épségben lehozni a gépet, hogy a kapitány beszámolója szerint „a roncsok megrongálták a kábeleket és megszűnt a teljes elektromos ellátás, beleértve a műszereket, a fékek és a sugárfordítók vezérlését, a teljes kommunikációt. A gép irányítható maradt, de még az interkom sem működött. A túlfutás elkerülhetetlen volt, mert nem működtek a fékek, a sugárfordítók, a spoilerek”. A felrobbant melletti bal külső hajtóművet a túlfutás után még három óráig nem tudták leállítani.

A repülésbiztonsági portálok adatbázisaiban a típus egyébként is leginkább hajtóműproblémákkal szerepel, legutóbb májusban az alaszkai Anchorage repülőteréről ugyancsak emelkedés közben gyulladt ki a Volga-Dnepr gépének bal külső, 1-es hajtóműve.
 

KoviUbi

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
921
2 564
93
A Ruszlanokkal kapcsolatos aggodalom fő forrása nyilván a gép hajtóműve, a Progress D-18-as (korábban Lotarjev D-18), ebben az évben ez a második eset, hogy a hatalmas, húsz tonna körüli tolóerejű hajtómű meghibásodása miatt egy ilyen óriásgép kényszerleszáll.

Ha még januárban írják ezt, akkor oké, de november van.Tényleg annyira nagy cucc, hogy kétszer is kényszerleszállt hajtóműhiba miatt?
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
708
808
93
De harom orat (!) ment? Meg mindig nem ertem, miert...

Mert elszakadt az a vezeték, amivel irányítani/leállítani lehet. Nafta volt, FADEC volt, üzemelt. Ez volt az A380asnál is. Lehet, nem akarták tönkretenni, vagy jobban bírta a vizet/habbot a RR Trent-nél, esetleg nem volt megfelelő teljesítményű vízágyú...
 
  • Tetszik
Reactions: vilmoci and gacsat

KoviUbi

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
921
2 564
93
Pár tucat példányos darabszámnál?

Nekem úgy rémlik, hogy a típus 40 éves, nagyjából. Gépenként van 4 hajtómű (a Mriján 6) és most évi két esettől kellene annyira rettegni?
Amennyire így hirtelen utána tudtam nézni nem nagyon látom be a kialakult "hisztit".
2020: 2 hiba, 2019: 1, 2018: 0, 2017: 1, 2016: 0, 2015: 0, 2014: 1, 2013: 2, 2012: 2.

Nem látom, hogy hol lenne az a kiugró érték, ami miatt földön kéne tartani a típust.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU

koppany

Well-Known Member
2010. július 16.
1 008
1 864
113
Nekem úgy rémlik, hogy a típus 40 éves, nagyjából. Gépenként van 4 hajtómű (a Mriján 6) és most évi két esettől kellene annyira rettegni?
Amennyire így hirtelen utána tudtam nézni nem nagyon látom be a kialakult "hisztit".
2020: 2 hiba, 2019: 1, 2018: 0, 2017: 1, 2016: 0, 2015: 0, 2014: 1, 2013: 2, 2012: 2.

Nem látom, hogy hol lenne az a kiugró érték, ami miatt földön kéne tartani a típust.

Talán repülésbiztonsági szakértő vagy?
Nem ezen adatok alapján döntik el a légügyi hatóságok és légitársaságok, hogy melyik gép biztonságos és melyik nem.
 

Terminator

Well-Known Member
2010. április 19.
14 513
18 296
113
Ahogy a cikk is írja, inkább az orosz-ukrán szembenállás lehet az oka az orosz gépek leállásának. Az Antonov, az ukrán gyártó 2014 óta nem támogatja az orosz An-124-esek üzemeltetését. Az oroszok megprobálták maguk megoldani, több ukrán alkatrészt helyettesítettek orosszal. Ezek szerint nem mindent sikerült. Ez így egy ügyes kommunikációs húzás az oroszoktól. De lehet mögötte igazság. (pl. a honvédségi An-26osok ukrán nagyjavításának minőségére is volt panasz.)

A NATO SALIS program szolgáltatója is az Antonov lett a Volga Dnepr helyett, mert ők tudták biztosítani a megfelelő számú gépet. (pl. koronavírus elleni vedőeszközök szállításakor is)