Na megoldottam erővel, kifényképeztem Paint-be.
Szóval a következő táblázat bemutatja néhány harckocsi tűzvezető és optikai rendszereinek leglényegesebb adatait:
A táblázat az 1985-ös állapotokat mutatja és az orosz típusoknál mindenhol a legmodernebben felszerelt variánst vettem figyelembe. Tehát például a T-80B/BV azért szerepel egyben, mert vegyesen voltak 85-ben korai „B” elektronikás „B”-k és „BV”-vel megegyező elektronikájú, de még nem „BV” megnevezésű „B”-k. Ugyanígy voltak 85-ben korai és késői elektronikás T-72A-k, de én csak a késői T-72A-k elektronikáját írtam le.
*A Leopard 1A4 PERI R12 optikája valamiért jobb, mint a Leopard 2 PERI R17A1 optikája, hisz ugyanúgy 2 síkban stabilizált, ugyanúgy 2x-8x-es nagyítású
de van 2.generációs passzív éjjellátója. Csak tippelni tudom annak az okát, hogy miért nincs a Leopard 2 parancsnokának az irányzótól független éjjellátója, mert az látszik, hogy ez tudatos döntés eredménye, nem pedig technológiai korlát szülte dolog.
**Az orosz adatok szerint a nagyítás nélküli optikai irányzék lehetővé teszi egy a harckocsi 1-1,5 kilométeres távolságból történő azonosítását tiszta időben. A 4x nagyítású optikai irányzék azonos időjárás esetén 2,5 kilométerre növeli a felismerési távolságot, a 7x-8x-os nagyítású optikai irányzék pedig 4-5 kilométerre tolja ki a felismerési távolságot.
***Mindenhol azt találtam, hogy a TKN-3M/MK éjjellátóként használva passzívan módban 500, aktív módban pedig 400 méteres felismerési távolsággal bír. Nem tudom az okát, hogy miért van az, hogy passzív módban nagyobb a felismerési távolság mint aktív módban. Az természetesen egyértelmű, hogy a generációs különbség miatt a képminőségek közt nagy az eltérés.
****Az 1K-13-49-nél csak az éjszakai csatorna adatait írtam fel, de van neki egy nappali csatornája is, mert ez az optika szolgál 3 in1 módon, a fő optika tartalék nappali optikájaként, az irányzó fő éjszakai optikájaként és a Szvir rakéta éjszakai és nappali célravezető optikájaként is.
