Minél közelebb van egy gép intelligenciája az ember intelligenciájához, annál jobban jönnek elő ugyanazok a gondok, mint az embernél. Ezért nem is kell célnak kijelölni az ember kiváltását a háborúban. Önvezérlő gépekre kell gondolni, amelyek nem fix algoritmus szerint működnek és nem távirányításúak. A képességeiket az érzékelők, a fizikai adottságaik és az intelligenciájuk adják. Ezek korlátozottak, viszont önállóan tudják majd használni őket. Lesznek képességeik, amelyek meghaladják az emberét - ezért használják majd őket, illetve amelyekben alulmaradnak - ezért kell az ember. Ilyen gépek segítségével:
- kevesebb katona képes ugyanazt a feladatot elvégezni
- csökkenthető az emberi veszteség
- több képességgel fog rendelkezni egy katonai egység
- olyan műveletek is végrehajthatóak, amelyek gépek nélkül vagy nem hajthatóak végre, vagy csak elfogadhatatlan vesztességgel
És persze ezek az előnyök közül egyszerre több is érvényesülhet.
Valamennyire olyan ez, mint a kutyás rendőr. A rendőr tisztában van a kutya előnyeivel és hátrányaival, és nem is cél, hogy a kutya egyedül oldja meg a teljes feladatot, hanem segít a rendőrnek a plusz képességeivel. Hasonló lesz ez a katonai robotokkal is, az egyszerűbb felderítő drónoktól a felfegyverzett, ember nélküli harckocsikig.