[HUN] Haderőszervezés és haderőalkalmazás elmélete
- Téma indítója szittya88
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
K
kamm
Guest
Úgy gondolom a jelenlegi katonai beszerzések védelmi célokat szolgálnak elsősorban és nem a támadást. Nem hiszem, hogy a magyar hadvezetés rosszul döntene, ha Bundeswehr mintára fejleszti a magyar haderőt. Az pedig, hogy minden várható harckörülményre felszerelni, vagy ahhoz igazítani a hadsereget képtelenség. Szerintem az optimális lenne a megfelelő szó, mert minden feladatra nem lehet és nem is szabad vásárolni. Ez a többcélú, meg bázisjármű duma pedig csak mellébeszélés.
Mostanában a 3x14 + 2 (44) kocsis szervezettel vannak. Van ahol még van ötödik század (kiképző), a létszámok 420 és 450 fő között változnak. A jelenlegi szervezetüket a neten még nem láttam, így nem tudom feltenni.
A tábori tüzérség szervezetére napjainkban három dolog gyakorol hatást:
1. A táguló harctér méretéből, a gyorsuló manőverek (és információ áramlásból) következő lőtávolság és tűzkapacitás igény.
2. A haditechnika fejlődéséből (saját tüzérfelderítő radarok) eredő gyors (azonnali) és hatékony (pontos és megfelelő tűzerejű) tűzcsapás kiváltásának, illetve azonnali pozícióváltás lehetősége.
3. AZ ellenség hasonló képességeinek fejlődése miatt a túlélőképesség fejlesztésének igénye.
Az 1. pontban megfogalmazott lőtávolság igény örök, de mostanában az anyagminőség fejlődésével (nagy szilárdságú acélok) és póthajtársú vagy aerodinamikailag kedvezőbb formájú lövedékekkel elérhető a 70 km-es lőtávolság. Fontos tudni, hogy ennek kétharmadával érdemes számolni a harctéri parancsnokoknak, mint kihasználható lő táv. A tűzkapacitás az egységnyi idő alatt a célterületre juttatható pusztítóerőt jelenti, mely függ az egyes eszközök számától, tűzgyorsaságától és a kilőhető gránátok pusztító erejétől. A 6 vagy 8 löveges kérdést ezek erősen befolyásolhatják.
A megnövekedett harcterület, a dinamikus harctevékenység azonban még a 70 kilométernél is nagyobb lőtávolságú eszközöket igényel akár dandárszintű tűztámogatásnál is. Emiatt a fejlett haderőkben egyre többször jelennek meg a dandárok szervezetszerű tüzéralegységeinél sorozatvetők, tüzérségi rakéták.
A 2-es és hármas pont együttesen azt eredményezi, hogy csak önjáró, lehetőleg páncélozott és nagyon jó manőverezőképességű, de egyszersmind lehetőleg nehezen felderíthető és könnyen álcázható tűzeszközökre illetve kapcsolódó eszközökre van szükség. Mindezek egy komoly és zavarvédett kommunikációs hálózatba kapcsolva, megfelelő felderítő eszközökkel és vezetési rendszerekkel képesek az ellenségnél gyorsabb felderítésre, adatfeldolgozásra, döntéshozatalra és tűzkiváltásra, illetve azonnali helyváltoztatásra.
A gyakorlatban ez azt feltételezi, hogy csak olyan (meredek röppályájú) tüzérségi eszközökkel érdemes felszerelni a tábori tüzér alegységeket, melyek képesek annyi idő alatt hatékony csapást mérni az ellenségre, amennyi ideig annak gránátjai a levegőben vannak. Ez utóbbi függ annak elhelyezkedésétől és természetesen a tüzérfelderítésének hatékonyságától. Emiatt vagy nagyon nagy tűzgyorsaságú, vagy lassabb, de precíziós gránátokkal tüzelő, de leginkább mindkettő képességet ötvöző tüzéreszközre vágynak a harctéri parancsnokok.
A szervezeti kérdést bonyolítja még az az alkalmazáselméleti kérdés, hogy mennyire lehet a dandár és az alárendeltek feladatainak támogatási igényei között megosztani a képességeket, illetve kapacitásokat.
Gyorsan nem lesz. Marad egy kicsi, de talán a lehető legjobban felszerelt és mögé egy masszívabb tartalékos állomány.
Az új technikák beszerzése az európai gyártási kapacitások miatt is korlátos, ha még az anyagit nem is venném figyelembe, márpedig az is van. Illetve nálunk sincs meg a szükséges kiképzett katonai létszám.
Ami már értelmesnek tűnik az úgy pont a duplája a jelenleg felállítani tervezett egységeknek. Szerintem ti sem hörögnétek miatta, hogy minek.
Szóval költsün 6000 milliárdot haderőre(+az éves HM költsegvetést is duplázd)?
K
kamm
Guest
Csak kérdezem, hogy a Zrínyi kezdete óta ennyit elköltöttünk volna? Nem hiszem.
Még egy adalék a tüzér szervezési kérdéskörhöz.
A magyar tiszteknek 20-25 évvel ezelőtt még azt tanították (nyilvánvalóan az orosz harcászati elvek alapján), hogy az összfegyvernemi parancsnokok a tűztámogatás során az alábbi számokkal tervezhetnek tüzeket saját feladatuk támogatására:
- merev zárótűz (MEZT) esetén csövenként 50 m széles lehet a zárótűz szélessége (152 mm-es gránát hatásadataival számolva). Így egy 6 löveges üteg 300 m, egy 8 löveges üteg 400 m-es MEZT-t tud lőni. Ha tüzérosztály lő ilyet, akkor 18 löveg esetén 900 m, 24-el már 1200 m lehet a célterület szélessége.
- mozgó zárótűznél (MOZT) már csak 25 m széles terepszakasszal lehet számolni csövenként, így 150 és 200 m széles lehet egy üteg, valamint 450 és 600 m széles lehet egy tüzérosztály által lőtt MOZT szélessége.
Ezek a normatívák az akkori szovjet (magyar) tűzeszközök képességeinek és gránátok hatásadatainak figyelembevételével voltak kiszámolva. Azt gondolom, hogy a 155 mm-es NATO gránátra és a rendszeresítendő lövegekre ezeket a magyar szakemberek ki fogják tudni számolni, illetve a németek ezzel kapcsolatos tapasztalataikat át fogják adni.
Amikor azon agyalnak, hogy egy üteg 6 vagy 8 löveges legyen, akkor érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe venni. Persze a tűzgyorsaság jelentősen befolyásolja a tűzütemet, egy nagy tűzgyorsaságú eszközzel elég lehet kevesebb is. Viszont az ellenség röppályabemérő radarjai eléggé meg tudják változtatni ezeket a tűzfeladatokat, illetve végrehajtásuk módját, hisz csak 1-2 perc áll rendelkezésre ezek végrehajtására. Lehet agyalni, mi lesz majd a megoldás.
A magyar tiszteknek 20-25 évvel ezelőtt még azt tanították (nyilvánvalóan az orosz harcászati elvek alapján), hogy az összfegyvernemi parancsnokok a tűztámogatás során az alábbi számokkal tervezhetnek tüzeket saját feladatuk támogatására:
- merev zárótűz (MEZT) esetén csövenként 50 m széles lehet a zárótűz szélessége (152 mm-es gránát hatásadataival számolva). Így egy 6 löveges üteg 300 m, egy 8 löveges üteg 400 m-es MEZT-t tud lőni. Ha tüzérosztály lő ilyet, akkor 18 löveg esetén 900 m, 24-el már 1200 m lehet a célterület szélessége.
- mozgó zárótűznél (MOZT) már csak 25 m széles terepszakasszal lehet számolni csövenként, így 150 és 200 m széles lehet egy üteg, valamint 450 és 600 m széles lehet egy tüzérosztály által lőtt MOZT szélessége.
Ezek a normatívák az akkori szovjet (magyar) tűzeszközök képességeinek és gránátok hatásadatainak figyelembevételével voltak kiszámolva. Azt gondolom, hogy a 155 mm-es NATO gránátra és a rendszeresítendő lövegekre ezeket a magyar szakemberek ki fogják tudni számolni, illetve a németek ezzel kapcsolatos tapasztalataikat át fogják adni.
Amikor azon agyalnak, hogy egy üteg 6 vagy 8 löveges legyen, akkor érdemes ezeket a szempontokat is figyelembe venni. Persze a tűzgyorsaság jelentősen befolyásolja a tűzütemet, egy nagy tűzgyorsaságú eszközzel elég lehet kevesebb is. Viszont az ellenség röppályabemérő radarjai eléggé meg tudják változtatni ezeket a tűzfeladatokat, illetve végrehajtásuk módját, hisz csak 1-2 perc áll rendelkezésre ezek végrehajtására. Lehet agyalni, mi lesz majd a megoldás.
Elég, ha teljesítjük a vállalt kötelezettségeinket. A 2%-a a GDP-nek az kb évi 900-1000 Mrd Ft évente. Ha a hátralévő hat évben teljesítenénk, azt amit már 98 úta 98 szor vállaltunk, akkor az pont 6000 Mrd Ft lenne a Zrínyi végéig. Persze ebből egyre nagyobb szeletet vinne el az üzemeltetés, és egyre kevesebbet a fejlesztés, mert ahogy bejönnek az új cuccok, drágul az üzembentartás.
Szóval csak azért tűnnek nagynak a számok, mert csóróként éltünk és viselkedtünk az elmúlt 20 évben a NATO-ban. Most már nem viselkedünk csóróként, de még úgy élünk. Tehát csak a tetteinket, teljesítményünket kellene a viselkedésünkhöz és a terveinkhez igazítani.
Nem 3000 milliard van a Zrínyire.Ha dupla ekkora hadsereget akarsz akkor az 6000 milliárd.
Azért itt most elsősorban a nehéztechnikáról beszélünk. Oksa, hogy barátságtalan összeg, de azért ne duplázz egyből minden kiadást.
Persze értékelném ha ennyit költhetnénk.
Sajnos kell mert dupla annyi emberről és dupla annyit technikáról beszélsz.