Magyar őstörténet és a sztyeppei civilizáció

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Emlékeim szerint a dzsingiszi módszer nem a "nemzet harcosa", vagy a "szövetség harcosa" tudat erősítésén alapult. Pont ellenkezőleg, a meghódított/csatlakozó népek harcosait szétosztották a tümenek között, hogy még véletlenül se együtt harcoljanak, és eszükbe jusson összetartozni nemzetként (ami itt anakronisztikus elnevezés is szerintem).
A szabadságuk is csak a káni teljhatalom erejéig értelmezhető, az mindenek felett állt, és nemigen lehetett nemet mondani a harcba vonuláshoz, meg "elkésni" a csatából, ahogy a magyar nemesség megtette párszor.
Tudom, a dzsingiszi birodalom már későbbi, mint a honfoglaló időszak, de ha a kontinuitást feltételezzük a "szabad nomád létformában", akkor a belső működés módszereit is vissza lehet vetíteni.
Szó sincs szabad akaratukból csatlakozó és boldogan "nemzetként"' harcoló népcsoportokról egy nomád társadalomban, ráadásul nem adták vissza senki szabadságát. Aki fegyverforgatásra alalmas volt, és hajlandó volt csatlakozni, annak megkímélték az életét.
Nem volt a tulajdon "Isten előtt jogos jussod", mert nem is ismerték ezt az istenfogalmat, és a kán/bármilyen címmel rendelkező vezető bármikor elvehette az életét is, nemhogy a vagyonát bárkinek.
A nomád társadalmon alapuló birodalmak fejlődése pedig a timurlenki "stabilizációs" cselekedetek felé vezetett a hódoltatások megtartása érdekében, és nem egy képzeletbeli szabad harcosok nemzeti alapon történő kvázi szabad államának ideálja felé.
Ha bármelyik korábbi sztyeppei nép a temüdzsini vagy tamerláni kivitelezésben fogott volna, mi is maradt volna nyugaton? Itt azért észlelhető a mentalitások végletessége, ha a mindenkori cselekedeteket nézzük. Attila hány város üszkös romján épített koponyapiramisokat? Hányakat kezelt úgy mint a damaszkuszi kézműveseket? Miért volt képes mindennél nagyobb birodalmi ês mégsem őrült tömeggyilkos legendává válni?
 
  • Tetszik
Reactions: Rferi66 and L.O.B

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
12 821
31 821
113
Ha bármelyik korábbi sztyeppei nép a temüdzsini vagy tamerláni kivitelezésben fogott volna, mi is maradt volna nyugaton? Itt azért észlelhető a mentalitások végletessége, ha a mindenkori cselekedeteket nézzük. Attila hány város üszkös romján épített koponyapiramisokat? Hányakat kezelt úgy mint a damaszkuszi kézműveseket? Miért volt képes mindennél nagyobb birodalmi ês mégsem őrült tömeggyilkos legendává válni?

Azért az Isten ostora jelzőt nem kedveskedésből ragasztották rá, és máshol a "hunok" nem éppen pozitív képzeteket keltett, nem vitéz hódítókat, hanem valamiféle fosztogató hordákat, ezért ragasztotta rá a németekre is a brit propaganda. A törökök és mi tartjuk Attilát nagy elődünknek kb., pontosabban a németeknél is volt egy időszak, amikor nagy germán vezérnek akarták kinevezni, a népét pedig germán eredetűnek. (Vilmos császár egy beszédében arra biztatta a kínai boxerlázadás leverésére induló katonákat, hogy legyenek olyan kíméletlenek, mint a hunok, mert a kínaiak csak az erőszak nyelvét értik.)
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu

migfun

Well-Known Member
2013. május 28.
2 217
4 568
113
Ha bármelyik korábbi sztyeppei nép a temüdzsini vagy tamerláni kivitelezésben fogott volna, mi is maradt volna nyugaton? Itt azért észlelhető a mentalitások végletessége, ha a mindenkori cselekedeteket nézzük. Attila hány város üszkös romján épített koponyapiramisokat? Hányakat kezelt úgy mint a damaszkuszi kézműveseket? Miért volt képes mindennél nagyobb birodalmi ês mégsem őrült tömeggyilkos legendává válni?
Csak a fejlődés végkimeneteleként hoztam fel a tamerláni módszereket. De kétségtelen, hogy ide jutott az általad lefestett szabad, és másokat is felszabadító nomád államszervezés módszertana az idő előrehaladtával.
A "nemzet" fogalmat továbbra sem tudom értelmezni az attilai-honfoglalás kori időiontervallumban, különösen nem egy nomád népnél, ahol népnév- és nyelvcserék is történtek.
A "béke" állapot sem jellemző a nomád hódító birodalmakra, folyamatos harcban növekedtek és tartották meg hódításaikat, tehát nem lehet azt mondani, hogy a gyilkolások és kínzások szüneteltek, amikor a jólelkű szabad harcosoknak nem volt mit csinálni.
Csak arra akartam rámutatni, hogy kissé idealizált képed van erről a korai időszakról mind a működése, mind a belső viszonyai és a meghódított népekkel való bánásmódjuk tekintetében. Nem állítottam (nehezen is lehetne), hogy az általad "római"-ként aposztrofált hatalomgyakorlás jobb, humánusabb, kevesebb áldozatot követelő lett volna, de ez nem jelenti a nomád népek módszereinek erkölcsi fölényét automatikusan. Egyszerűen csak más volt. Más célokat szolgált. A "római" gyakorlat érdeke a földművelő olcsó munkaerő megteremtése a vezető réteg számára, a nomádoké a harcba küldhető lovasok számának folyamatos növelése, mint a birodalom működtetésének alapjáé. Ezért mások a módszerek, de a cél ugyanaz: a vezető hatalmának, jólétének biztosítéása. Még ha erről más-más fogalmuk is volt.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
Csak a fejlődés végkimeneteleként hoztam fel a tamerláni módszereket. De kétségtelen, hogy ide jutott az általad lefestett szabad, és másokat is felszabadító nomád államszervezés módszertana az idő előrehaladtával.
A "nemzet" fogalmat továbbra sem tudom értelmezni az attilai-honfoglalás kori időiontervallumban, különösen nem egy nomád népnél, ahol népnév- és nyelvcserék is történtek.
A "béke" állapot sem jellemző a nomád hódító birodalmakra, folyamatos harcban növekedtek és tartották meg hódításaikat, tehát nem lehet azt mondani, hogy a gyilkolások és kínzások szüneteltek, amikor a jólelkű szabad harcosoknak nem volt mit csinálni.
Csak arra akartam rámutatni, hogy kissé idealizált képed van erről a korai időszakról mind a működése, mind a belső viszonyai és a meghódított népekkel való bánásmódjuk tekintetében. Nem állítottam (nehezen is lehetne), hogy az általad "római"-ként aposztrofált hatalomgyakorlás jobb, humánusabb, kevesebb áldozatot követelő lett volna, de ez nem jelenti a nomád népek módszereinek erkölcsi fölényét automatikusan. Egyszerűen csak más volt. Más célokat szolgált. A "római" gyakorlat érdeke a földművelő olcsó munkaerő megteremtése a vezető réteg számára, a nomádoké a harcba küldhető lovasok számának folyamatos növelése, mint a birodalom működtetésének alapjáé. Ezért mások a módszerek, de a cél ugyanaz: a vezető hatalmának, jólétének biztosítéása. Még ha erről más-más fogalmuk is volt.
Értelek és igazad is van, de a szervezés különbsége, az elődökre való rátelepedés a rokonnépek miatt nem a római iga dühével történt itt a medencében. Elég Lehel személyére tekinteni ehhez. Lehel nem csak úgy egy mellékes vezér, meg csak Bulcsú tanácsadója volt, hanem a medence Jász lakosságának a vezére. A korábban itt élt és a velük egyesült, a magyarokkal érkezett jászok hadura, vezére. És a folytonosság még a halála után sem tört meg, a 13. században beérkezett jászok közt és a mai jászok közt töretlen a nemzeti dicsőség ami általa nekik jutott. Ők őrzik tovább leginkább az emlékét, ők őrzik a kürtjét. A jászság nem 800 éve van itt, ezért is érdekes, hogy az eredetüket, nyelvüket, kizárólag a pilisi jászfalu nyelvemléke alapján szűrték le, mint egyetlen töredék, holott ahogy Alániában, úgy itt is ugyanazon területi megoszlás alapján települtek le, jászok és oszétok. Lehelnek tömeggyilkolnia kellett, hogy elfogadják itthon? Lehelt letömeggyilkolták, hogy a magyarokkal együtt küzdjön a jász nép? :)
 

migfun

Well-Known Member
2013. május 28.
2 217
4 568
113
a magyarokkal érkezett jászok hadura, vezére.
Itt a válsz a kérdésedre. Nyilván, ha együttt érkeztek, már együtt harcoltak, illetve a rokon/azonos népcsoportot nem kellett lemészárolni a "velük egyesüléshez". Annyira nem vagyok otthon a magyar/jász közös történelemben, hogy tudjam; azok, akik együtt érkeztek a magyarokkal, hogyan kerültek korábban melléjük.
Azért a "római iga dühe" sem tombolt annyira, ha arról volt szó, hogy elfogadod a "római" felsőbbséget, és megadod, ami szerintük jár nekik.
És fordítva, a tatárjáráskor a kunokat elüldöztük, megölve a vezérüket, csak mert hasonlítottak a nomád ellenségre.
Nem tagadom a mondanivalód igazságtartalmát, csak árnyalni próbálom a képet a "római iga dühe" és a "töretlen nemzeti dicsőség" között.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
@Pogány Most ebben a kérdésben nem teljesen értek veled egyet. Amit te "őrült tömeggyilkosságoknak" látsz, az a pszichológiai hadviselés része, ugyanúgy űzte az összes sztyeppei nép. Éppen az európai hunok kapcsán számos legenda és helyi hagyomány maradt fenn a kegyetlenségükről Nyugaton(leginkább Galliában és Itáliában) Ugyebár amit a germánokkal műveltek az jobbára homályban maradt, a források hiánya miatt. De elgondolhatod mit müveltek velük, ha a hun haderő legkisebb megmozdulására egész germán népek(pontosabban katonai elitek) kerekedtek fel. Mondjuk ez leginkább Balambér és Uldin korára volt jellemző. Aki ellenállt meghalt, aki behódolt maradt míg a többiek menekülni voltak kénytelenek. Ezek azok a germánok, akikkel Róma már évszázadok óta háborúskodott és nem tudott felettük véglegesen győzedelmeskedni. Nos a hunok leigázták az összeset néhány évtized alatt.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
A bronzkori Mongóliában nem gyötörték betegségek és szervi nyavalyák a lakosokat, legfeljebb a nomád életvitel és a testi erőszak következtében beszerzett sérüléseik miatt estek ágynak – állítja az ausztrál antropológiai szakfolyóirat, a HOMO novemberi számában megjelent tanulmány. A pusztai pásztorkodást folytató lovasok sokkal egészségesebbek voltak, mint a letelepedett földművelő kortársaik, állapították meg a cikk amerikai, új-zélandi és mongol régész-antropológus szerzői, akik 25, az időszámítás előtt 4450 és 2650 között, a mai Belső-Ázsia sztyeppéin élt ember maradványait vizsgálva jutottak erre a következtetésre.
A csontmaradványokban a kutatók nem találtak fertőző betegségekre, gyulladásos elváltozásokra utaló nyomokat, ahogyan az alultápláltság, a nyomelem- vagy vitaminhiány jeleit sem fedezték fel. Holott az ugyanebből a korból, de urbanizált területekről – például a közel-keleti termékeny félhold temetkezési helyeiről – előkerült leletek a D-vitaminhányos angolkórtól a skorbuton át a himlőig számtalan népbetegség nyomát őrzik.

A bronzkori pusztai népek ezzel szemben mentesek voltak ezektől – idézi a tanulmányt a Science. A paleopatológiai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a sztyeppei nomádok szigorú fehérjediétát tartottak, tehát szénhidrátokat csak elvétve fogyasztottak, növényi táplálék legfeljebb a hús- és tejtermékek kísérőjeként került szervezetükbe.
Bár belgyógyászati és járványügyi szempontból a korabeli nomádok makkegészségesek voltak, traumatológiai szempontból már korántsem. A kutatók minden egyes maradványon találtak lovas balesetekeből és erőszakos – ahogy fogalmaznak, interperszonális összetűzésből – származó csontsérüléseket. A törött lábszár, a bevert orr, a repedt borda mindennapos lehetett a bronzkori pusztákon, ahogy a mai sportlovasoknál gyakran előforduló keresztcsonti és a medence alsó fertályán található ülőgumókopások, továbbá a térd- és bokaizületi deformációk is.

A kutatási eredmények a lószerszámok evolúciójáról szóló elképzeléseket is frissítették. A régészek ugyanis a három évezreddel későbbi tatárjárások idején használtakkal szinte teljesen megegyező zablákat, kengyeleket és nyeregmaradványokat találtak, ami szerintük azt jelzi, hogy a bronzkorban a lovaglásnak már kiforrott technológiája volt.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
@Pogány Most ebben a kérdésben nem teljesen értek veled egyet. Amit te "őrült tömeggyilkosságoknak" látsz, az a pszichológiai hadviselés része, ugyanúgy űzte az összes sztyeppei nép. Éppen az európai hunok kapcsán számos legenda és helyi hagyomány maradt fenn a kegyetlenségükről Nyugaton(leginkább Galliában és Itáliában) Ugyebár amit a germánokkal műveltek az jobbára homályban maradt, a források hiánya miatt. De elgondolhatod mit müveltek velük, ha a hun haderő legkisebb megmozdulására egész germán népek(pontosabban katonai elitek) kerekedtek fel. Mondjuk ez leginkább Balambér és Uldin korára volt jellemző. Aki ellenállt meghalt, aki behódolt maradt míg a többiek menekülni voltak kénytelenek. Ezek azok a germánok, akikkel Róma már évszázadok óta háborúskodott és nem tudott felettük véglegesen győzedelmeskedni. Nos a hunok leigázták az összeset néhány évtized alatt.
Az lemaradt, hogy Atilla nem véletlen jó király szerepében tűnik fel a germán mondákban. Ugyebár a sztyeppei szokás szerint az utolsóként csatlakozottaké a megtiszteltetés hogy az első sorban harcolhatnak, nos a hun uralkodók nem hinném, hogy takarékoskodtak a germán alattvalóik vérével. Atilla pedig ugyebár emelt egy kicsit a státusukon, azért szövetségesként a véredet adni a főkirályért mennyivel frankóbb
szk-rek-1.jpg

Szkír harcosok
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113

hozzávetőleges fordítás:
Kőkori népirtás: Bosszúálló őskori betolakodók, akik örökre megváltoztatták Európát

„Azok a rejtélyes betolakodók, akik népirtásba kezdtek, miután több ezer évvel ezelőtt Európába érkeztek, és örökre megváltoztatták a kontinenst, valószínűleg a bosszúvágy motiválta őket.”

A magas, hatalmas Yamnaja nép, akik a Fekete-tengertől és a Kaukázus hegyeitől északra , a mai Ukrajnában és Oroszországban, elfoglalták az eurázsiai sztyeppét, 5000 és 4000 évvel ezelőtt több hullámban érkeztek Európába, és gyarmatosították a kontinens hatalmas területeit. Ezzel hatalmas mennyiségű, már ott élő embert irtottak ki - és kereszteződtek a nőkkel, aminek eredményeként genetikai származásuk ma is nyomon követhető a DNS-ben. Kristian Kristiansen, a svéd Göteborgi Egyetem professzora, az ősi népek szakértője úgy véli, hogy kezd képet alkotni arról, hogyan alakult ki a helyzet.

„A Yamnaja volt a történelem első nomád népe, és főként hús- és tejtermékeken, valamint némi halon alapuló fehérjében gazdag étrenden éltek. Nem folytattak földművelést. Következésképpen nagyon egészségesek és magasak is voltak, nagyon mozgékony életüknek köszönhetően. Valójában van egy magassággén kapcsolódott hozzájuk. Szőkék voltak és főleg barna szeműek.Fizikailag erősebbek voltak, mint sok újkőkori ember, akik átlagosan alacsonyabbak voltak.

A Yamnaja, miután Kr.e. kb. 2800 körül Európába érkezett, kapcsolatba lépett az neolitikum őshonos csoportjaival, létrehozva a zsinegdíszes kerámia, vagy más néven a harci baltás kultúrát. A Yamnaja-migránsok 80 százaléka férfi volt - fiatal harcos csoportok -, akiknek ezért újkőkori nőkre volt szükségük szaporodásukhoz. A stroncium izotópos vizsgálatok azt bizonyították, hogy a beköltözők asszonyai sokféle helyről származtak, és többségük gyermekkorában" újkőkori "étrendet fogyasztott, elsősorban gabonafélékre alapozva. Amikor a Yamnaja és az újkőkori őslakosok pár száz évre kölcsönhatásba léptek egymással, ezt elsősorban az erőszak jellemezte. Az újkőkori európai férfivonalak egyszerűen kihaltak, csak a Yamnaja / harci baltás vonalak maradtak fenn a mai napig.

Cathy Cameron nemrégiben készült, az állam előtti társadalmakban élő foglyok globális tanulmánya alapján bebizonyította, hogy minden ismert társadalomban gyakori volt a nők munkaerő és reprodukció miatt való elrablása, valamint a férfiak megölése, a bosszú állás megelőzése, vagy legalábbis az azonnali bosszú álló képesség csökkentése miatt. Egyre több régészeti példát találunk a néha csak a fiatal férfiakat érintő mészárlásokra a 3. évezredtől kezdve.

Összességében ez azt sugallja, hogy a fennmaradó újkőkori csoportok és az újonann érkező Yamnaják között túlnyomóan erőszakos kapcsolat állt fenn, ami nem zárja ki, hogy az újkőkori nők maguk is időről időre megkereshették ezeket a sikeresebb csoportokat házasságkötés céljából.”
 

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
6 686
13 351
113

hozzávetőleges fordítás:
Kőkori népirtás: Bosszúálló őskori betolakodók, akik örökre megváltoztatták Európát

„Azok a rejtélyes betolakodók, akik népirtásba kezdtek, miután több ezer évvel ezelőtt Európába érkeztek, és örökre megváltoztatták a kontinenst, valószínűleg a bosszúvágy motiválta őket.”

A magas, hatalmas Yamnaja nép, akik a Fekete-tengertől és a Kaukázus hegyeitől északra , a mai Ukrajnában és Oroszországban, elfoglalták az eurázsiai sztyeppét, 5000 és 4000 évvel ezelőtt több hullámban érkeztek Európába, és gyarmatosították a kontinens hatalmas területeit. Ezzel hatalmas mennyiségű, már ott élő embert irtottak ki - és kereszteződtek a nőkkel, aminek eredményeként genetikai származásuk ma is nyomon követhető a DNS-ben. Kristian Kristiansen, a svéd Göteborgi Egyetem professzora, az ősi népek szakértője úgy véli, hogy kezd képet alkotni arról, hogyan alakult ki a helyzet.

„A Yamnaja volt a történelem első nomád népe, és főként hús- és tejtermékeken, valamint némi halon alapuló fehérjében gazdag étrenden éltek. Nem folytattak földművelést. Következésképpen nagyon egészségesek és magasak is voltak, nagyon mozgékony életüknek köszönhetően. Valójában van egy magassággén kapcsolódott hozzájuk. Szőkék voltak és főleg barna szeműek.Fizikailag erősebbek voltak, mint sok újkőkori ember, akik átlagosan alacsonyabbak voltak.

A Yamnaja, miután Kr.e. kb. 2800 körül Európába érkezett, kapcsolatba lépett az neolitikum őshonos csoportjaival, létrehozva a zsinegdíszes kerámia, vagy más néven a harci baltás kultúrát. A Yamnaja-migránsok 80 százaléka férfi volt - fiatal harcos csoportok -, akiknek ezért újkőkori nőkre volt szükségük szaporodásukhoz. A stroncium izotópos vizsgálatok azt bizonyították, hogy a beköltözők asszonyai sokféle helyről származtak, és többségük gyermekkorában" újkőkori "étrendet fogyasztott, elsősorban gabonafélékre alapozva. Amikor a Yamnaja és az újkőkori őslakosok pár száz évre kölcsönhatásba léptek egymással, ezt elsősorban az erőszak jellemezte. Az újkőkori európai férfivonalak egyszerűen kihaltak, csak a Yamnaja / harci baltás vonalak maradtak fenn a mai napig.

Cathy Cameron nemrégiben készült, az állam előtti társadalmakban élő foglyok globális tanulmánya alapján bebizonyította, hogy minden ismert társadalomban gyakori volt a nők munkaerő és reprodukció miatt való elrablása, valamint a férfiak megölése, a bosszú állás megelőzése, vagy legalábbis az azonnali bosszú álló képesség csökkentése miatt. Egyre több régészeti példát találunk a néha csak a fiatal férfiakat érintő mészárlásokra a 3. évezredtől kezdve.

Összességében ez azt sugallja, hogy a fennmaradó újkőkori csoportok és az újonann érkező Yamnaják között túlnyomóan erőszakos kapcsolat állt fenn, ami nem zárja ki, hogy az újkőkori nők maguk is időről időre megkereshették ezeket a sikeresebb csoportokat házasságkötés céljából.”


Ez nem egy gyorsan törölt(Facebook/Twitter) irónikus cikk a valós Nyugat-Európai migrációról/bevándorlásról napjainkban?
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
AMire igyekszek rávilágítani, az az, hogy a sztyeppei társadalomszerveződés, illetve az amit Árpádék létrehoztak ezen alapulóan itt a medencében, az kifelé képviselt lényegi erőszakot. Bent, a saját területén, népességében ellenben nem a jogfosztott sorba taszítás volt a jellemző. A betagozás a hadszervezetbe igen, a képességeknek megfelelő alkalmazás igen. Viszont ebből fakadóan a belső élete a népességnek kevesebb feszültséget tartalmazott. Valószínűleg az alapja a természetjog vs. római mesterséges jog eltéréseiben található. A sztyeppei jog nem degradálta a félelem és hatalom fensőbbrendű szemszögéből a saját társadalmát, míg a római jog mindig. Ennek az ütközése, amit mindenkori római hódításnak nevezek és ez az a sztyeppei szervezet ami ideálisabbnak tűnik nekem emberi és társadalomszervezési szemszögből. Volt állami és nemzeti cél, érdek, hatás, közösség.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
20 027
66 478
113
AMire igyekszek rávilágítani, az az, hogy a sztyeppei társadalomszerveződés, illetve az amit Árpádék létrehoztak ezen alapulóan itt a medencében, az kifelé képviselt lényegi erőszakot. Bent, a saját területén, népességében ellenben nem a jogfosztott sorba taszítás volt a jellemző. A betagozás a hadszervezetbe igen, a képességeknek megfelelő alkalmazás igen. Viszont ebből fakadóan a belső élete a népességnek kevesebb feszültséget tartalmazott. Valószínűleg az alapja a természetjog vs. római mesterséges jog eltéréseiben található. A sztyeppei jog nem degradálta a félelem és hatalom fensőbbrendű szemszögéből a saját társadalmát, míg a római jog mindig. Ennek az ütközése, amit mindenkori római hódításnak nevezek és ez az a sztyeppei szervezet ami ideálisabbnak tűnik nekem emberi és társadalomszervezési szemszögből. Volt állami és nemzeti cél, érdek, hatás, közösség.
Volt állami és nemzeti cél, érdek, hatás, közösség. És ezek összhangban voltak.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 775
30 546
113
AMire igyekszek rávilágítani, az az, hogy a sztyeppei társadalomszerveződés, illetve az amit Árpádék létrehoztak ezen alapulóan itt a medencében, az kifelé képviselt lényegi erőszakot. Bent, a saját területén, népességében ellenben nem a jogfosztott sorba taszítás volt a jellemző. A betagozás a hadszervezetbe igen, a képességeknek megfelelő alkalmazás igen. Viszont ebből fakadóan a belső élete a népességnek kevesebb feszültséget tartalmazott. Valószínűleg az alapja a természetjog vs. római mesterséges jog eltéréseiben található. A sztyeppei jog nem degradálta a félelem és hatalom fensőbbrendű szemszögéből a saját társadalmát, míg a római jog mindig. Ennek az ütközése, amit mindenkori római hódításnak nevezek és ez az a sztyeppei szervezet ami ideálisabbnak tűnik nekem emberi és társadalomszervezési szemszögből. Volt állami és nemzeti cél, érdek, hatás, közösség.
No,hát ez azért nem egészen igaz.Egy sztyeppei államban szemrebbenés nélkül kiirtották a lázadókat,és keleti módon kollektiv módon.(pl jellemző a tized,mint katonai alapegység-és ha egy tag megfutott,parancsot szegett,az egész tizedet büntették,megfutást példul azonnali halállal)
Sztyeppei birodalom,mivel mobil,inkább az emberre,mint birtoklandó értékre összpontositott,a terület csak mint az ember éppen aktuális élőhelye számit.A római jogban,mivel földműves társadalom,a tulajdon,elsősorban a föld tulajdonjogára összpontosit.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Igaza van @Negan-nak, az ősi hun törvény szerint az árulókat családjukkal együtt végezték ki. De szerintem mindenki kollektív módon büntetett ezen időkben, gondoljunk csak a tizedelésre. A nomádállam a nomádok uralmi berendezkedését, hatalmi koncentrátumát jelenti, azaz olyan berendezkedést amely a maga akaratát erőszakszervezete révén érvényesíti. A nomád birodalom a népességre és állatállományukra terjed ki, ezért a birodalomalapító nomádok népben, nem pedig földben gondolkodtak. Az államot az ember és állatállomány koncentrációja és növekedése révén jelentkező hatalomban képzelték el. A nomád birodalmakat irányító állameszme a hatalom, uralom fegyveres erővel történő állandó biztosítása és kiterjesztése.


 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Ez nem egy gyorsan törölt(Facebook/Twitter) irónikus cikk a valós Nyugat-Európai migrációról/bevándorlásról napjainkban?
Bár sok hasonlóság is van benne, de a jamnaják saját katonai fölényükre építve hódították meg a kontinenst. Jelenleg a saját vezetői szolgáltatják ki a rájuk bízott embereket és országokat a negyedik benépesedési hullám viszontagságainak. A jamnaják hódítók volták, a mostani migránsok csak eszközök.
 
  • Tetszik
Reactions: DTheo and LMzek 2.0

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
@Negan Egy kicsit azért árnyalnám a lovas népek földhöz való viszonyát. Ők is tisztában voltak azzal, hogy hatalmas földterületekre van szükség a legeltetéshez. Egy történet az ázsiai hun birodalomat megalapító Modun(Baatur, Bátor) sanjü életéből:

"Amikor a mai Mandzsúria területén élő nagy 'dunhu' (donghu, o-huan= keleti barbár) nép vezére hírét vette a hunok között kitört hatalmi harcnak, balga önhittséggel úgy gondolta, hogy elérkezett az idő a szomszédokkal való leszámolásra. Azzal a megalázó követeléssel fordult tehát a hun uralkodóhoz, hogy adja át neki legszebb lovát és legkedvesebb feleségét.
Az előkelők felzúdultak és elutasították a fennhéjázó követelést, Baatur azonban így válaszolt nekik: "Miért kellene sajnálnunk a szomszédainktól egy lovat, vagy egy asszonyt?", és odaadta a dunhu vezérnek a lovat, meg az új asszonyt is. Akkor azonban az elbizakodott dunhu vezér azt követelte, hogy a hunok engedjék át neki a puszta egy keskeny csíkját, ami a pásztorkodásra jórészt alkalmatlan volt.
A hun előkelők többsége ezúttal tudomásul vette a kérést és úgy gondolta, hogy fölösleges volna a terméketlen pusztaság miatt vitába keveredni a szomszédokkal. Baatur azonban azt mondta: "A föld az állam és a nép megmaradásának záloga, hogyan lehetne bárkinek is odaadni azt?", és mindazokat, akik engedékenynek mutatkoztak, azonnal lefejeztette, aztán nyergeltetett és szétverte a keleti szomszédokat."
„Most már Baatur is nyeregbe szállt, mindenkit, aki elmaradna, lefejeztetéssel fenyegetett meg. Megindult keletnek és rajtaütött a keleti barbárokon(donghu). Ezek már annyira semmibe vették Baaturt, hogy még csak nem is készültek az ellenállásra. Így bátor seregével odavonult és megtámadva őket, a keleti barbárok királyára megsemmisítő csapást mért. Foglyul ejtette népét, elzsákmányolta barmait és vagyonát.”
Baatur.jpg
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 775
30 546
113
@Negan Egy kicsit azért árnyalnám a lovas népek földhöz való viszonyát. Ők is tisztában voltak azzal, hogy hatalmas földterületekre van szükség a legeltetéshez. Egy történet az ázsiai hun birodalomat megalapító Modun(Baatur, Bátor) sanjü életéből:

"Amikor a mai Mandzsúria területén élő nagy 'dunhu' (donghu, o-huan= keleti barbár) nép vezére hírét vette a hunok között kitört hatalmi harcnak, balga önhittséggel úgy gondolta, hogy elérkezett az idő a szomszédokkal való leszámolásra. Azzal a megalázó követeléssel fordult tehát a hun uralkodóhoz, hogy adja át neki legszebb lovát és legkedvesebb feleségét.
Az előkelők felzúdultak és elutasították a fennhéjázó követelést, Baatur azonban így válaszolt nekik: "Miért kellene sajnálnunk a szomszédainktól egy lovat, vagy egy asszonyt?", és odaadta a dunhu vezérnek a lovat, meg az új asszonyt is. Akkor azonban az elbizakodott dunhu vezér azt követelte, hogy a hunok engedjék át neki a puszta egy keskeny csíkját, ami a pásztorkodásra jórészt alkalmatlan volt.
A hun előkelők többsége ezúttal tudomásul vette a kérést és úgy gondolta, hogy fölösleges volna a terméketlen pusztaság miatt vitába keveredni a szomszédokkal. Baatur azonban azt mondta: "A föld az állam és a nép megmaradásának záloga, hogyan lehetne bárkinek is odaadni azt?", és mindazokat, akik engedékenynek mutatkoztak, azonnal lefejeztette, aztán nyergeltetett és szétverte a keleti szomszédokat."
„Most már Baatur is nyeregbe szállt, mindenkit, aki elmaradna, lefejeztetéssel fenyegetett meg. Megindult keletnek és rajtaütött a keleti barbárokon(donghu). Ezek már annyira semmibe vették Baaturt, hogy még csak nem is készültek az ellenállásra. Így bátor seregével odavonult és megtámadva őket, a keleti barbárok királyára megsemmisítő csapást mért. Foglyul ejtette népét, elzsákmányolta barmait és vagyonát.”
Baatur.jpg
Kiegészitem
Nagyon is tisztában voltak az élettér fogalmával.De nem a konkrét földterületet védték,hanem az életteret.Ha úgy hozta a sor,simán felcserélték az egyik földrajzi földterületet a másikra,ha az előnyösebb életteret biztositott
A lakatlan sztyeppsávok meg a nomád "államterek határvédelmi és államelválasztási rendszeréhez tartozot-ez a gyepüelve,egy lakatlan és műveletlen területsáv,amit ha természetes úton eleve nem olyan,mesterségesen lakhatatlanná tesznek.
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Kiegészitem
Nagyon is tisztában voltak az élettér fogalmával.De nem a konkrét földterületet védték,hanem az életteret.Ha úgy hozta a sor,simán felcserélték az egyik földrajzi földterületet a másikra,ha az előnyösebb életteret biztositott
A lakatlan sztyeppsávok meg a nomád "államterek határvédelmi és államelválasztási rendszeréhez tartozot-ez a gyepüelve,egy lakatlan és műveletlen területsáv,amit ha természetes úton eleve nem olyan,mesterségesen lakhatatlanná tesznek.
Például Atilla az Észak-Balkánon öt napi járásnyi lakatatlan területsávot(gyepüelvét) hozott létre a 440-es évek kelet-rómaiak ellen vívott háborúi eredményenként.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
17 775
30 546
113
A mai leegyszerűsitő "agitprop" szellemiség sokszor félre viszi a szemlélődőt.példul
Nem volt női egyenjoguság,a nő a férje tulajdona volt-Igen,de a férj felelt az asszony minden tettéért.Meg általánosan a család minden tettért a családfő felelt.De ez forditva is igy volt.A családfő tettéért felelt a család is.