Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

sidewinder12

Well-Known Member
2016. október 11.
1 829
10 754
113
A gép először 2010-ben szállt fel és a MAKSz-on ilyen-olyan részleges, vagy teljesnek mondott bemutatókkal igyekeztek demonstrálni a gép műrepülhetőségét.
Hatamas szárnyfelület, elképesztően összetett mechanizáció, vektorálás és a bemutatók során még az ideiglenesnek szánt, kissé növelt teljesítményű AL-41F-1 hajtóművek.
Azért írtam AL-41F-1-et és nem F-1Sz-t, mert ez utóbbi a Szu-35Sz hajtóműve és az az egyetlen karakter (magyarben kettős betű - azoknak akik szemfülesek) jelent pár százalék különbséget.
Ugyanis a 117Sz és a 117-es hajtómű között annyi különbség van, hogy a szériában gyártot és lényegében rendszeresített Szu-35Sz gépek hajtóművére békeidőben "vigyáznak", azaz, a "rendkívüli üzemmódot" nemeröltetik, Mielőtt bárki is a jó öreg Tumanszkij R-25-300-asának CsR-jére gondolna, ahol az alíg 7 tonnás fékpadi tolóerőből bizonyos paraméterek megléte esetén alig 1 percig a varázslatos közel tíz tonna tolóerő is összehozható volt, itt csak arról van szó, hogy a korlátok feloldása esetén gyorsabb forszázskapcsolást és 5-600kp-al nagyobb utánégetős tolóerőt kapunk.
Ez a különbség a 14 vs 14.7 tonna fékpadi tolóerő relációjában nem valami nagy dolog, de mutatja, hogy a PAK-FA programban valamiképp imitálni kell a tervezett extrém tolóerő felesleget, ami majd a 30-as hajtómű installálásával jelentkezni fog, így minden korlátozást feloldva üzemeltetik a 117-es hajtóműveket.
Mivel tesztüzemről van szó, igencsak alapos gyári mérnöki támogatással, így nem kell óvatoskodni az élettartammal.
De a 117-es az nem a 30-as hajtómű.
Bárhogy is van, egy gyéren, alíg 7-8 perces demóra megtankolt gépnél ez is több, mint elég kellene, hogy legyen.
Ehhez képest annyit látunk, hogy a gépek mintha megfontoltabban repülnék le a Szu-35Sz-nél is megcsodált figurákat. Annyi tűnik fel, hogy a Szu-57-es a függőleges figuráknál gyakran megkezdi az emelekedést forszázs nélkülis, de ezt az egyszeri foteltudós betudhatja a kedvezőbb alaktényezőnek és a kedvezőbb össz-légellenállási mutatóknak.
Közben meg arról olvasni évek óta, hogy a Szuhoj milyen extrém túlterhelések elviselésére készül a Szu-57 pilóták létfenntartó rendszerének tervezésénél.

Szóval a gép egyfelöl némiképp visszafogottan repül, de árgus szemekkel a részleteket figyelve feltűnik, hogy lényegében most se szűkölködik tolóerőben, a manőverek nem térnek el nagyban a Szu-35-ösétől, de a 30-as hajtóművek várható tolóerje alapján elképzelhetetlen teljesítményfelesleg várható.
Így már érthető, hogy akkor amit idáig láttunk, az egy részleges képesség volt. A vektorálás alkalmazása miatt gyanítható. hogy napjainkra már nincs a típuson állásszög korlát, de tulterhelés korlát még igen.

Már csak egy kérdés maradt: fog-e vektorálni a 30-as hajtómű? Kitéríthető lesz-e a fúvócsöve?
Ugye, a komplett PAK-FA T-50, mint rendszer lényeges eleme a TVC, ami a hajtóművek és a kormányvezérlő rendszer szerves része. Idáig.
De kérdés, hogy ha ez a repülő már most is jól elvan a közel 15 tonna tolóerővel, akkor mit tud kezdeni 17-18 tonnányi fékpadi teljesítménnyel? Ha egy ekkora tolóerőfelesleget vektorálnak, az se a gépre, se apilótára nézve nem egészséges, de mindenképp indokolatlan.

Akárhogy nézem az idáig legjobb minőségű fotót a 30-as hajtóművel leszálláshoz bejövő 052-es T-50-esről, nemlátom egyértelmű, minden kétséget kizáró jelét annak, hogy ez a fúvócső is mozgatható lenne. Igaz, mióta az NPO Szaturn olyan ügyesen megoldotta fúvócső mozgatását, hogy a elforduló felületek az avatatlan szem számára észre se vehetők, én már nem merek csodálkozni semmin.

229921.jpg


A bal oldali godolában látható a 30-s hajtómű, melynek ezüstszürke áramvonalazó lamellái előtt látszik az a rés, ami arra utal, hogy ott törhető meg a fúvócső.
A fúvócső tehát a 117Sz-hez hasonlóan a komplett GSF-el együtt mozgatható, de itt még a forgáspont és a GSF közé beintegráltak egy bypass hűtőlevegő zsalurenszert, ami valószínű együtt mozog a GSF-el a kitéréskor. Már, ha ezzel a hatalmas teljesítményű hajtóművel vektorálnak.
Ugyanis, ha egy extra nagy állásszöggel végzett, nagy intenzítású belerántás után komoly energia rúgja seggbe a gépet, akkor kiváltható a TVC.
Akkor se kell TVC, ha a hajtóművenként a forgórészek ellenforgók és egymás precesszióját kioltják. Ilynekor az átesésig húzott gép nem fog semelyik irányba se kitörni, kellő tolóerővel pedig kitolható, csak az kell, hogy közben a mechanizáció és az azt mozgató FbW-nek legyen elég hatásfoka.
Ami még ezen a fenti képen érdekes, az a bal oldali hajtóműgondola rövidebb titán burkoló eleme, ami arra enged következtetni, hogy ez a hajtómű rövidebb. Ez nem is lehet meglepő, hiszen ma már mindenhol az a trend, hogy a fokozatok száma csökken, a hajtóművek építési hossza rövidül.
Ne feledjük, a 117-es hajtómű lényegében az AL-31F leszármazottja, de úgy, hogy a konfiguráció semmit se változott.

Végezetül a filmre is visszatérve. Abban a pár másodpercben, amikor a hangárban levő 052-es mellett elhalad a kamera (2:35-nél), pont az látszik, hogy a bal oldali gondola üres...

Az elején nekem nem is tűnt fel,hogy ott az a 052-es. Én a végén láttam egy részletet 29:54-29:59-ig a 052-esről. Amikor arról beszél a műsorvezető,hogy minden gép egy külön egyéniség és még ez előtt az 511-estől indulva elkezdik röviden bemutatni a példányokat.A hangárban mutatják, üres jobb hajtómű gondolával ami alatt beszélget a műsorvezető és a főtervező. A főtervező a jobb hajtómű helye alatt áll. A bal oldali gondolában viszont egy enyhén lógó, de farkasfogazott GSF-el szerelt hajtómű figyel. Ami nekem a 30-as gyártmánynak tűnik. A gép jobb oldali függőleges vezérsíkján látni is a ЛЛ jelzést.
 
  • Tetszik
Reactions: wolfram

sidewinder12

Well-Known Member
2016. október 11.
1 829
10 754
113
Se a Rafale,se a Super Hornet nem 5. generációs gép.Szép és impozáns gép a Su57.Ahogy a Su27 is az volt-de évtizedes lemaradása ellenére sem érte el az F15A szinvonalát.Hiába vannak kitünő orosz mérnökök,a pénz hiányát,és az iparuk korlátait minden ötletességükkel sem tudják teljesen pótólni.Ez van.ICBM fegyverzetük az eggyetlen ami a nagyhatalmak sorában tartja őket,és ezen ez a gép sem fog változtatni.Kinaiak is lassan lehagyják őket technológiailag is.J31nek több esélye van az elterjedésre a világban,mint az orosz gépnek.

"J31nek több esélye van az elterjedésre a világban,mint az orosz gépnek"

Igen, orosz hajtóművekkel :D
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Nincs köze a kommentednek ahhoz amiről eddig beszéltünk!
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Nincs köze a kommentednek ahhoz amiről eddig beszéltünk!
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 423
113
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.

Nem.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Nincs köze a kommentednek ahhoz amiről eddig beszéltünk!
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 557
113
Az elején nekem nem is tűnt fel,hogy ott az a 052-es. Én a végén láttam egy részletet 29:54-29:59-ig a 052-esről. Amikor arról beszél a műsorvezető,hogy minden gép egy külön egyéniség és még ez előtt az 511-estől indulva elkezdik röviden bemutatni a példányokat.A hangárban mutatják, üres jobb hajtómű gondolával ami alatt beszélget a műsorvezető és a főtervező. A főtervező a jobb hajtómű helye alatt áll. A bal oldali gondolában viszont egy enyhén lógó, de farkasfogazott GSF-el szerelt hajtómű figyel. Ami nekem a 30-as gyártmánynak tűnik. A gép jobb oldali függőleges vezérsíkján látni is a ЛЛ jelzést.

Igen, te nyertél!
Az általam említett résznél a bal oldali gondola az üres, a teáltalad mutatottnál meg a jobboldali. Ezt két külön időpontban rögzítették és hajlok rá. hogy az eddigi biztonsági, illetve referencia okokból meglévő 117-es helyére is ezek szerint elkezdték beépíteni a 30-ast. Ne feledjük, egy jó ideje nem töltöt fel senki se fotókat Zsukovszkijból a 052-esről, így lehet, hogy mostanság zajlik a másik 30-as beépítése is és hamarosan a gép visszatér a levegőbe, de ezúttal már két ilyen hajtóművel.

Hanem a vektorálás kérdése is megoldódott. A 30-asnál is ugyanaz az elv került alkalmazásra, mint a 117-esnél, vagy a korábbi AL-31FP-nél. Úgy néz ki, az NPO Szaturn nem veszi át a máshol is (USA, kínai, az EJ200-ashoz kifejlesztett spanyol és a konkurens MMPP Szaljut, illetve a vele szövetkező Klimov által) alkalmazott körszimmetrikus vektorálást.
Amit még ennél a jelenetnél látok az az, hogy mintha a törzsvég felöli belső oldalon hiányozna egy-egy áramvonalazó kompozit lamella, valószínű bevizsgálásra szedhették le, vagy valamilyen rendszer elem szereléséhez kellett ott megbontania hajtóművet.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Nincs köze a kommentednek ahhoz amiről eddig beszéltünk!
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 423
113
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.

Rossz a neted?
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 557
113
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.

Ha ezalatt magát a kormányvezérlő rendszert érted, tévedésben vagy. Az oroszok, illetve maguk a szovjetek is világelsők voltak az elektronikus kormányvezérlés területén, ebben a kérdésben tehát soha nem voltak senkitől se elmaradva.
Az első szovjet repülőgép, amit elektronikus kormányvezérlő rendszerrel szereltek, az a Szu-27-es volt, ami valóban az "Electric Jet"-nek is becézett F-16-os után jelent meg. És valóban "csak" analóg elektronikus kormányvezérlő rendszere volt és valóban csak a magassági kormány csatornájára dolgozott rá.
A világon a legelső teljesen elektronikus FbW-vel szerelt repülőgépe a kanadai Avro Canada CF-105 Arrow volt, 1958-ban, míg a világon a legelső digitális FbW-vel szerelt gépei az amerikai NASA Dryden F-8 Crusader és a szovjet Szuhoj T-4-es voltak, mind a kettő ugyanabban az évben, 1972-ben repült először.

A világon ma már nem akad egyetlen olyan repülőgépeket fejlsztő ország, vagy csoport, amelyik különösebben el lenne maradva a többihez képest a repülésvezérlő rendszerek tekintetében, annyira alaposan ki lett fejlesztve ez a kérdés az elmúlt 50-60 évben.
 

sidewinder12

Well-Known Member
2016. október 11.
1 829
10 754
113
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.

A hajtóművekhez itt Allesmornál jobban senki nem ért, én főleg nem, de azért kicsit utánanéztem. A jelenről beszélgetünk elvileg. A jelenben az a helyzet,hogy a 117sz hajtóműnél 4000 óra javításközi üzemidőt írnak,igaz,hogy csak wikipédián: "бо́льшим межремонтным ресурсом (4000 часов против 1000)" 1000 óráról 4000-re tolták. Én elhiszem,hogy a magyar MiG-29-esek hajtóművei kb. 2500 órát bírtak ki összesen,de egy Szu-35Sz fényévekkel a magyar 29-esek előtt jár színvonalban, a Szu-57 meg pláne. Ez pedig csak a javításközti üzemóra. Szóval nem olyan rossz értékek azok, ez már eléggé a nyugati szintnek tűnik és messze nem 30 év lemaradásnak.Ennél bővebbet nem tudok írni. A többiről, pl belépőélekbe épített radar. Kitaláltak valamit amit előttük soha nem csinált meg még senki (ahogy a lehajtható LERX-et sem) beépítik és megvizsgálják,hogy működik e. Honnan tudod,hogy nem működik?! Repülsz vele, használod?! Te csinálod a repülés utáni kiértékeléseket?! Ebből a filmből egy kis részletét láttuk annak amit PAK-FA/T-50/Szu-57 programnak hívnak. Ami igazán titkos azt nem fogják benne úgysem levetíteni. Megmutatták a program egy kis szeletét. A wikipedia link a Szu-35Sz hajtóművéről: az АЛ-41Ф1С részben találod az általam idézetteket.
https://ru.wikipedia.org/wiki/АЛ-41Ф1
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 569
85 040
113
A 052-est már csak mint Repülő Laboratóriumot (LL) alkalmaznak a 30-as hajtómü tesztelésére. 2017 dec. 5-én történt első felszállása óta nincs nyilvános info, hogy repült-e a 30-assal, illetve mennyit repült. (Zsukovszkijban biztos nem-arról lennének képek).Lesz
Jövő vasárnap jön a 2. rész- benne a hajtómüvekről. Tudtommal 3 részes lesz a film. Lesznek majd hétközben részletek a 2. részből is.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 569
85 040
113
Dehogynem.A jol lopakodó gépalakhoz kell a fejlett technológia.Mind a szerkezeti anyagokhoz,mind az irányitó elektronikához.Ez az oroszoknak nincs meg a kellő szinvonalon.Ezért van,hogy egy aműgyis rosszabb paraméterú orosz hajtóműnek az össz élettartama annyi,mint egy aminak a javitásközi üzemórája.példul.Bő 30évvel le vannak maradva-akkor is,ha most éppen ők vannak divatban.
Kisérleti kisszériás gyártás,itt tart ez a gép.Az sem lepne meg,ha nem is tudnák nagyszériában gyártani,mert nem képes rá az iparuk.Nálunk is anno a KFKI,vagy a HTI kisérleti üzemei világszinvonalú dolgokat tudott összerakni,de az ipar nem tudott egy megfelelő szintű müanyag tust sem legyártani.
Szóval gyönyörű gép,de messze van a bevethető sorozatgyártásra érett géptöl.A dolgok egy része meg alighanem nagyzolás,amit az oroszok mondanak róla.Pl a szárnybelépőben épitett méteres hullámhosszú radar aligha működik érdemlegessen.

Ez már 4x itt van.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 557
113
A 052-est már csak mint Repülő Laboratóriumot (LL) alkalmaznak a 30-as hajtómü tesztelésére. 2017 dec. 5-én történt első felszállása óta nincs nyilvános info, hogy repült-e a 30-assal, illetve mennyit repült. (Zsukovszkijban biztos nem-arról lennének képek).Lesz
Jövő vasárnap jön a 2. rész- benne a hajtómüvekről. Tudtommal 3 részes lesz a film. Lesznek majd hétközben részletek a 2. részből is.

Dehogynem repült, idán tavasszal-nyáron is volt pár felszállás Zsukovszkijban:

229984.jpg


Illetve a kép, amit két oldallal ezelőtt linkeltem. Ezek Zsukovszkijban készültek, Teljesítettek a 30-assal pár felszállást.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Python

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Ez már 4x itt van.
Zavar lehetett az erőben,1x kültem el
A hajtóművekhez itt Allesmornál jobban senki nem ért, én főleg nem, de azért kicsit utánanéztem. A jelenről beszélgetünk elvileg. A jelenben az a helyzet,hogy a 117sz hajtóműnél 4000 óra javításközi üzemidőt írnak,igaz,hogy csak wikipédián: "бо́льшим межремонтным ресурсом (4000 часов против 1000)" 1000 óráról 4000-re tolták. Én elhiszem,hogy a magyar MiG-29-esek hajtóművei kb. 2500 órát bírtak ki összesen,de egy Szu-35Sz fényévekkel a magyar 29-esek előtt jár színvonalban, a Szu-57 meg pláne. Ez pedig csak a javításközti üzemóra. Szóval nem olyan rossz értékek azok, ez már eléggé a nyugati szintnek tűnik és messze nem 30 év lemaradásnak.Ennél bővebbet nem tudok írni. A többiről, pl belépőélekbe épített radar. Kitaláltak valamit amit előttük soha nem csinált meg még senki (ahogy a lehajtható LERX-et sem) beépítik és megvizsgálják,hogy működik e. Honnan tudod,hogy nem működik?! Repülsz vele, használod?! Te csinálod a repülés utáni kiértékeléseket?! Ebből a filmből egy kis részletét láttuk annak amit PAK-FA/T-50/Szu-57 programnak hívnak. Ami igazán titkos azt nem fogják benne úgysem levetíteni. Megmutatták a program egy kis szeletét. A wikipedia link a Szu-35Sz hajtóművéről: az АЛ-41Ф1С részben találod az általam idézetteket.
https://ru.wikipedia.org/wiki/АЛ-41Ф1
Naja,fejlődnek.És hol tart közben az usák ipar?Utolérik majd,talán a lassan 60 évvel ezelötti J79 üzemi élettartamát esetleg....LERX nem orosz találmány,az állithatósága sem az.Belépőélbe épitett méteres hullámhosszú radar meg a fizika teszi hüleséggé.Molni HTÖ radarokkal foglalkozó fejezet,pl.Tudom,hogy a szovjet törpe a legnagyobb,de attol még a tény az tény.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 202
60 079
113
Celebra

"Naja,fejlődnek.És hol tart közben az usák ipar?Utolérik majd,talán a lassan 60 évvel ezelötti J79 üzemi élettartamát esetleg...."

Nem kicsit írsz hülyeségeket amúgy...:(
Tudom, hogy a wikipedia a tudományos világ Blikk-je, de azért legalább ott utána nézhetnél pár dolognak mielőtt hozzászólsz.
1 vagy 2 éve beszélgettünk itt a HTKA-n a hajtóművekről SZU/USA relációban és finoman szólva sem az a helyzet amit te itt felvázolsz.
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 216
57 558
113
Zavar lehetett az erőben,1x kültem el

Naja,fejlődnek.És hol tart közben az usák ipar?Utolérik majd,talán a lassan 60 évvel ezelötti J79 üzemi élettartamát esetleg....LERX nem orosz találmány,az állithatósága sem az.Belépőélbe épitett méteres hullámhosszú radar meg a fizika teszi hüleséggé.Molni HTÖ radarokkal foglalkozó fejezet,pl.Tudom,hogy a szovjet törpe a legnagyobb,de attol még a tény az tény.


:D:D
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 557
113
Én elhiszem,hogy a magyar MiG-29-esek hajtóművei kb. 2500 órát bírtak ki összesen,de egy Szu-35Sz fényévekkel a magyar 29-esek előtt jár színvonalban, a Szu-57 meg pláne.

Hogy nagyobb legyen a kontraszt, a MiG-29-esek hajtóművei kb 350 órát tudtak két nagyjavítás közt, de ez az érték (a gépek rendszeresítésének idején, a kilencvenes évek elején még ez volt a köztudatban) a legelső időszakot jellemezte, viszont mint csúfság, az RD-33-ason ragadt. Az RD-33-asok ettől még nem voltak valami hú de komoly élettartamúak, hiszen a javításközi élettartamuk alíg 750 órára tornázódtak fel. Napjaink RD-33MK hajtóműveinél ez az adat 1500 óra... lenne, ha nem hibásodnának meg hamarabb.

Szeretném ezt a hajtóműélettartamot egy kissé rendbe tenni.
Az orosz hajtóművek élettartama mindig is el volt maradva az amerikaitól, de pl. a franciától már nem annyira. De itt se lehet általánosítani, főleg a franciák javára.

Az orosz élettartam meghatározás mindig is nagyon szigorú volt, a hajtómű pedig egy eléggé élettartam érzékeny terület, így az orosz itt, ha lehet, még szigorúbban írja elő az élettartam korlátokat.
Ehhez jönnek még olyan legendák, hogy például a MiG-25-ös, vagy a Tu-22M első hajtóműveinek élettartam csupán 50(!) óra volt, a Tu-144D Koleszov RD-36-51A hajtóműveinél pedig ez az érték már az értelmezhetetlenül rövid 15 órára zsugorodott.
Hogy lehet ez?
Nos, az oroszoknál az a szokás, hogy ha elkezdenek egy kísérleti programot egy új hajtóművel, annak javításközi üzemideje először 50 óra. Ezután teljesen szétszedik és alaposan átvizsgálják, majd null km-es elemekből újra összerakják és megint repülnek vele 50 órát. Ez már száz óra, amit két szett kritikus alkatrésszel tudott le a teszt csapat és lehet összevetni a tapasztalatokat. Ezután, ha van egyértelmű egyezés a két szett állapotát illetően (tehát nincs kirívó random hiba), akkor emelik az élettartam határt 100 órára és így tovább.
De egyet ne feledjünk. Aláírás nélkül technika nem emelkedhet a levegőbe. Tehát igen, az aláírás ami elengedi repülni a hajtóművet, az bizony az első időszakban 50-100 órákra szól és ezután amit a kiértékelő csoport lényegében a hajtóművel kezd, az megfelel egy komplett nagyjavításnak. Csupán 50-100 óra után.
Az aláírásnak garanciának kell lennie. Tehát, ha a Szovjetúnióban 1983-ban el kellett kezdeni rendszeresíteni a MiG-29-est és benne a hajtóművet (amivel valószínű eddigre még nem értek el kellő tapasztalatot), a hivatalos okmányokban nem szerepelhetett más, mint valami egészen alacsony élettartam. 300-350 óra csupán.
Ezt tudta a gyár akkor még garantálni. És ekkortájt a gyári szakemberek a csapatokal együtt élve üzemeltették a technikát, igencsak rövidre vet javításközi üzemidőkkel.

Napjaink korszerű gyártstechnológiája és ami még fontosabb, a korszerű diagnosztika révén (ebben az amerikaiak mindig is előrrébb jártak) sokkal bátrabban lehet meghatározni a javításközi üzemidőt, így ez a paraméter egyszerre több faktor által is javul. Jobb anyagok, jobb szimulációk, jobb diagnosztika miatt hamarabb érik el a kívánt értéket.
Csak mellékesen, az AL-41F-1Sz-nél mostanság már 4000 óra össz élettartamot várnak el, a javításközi az 1000-1500 óra, amit emelni akarnak 2000 fölé. És ennek a hajtóműnek is a kezdeti időkben 50 óra volt a hivatalosan aláírt, engedélyezett élettartama.

Az amerikaiak már több, mint két évtizede ciklusokban mérik a hajtómű üzemidejét. Egy ciklus egy teljes gázkar mozgatás, a hajtómű beindításától az alapjáraton át a maximális teljesítményig és vissza a leállásig. De ennél egy kicsivel összetettebb a dolog. A sok ezer órányi üzemhez társuló boroszkópos állapotfelmérés után a GE és a P&W is látta, hogy lényegében az állandó fordulatszámú rezsim csak minimálisan terheli meg a hajtóművet, de a fordulatszám váltakozása az, ami befolyásolja komolyabban a szerkezeti elemek élettartamát. A bevonatokat, a mechanikai és hőszilárdság alakulását, stb,
Így, ha egy F-16-os felszáll utánégetéssel és a futóbehúzás után kikapcsolja az utánégetést, majd kb 70-80%-on útvonalazik három órát és leszáll, az egyetlen ciklusnak tekinthető.
Elméletben, mert gyakorlatilag azt is nézik, hogy ha volt akármennyi gázkarmozgatás (márpedig biztos volt), az mekkora dinamikával történt. Tehát egy átlagos, többórás útvonalrepülés az a gyakorlatban 2-3 TAC-nak, azaz Total Acummulated Cycle-nek felel meg. Ha egy légibemutatón 7-8 percig ki-be kapcsolja a forszázst tízszer- tizenkétszer, meg 5-6 alkalommal leveszi alapra a gázkart a pilóta, az az említett kevesebb mint tíz perc alatt kb tíz ciklussal ér fel. Egy rövid, de látványos légibemutató jobban öregíti a hajtóművet, mint egy többórás útvonalrepülés.

Mivel a fizika az mindenhol ugyanaz, a fentiek alapján érdemes megvizsgálni, hogy milyen hírérték van amögött, hogy a P&W 4300-ról 6000-re emelte az F100PW229-es szériájának ciklusait, vagy, hogy az NPO Szaturn az AL-41F-1Sz-nél 4000 órás élettartamot akar elérni.