M
molnibalage
Guest
Ha ez így volt akkor 88-ban kb esélytelenek voltak még az elsőlépcsős szovjet harckocsik is a nyugati Abrems és Leopard 2 harckocsik elleni szemtől szembeni harcra, ami tekintve, hogy ők kizárólag támadásban gondolkoztak eléggé beszédes...
Pontosan. Nem értem azt, hogy egyesek miért szajkóznak ekkora butaságot.Az hogy esélytelen, meg az hogy az első találatot nagy valószínűséggel megfogja a homlok páncél (másodikat már ki tudja...) messze nem ugyanaz.
Azt, hogy nem páncél nélküli 30 ezer hk-val támadnak, hogy sok találatot vigyenek be kevés hk-n azért nem működik, mert erre pénze és embere senkinek nincs és erre nem lehet rávenni senkit, hogy csinálja.
Na, de ha VSz ilyen minőségi és mennyiségi arányok mellett kétszer több hk-val bírt...?
És mennyivel több egyéb PCT eszközzel? Az SzPG-9-től kedve az anyámkínjáig? Majd a hatodik találatot is leveszi a Leo2 páncélja dudi szerint...?
Vagy, ahol lehetőség van, akkor az első akár 4 km-ről bekapott lövegcsöves ATGM 0 kárt okoz?
Ez valahol megsérült, hátrahagyták és szemfülesen összeszedték?Érdekesség, 1986-ban az NDK-ban a szovjet csapatok ezt a páncéltörő lőszert (BM22) tárolták:
(az amcsik szereztek egy tároló konténert)
Nos ez szépen összevág azzal, hogy csak az 1988-as manuálban jelent meg a BM26-os.
A manuálok dátumozása alapján a lőszerek nagyszámban történt valós elterjedése így nézhetett ki keleten:
A 125mm-es löveg megjelenésekor BM9 és BM15 szovjet használatra
1978-ban BM9 exportra
1980-ban BM22 szovjet használatra
1987-ben BM15 exportra
1988-ban BM26 szovjet használatra
1990-ben BM32 szovjet használatra
Nagyjából a kettővel régebbit exportálták (ezt tán ma is tartják az oroszok).